A Zala folyó vonalától a Kerka és az Alsó Válicka vidékére kalauzolom el a kedves olvasót, a megye délnyugati végébe. Lenti, Szécsisziget, és Kányavár erősségei szintén a Kanizsa ellen kialakított végvárláncolat tagjai voltak. Az ő történetüket mesélem el a Zalai végeken sorozat legújabb epizódjában.

 

Lenti

A település neve eredetileg Németi volt, amely Nemtire, majd később Lentire módosult. Első említése 1237-ből ismert, ekkor Boleszláv fia Búzád birtoka, akitől 1256-ban IV. Béla elveszi, és őt a honti várfölddel kárpótolja. 1275-ben, mint a királyi vadászok faluját említik. A várat először 1325-ben említik, ekkor Kőszegi János a birtokos.  A település tehát 1275 és 1325 között a Kőszegieké lesz, a vár építésének időpontja is erre az időszakra tehető. Később ismét a király kezébe kerül, — valószínűleg 1337-ben — aki 1343-ban Lendvai Miklósnak adományozza a várat birtokaival együtt. A birtokosok az Alsólendvai Bánfi család tagjai ettől az időponttól kezdve egészen 1644-ig. Birtoklásuk csak egy rövid ideig, az Albert király halálát követő zavaros időben szünetelt, amikor a vár Cillei család híveinek kezébe került a pákai várral együtt. Bár Ciliei Ulrik, amikor kiszabadult I. Ulászló fogságából, kötelezte magát, hogy a várat tulajdonosának visszaadja, ennek ellenére a királynak 1441-ben ostrommal kellett visszavennie. A sikeres ostromot követően került vissza ismét a Bánfiak birtokába. A XVI. századi krónikák az erősséggel kapcsolatban a Bánffi család birtokosai közötti egymás kárára történt hatalmaskodásokról illetve a nőági leszármazottakkal (Nádasdy) folytatott birtokperekről szólnak. (Érdekes, hogy Ferdinánd 1528-ban Bánffy Jánost hűtlensége miatt birtokai egy részétől megfosztja. - Később a birtokrész visszakerül a Bánffiakhoz) Katonai jelentősége Kanizsa 1600-as elfoglalását követően emelkedik, amikor a végvidék várláncolatának jeles tagjává válik.

1528. Nemthy castellum

Warday Pál esztergomi érsek és testvérei: Tamus nádori itélőmester és Simon beiktatásának elrendelése a Zala m-i Nemthy castellumbeli és a hozzátartozó oppidumok, possessio-k etc. birtokának fele részébe. E birtok előbb Alsolyndva-i Banffy János Ferdinánd király ellen elkövetett hűtlensége, majd Zeplak-i Horwath János Jaycza-i vár bánjának e vár elvesztése miatti hűtlensége folytán került adományozásra.

1548. Nempthy castrum

Az alsólyndwa-i Banffy István familiárisai: Ormandy István és János 1541-ben a Kolgyar-i özv. Bankó Imréné Zala m-i Kolgyar possessio béli nemesi kúriájából különféle ingóságokat raboltak el és vittek Nempthy várába. - Az idézést Ormand-on és Lak-on adták át!

1557-Nempty kastély Zágrábi Soproczay Antal mester és a vasvári káptalan kanonokja nagys.

Alsólyndvra-i Banffy István Zala m. főispánja  személyében,  Miklós és Gáspár fiai , valamint Magdolna leánya nevében alsólyndva-i Banffy Lászlót és  mindenkit eltilt Bolondos /Szepes/ és Alsolyndva váraknak, továbbá Nempty és cherenecz kastélyok /Zala  m,/ a megvételtől, zálogba vevéstől, elfoglalástól és azok birtokbavételétől, használatától stb. királyi leirattal és a káptalan által.- 1557, Sz. János apostol napján.

1559.Nempthy oppidum

Banffy László Zala m-i főispán és kir. főajtónálló mester 1558-ban a Banffy István Zala m-i főispán és főételfogó kegyurasága alatti Nempthy oppidum-beli szent György tiszteletére alapított egyház rétjét - amely a Nempthy possessio-ból a castellum  felé vezető közút mellett fekszik - elfoglaltatta s körül keríttette. Ugyanezt  tette a Kebele possessio-ban a szent Márton tiszteletére emelt parochialis egyházhoz tartozó Ryganyocz- ban fekvő puszta jobbágytelekkel is.

Lenti oppidum-             birtokosai, illetve a hozzájuk tartozó porták száma a XVI. század folyamán:

1542: Banffy László 12 p,- István 10 p.

1564: Banffy László 8 féltelek 29 corabusta 1 servitor 10 zsellér Molendinura dni 1 p

1564: Banffy István 12 fél és 8 negyed p, 16 combusta 16 zsellér

Van itt az úrnak egy allodiuma, ehhez használ 4 jobbágytelket.

1566: Banffy István 2 fél és 16 negyed porta, 5 servitor, 4 szegény, 16 új épület, 7 zsellér

Banffy Lászlóé 8 fél és 4 negyed porta , 29 új ház,  1 servitor,  1 malom, 10 zsellér

1598: Banffy család 3 tagjáé 49 porta, Nádasdy Ferencé  11, és Dorafi  Ferencé 5 ház, összesen : 65 ház.

1564- Nemesnep-i Boda Benedek és Titerati  Sassas Pál, a Nempthy vár castellanusának: Pechy Jánosnak, Nemesnép posessio határában, a Telekreth nevű rétjét lekaszálták.

1576. Divisio Bánffy László fiai között: Lenti, Lendva várak és tartozékaik.

1581.szept. 1. -Banffy László nevében előadják, hogy 1579-ben ennek Zala m. Nempthy castellumát  Banffy Miklós fegyveres  servitoraival megrohanta, és onnan erőszakkal két törököt hurcolt el , több mint  500 frt kárt okozva a panaszosnak. Banffy Miklóst Alsólendva várából perbe idézték.

1584. -Bánffy János kötelezvénye- Banffy Gáspár Nempthy várában átengedi neki a kapu fölötti házat, oly feltétellel, ha neki szüksége lesz rá s ezt egy hónappal előtte jelzi , köteles visszaadni.

1589. Vasvári kápt. hitelesh . jegyzők. X I I . 386-87.0.285.sz. Nempthy- Nagys.  Alsólyndwa-i  Banffy Gáspár a maga és édestestvére Banffy Miklós nevében előadja, ünnepélyes tiltakozás, ellen mondáskép:  értesült, hogy Alsolynadvía-i Banffy  János abban  az esetben, ha utódok nélkül halna meg, akkor - egyezséget kötött Nádasdy Ferenccel,  Fogharas örökös urával, Vas és Sopron megye főispánjával , a csász. és kir . felség  főistállómesterével,  és  tanácsosáva l , hogy Beczkó vára, máskép Bolondos, valamint  Alsolyndwa vára és Nempthy kastélynak Zala megyében a f ele  atyai örökség  jogon őt illeti ; utódok nélkül pedig Nádasdy Ferencre és örököseire szállnának.  Eme egyezség és szerződés ellen Banffy Gáspár és Miklós, mint testvérek ünnepélyesen és nyilvánosan tiltakoznak, mert az rájuk nézve ártalmas és sérelmes.

1590. Perirat . Másolatban esztergomi kápt, jelentése.-Nádasdy Ferenc és  Banffy János osztályáról. - Castrum Nempthy fele kerül osztályra. A vár két kapuja /eseterius, interius / közös marad, egyéb épületrészek felosztásánál intézkedik, közös marad a vár előtti kétkerekű malom is a Kerkán . Oppidum  Nempthy  fele kerül osztályra.

1590 Lenti- Nádasdy Ferenc atyja és néhai Banffy László között per folyt a kir. Kúrián a Trencsén vm-i Bolondos vár,valamint Lenti és Alsólendva fele része ügyében. A perben Nádasdy Ferenc felperes és Banffy László fia János egyességet kötöttek. - Banffy László leányának /János nővérének/ fia Ráttkay Péter ezt az egyességet sérelmesnek tartja magára, tiltakozik a végrehajtása ellen.

A hiteles helyi jegyzőkönyvek és periratok bejegyzéseinek taglalása után térjünk vissza az 1600-as évek elejére. A végvárláncolat kiépítésének folyamatát Bocskai és Bethlen mozgalmai lassították. A Bocskai féle felkelés idején Bánffy Kristóf Alsólendva és Lenti váraival együtt meghódolt a felkelők előtt. 1607.V.29-én Bánffy Kristóf már arról tájékoztatja Batthyány Ferencet, hogy Pribék Mátyás Lenti várkapitány Ráttky Menyhértet beengedte a várba, és a császár számára a várat elfoglalta. Ráttky ezek után átveszi a kapitányságot.

Az országgyűlés elrendeli a megerősítését, hasonlóan a többi végvárláncolatban részvevő erősséghez.

A király az 1625. és 1630. évi országgyűlések beleegyezésével úgy rendelkezett, Lenti stájer védőőrséggel és Stájerország költségén védelmeztessék. (Ennek fő oka, hogy a vár mellett haladt a vidékről az oda vezető legrövidebb út) Térség falvai a földesúr mellett a töröknek is adóztak. Egy 1629-es Esterházy levéltárból származó szöveg megmutatja annak mértékét.

1629./Eszterházy hg. lt. P. 123. raksz. 6§1./ Lenthy sarc Ft 50, adó R 21, kocsi pénz Ft 20, Pasa,tihaja ajándéka Ft 4 

A törökök szüntelenül folytatták a rablóportyáikat a vidéken, növelve a kettős adóztatású falvak szenvedéseit. Lentiből egy jelentés szerint 1635 és 1640 között 41 ember raboltak el, 27 embert öltek meg, és 56 marhát hajtottak el a törökök. A rab váltság összege 5580 Ft-ot tett ki.

1636.X.3. Banffy Kristóf levele B.A.-hoz -Kányavári  és Lenti kapitány ill. vajda tizedmagával Szombathelyre ment, ahol a prédikátor 2 diákjával prédikált. 300 török ütött rájuk, a kapitányt és a vajdát megölték, a papot elvitték.

I636.X.6. Sibrik Pál levele B. Ádámhoz Egerszegről. -Lenti alá a török beütött s mintegy 25 lovas már a hídnál volt, mikor egy hajdú megszólította őket. Megölték. A bent levők észrevették, s még idejében felhúzták a kaput. Tizenháromnál többen nem voltak abban az erős várban.

1636. A vár alatt a törökök egy katonát levágtak, feleségét s 2 gyermekét elvitték, egy másiknak feleségét s gyermekeit  vitték e l . A vajda fiának fejét vették, - Szombathely faluban Borbély István vajdát negyedmagával levágták.

1637. Kanizsai törökök Lendva melletti  Sz. Miklós faluban nagy haddal a végbeliekre ütvén 9-t elfogtak, 4-t levágtak s 10 lovat szerszámostól  elvittek . Katonák közül Galambos Gergely nemes 400 Ft sarcon jött k i a koldulásra jutott . A többiek sarca 170-180-250 tallér.

1638. A török a hostatra jött, s 9 embert vitt el. Dobri faluból egy katona feleségét vitték el.

1639: Lentiben ez a katonaság van: 1 hadnagy, 1 alhadnagy, 44 lovas s 58 gyalog zsoldos, továbbá 2 gyalogvajda, 1 zászlótartó, 8 tizedes, 1 dobos - összesen 117 katona. 1. Lenti. Van ebben a végházban: 1 hadnagy, 1 vicehadnagy és 44 lovaskatona. A gyalogoknál van 2 vajda, 2 zászlótartó, 8 t i z t d e s , és 58 gyalog katona, végül 1 dobos. Lóállományuk összesen 79 ló. (Batthyány mustra – „az végek megjárása”1639. május 1.)

1640. Lenti gravaminák. Kutos faluban 5 hajdúra találtak a kanizsai törökök, kettőnek fejét vették. Szombathely faluból 3 hajdút vittek el és 3 katona fejét vették. - Barabás faluból egy tizedes feleségét vitte el egy pribék többed magával.

1641.V.8. Kaczor János Csákányból B.Á.-nak - A török 4-500 lóval Zatay erdőben rejtőzött Csesztreg és németfalu között. Mikor a hírt bevitték és Lentiben lőttek, a török eltakarodott.

A török rablóportyák ellenére a vár védőművei folyamatosan felújításra szorultak, nem volt elég muníció sem.   A vár felépítését Dr. Vándor László 1976 és 1978 között végzett kutatásai tisztázták: A vár a község északkeleti szélén a Kerka folyócska és a Sárberki patak összefolyása által közrefogott szigeten áll, amelyet egykor három oldalról széles mocsár vett körül. Csupán délnyugat felől volt megközelíthető. A szigetet mesterséges árokkal kettéválasztották, az északkeleti részén helyezkedett el a belsővár, a délnyugati felén pedig a külsővár. A vár védelmére a két vízfolyást  az összefolyás alatt egy malommal visszaduzzasztották , így látták el vízzel annak árokrendszerét .  A négyzet alakú belső várat , amelyből ma csak egy L  alakú épület áll, egy 30—35 méter széles vizesárok övezte, amelyet a külső várból egy töltésúton lehetett megközelíteni.  A legyező alakú külső vár délnyugati oldalán a visszaduzzasztott Sárbereki patak, keletre a Kerka töltötte be a várárok szerepét, nyugaton pedig a patak össze volt kapcsolva a belső vár árkával. Ez a felépítési rendszer a terepen ma is nagyon jól megfigyelhető.

(Vándor László - A Lenti vár 1976-1978. évi kutatásának eredményei.)

1642.III.11-Bánffi az egyetlen tarackot elvitte a várból s Most lőfegyver nélkül vannak.

1643 –„En Lenti- vice Capitan Szecheödy István nagyságod paranczolatja szerent az minő fogiatkozasok vadnak eben az vegh házban ugi mint Lentiben Ngódnak punktatin  irva adok, ez szerint:

1.A végvár ágyúit Banffy Christof Alsólendvára vitette, így a vár ágyú, munitio és pattantyús nélkül van...ha ez nem  leszen az ellenséghnek szüntelen való reánk rohanassa miatt az vegh hazat semmi  utal megh nem oltalmazhattiuk. ..”

1643.VIII.30.-Szecsődi István Lantiból B. Ádámnak.

Ha jelző lövést adnak le, azt csak tiszta időben hallják meg Sz.Péteren (ma Őriszentpéter). A török mindig Kutos és Németfalu között megy föl Körmendre, éjféltájban a déli időben jön visszafelé. Sz.Péteri  vajda parancsolja meg a falvak lakóinak, ha a törököt észreveszik, azonnal lóháton adjanak hírt Sz. Péterre, s Körmendre. Tegnap egy pribék 15-öd magával Kápolnáról 2 hajdút vitt el a csépléstől, de nem mertek utánuk menni, mert féltek, hogy úgy járnak, mint aratáskor, amikor 7 emberüket vitte el a török. S ha akkor is utánuk mennek, a  Csömödér-i bürünél lesben álló 300 lovas mind egy szálig levágta volna őket. minket Nagos Uram "....kevesenkint elfogyatnak, majd immár az bástyára is  alig találunk hajdút vigyázni...ki elszökött, k i megholt , kit  az török vitt el . "

1644 után a nőágon rokon Nádasdy Ferenc lett Lenti és uradalmának birtokosa.

 1646.III.27- Szecsődi István Lentiből B. Ádámnak. Lenti katonaság száma: lovas 42, belső vajda 25, külső 25 gyaloggal.

1648.V.5. Szecsődi István Lantiból B. Ádámnak: Novai polgárok jelentették, hogy Kaczor János (csákányi várkapitány) megparancsolta nekik, hogy ezentúl ne Lentibe adják be a hírt , hanem Porszombatba. Kéri, B. parancsolja meg, hogy a falvak továbbra is Lentibe hozzák a hírt.

1649-1650 Szecsődi István jelentése a törökök által okozott károkról-"Lentyekben az mynekor esött az Török myat Anno 1649.  Az Katonak közöli Mihály Kovacznak  fejet  köték Baxay Istokot  e lfogtak. Vacy Giörgiöt elfogtak Szakmary Istvánt elfogtak Giarmaty Mihalt elfogták;.:,- Az gialogok közöli Tofey Jánosnak feiet vötek, Német Janczyt elfogtak, Szabó Janczyt elfogtak, Tonay Petyt elfogtak, Kardos B allit elfogtak, Zaby Giorginek feiet  votek, Horvát Farkasnak feiet  vötek, Tófei Nagi Giörgiöt elfogtak, Chömödery Giorgioknek feiet vötek, Magiar Giörgnek feiet  vötek, Bott Pétert elfogtak, - Anno 1650.  Bodacz Miklóst felleségostul elfogtak, Varga Miklóst elfogtak, Az Hadnagynak ket  Szilgaiat elfogtak, Katona Kopas Istok  fellességét elfogták, Katona Chorba Mihal felleseget elfogtak, Vörös Giörgi felleseget e l fogtak, Benczös Pálnak ket leianiat elfogtak, Vaczy Ballas parypaiat  Szerszámostul  elvittek , Racz lstoknak paripaiat szerszamostul elvitték, Horwat Miklósnak paripaiat  elvitek, Baxay Istóknak parypaiat Szörszamostul elvitek . Az Tehén marhainkatys mind elhaytotak. Secződy István."

"Anno 1649. Esztendőtül fogva kiket az Törökök elvittek  vagi  levágtak." /S most - a hozzátartozókon kivűl  41 személyt  sorol fel , mint akiket elhurcoltak a törökök Lentiből. A feljegyzést ezzel a szöveggel zárja: "Aszont, leant az kiket  elvittek  8  vitte / k / , Tehenüket Kétczer ízbe hajtotta e l csordással együtt." /Idegen, de kb. egykorú kéz-még az alábbi feljegyzéssel egészítette k i a fentieket: / " Lenti Zabo Mihalj , anak utána 5 Zolgajat Nadasdi  Ferenc uram eö Nagioaghanak. Ezeket fel nevezett rabokat kit  orzagh uton, kit  szölöhegiben, kit falukon vágtak,tagtak,nem chatan.”

A török veszteségek mellett végre a vár megerősítésére is utalnak dokumentumok. 1652. December 17.-én Batthyány Ádám Alsólendván pátenst ad ki, mely szerint a Lenti vár épületeihez a környező falvak házanként 20 szál fát kötelesek szállítani. Amennyiben ezt elmulasztanák, úgy a német katonák, vagy hajdúk mennének azt behajtani.

1653.-Haditanács rendelete. Alsólendva és Lenti várakban lévő német katonaságot Nádasdi Ferenc parancsnoksága alá rendeli.

1654.IX.7-Vasdinyei Sándor B. Ádámhoz. A várban 4 tarack s két kisebb van csupán, puskaporuk is kevés.

1656. Komáromy István Nemptiből  B.Á-nak. - Törökök száz lóval jöttek a vár alatti malomra. Szombathely és Iklód közötti fenyvesben volt a leshelyük. Dömeföldéről 2 kányavári hajdút vittek el.

1663.-Török adók összeírása - Lenti. Mezőváros. Szolgáltatások: A szultánnak : 6 Ft "a fumis". A kanizsai basának: 1 it 50 dénár. 2 köböl liszt , 10 pint vaj , 10 tyúk. 4 szekér 10 napra, különböző munkákra.

1664.ápr.8.- A bejegyzés szerint 17 lovasból, és 69 gyalogosból áll az őrség.

1667-ben terv készült a vár nagyszabású átépítésére, amely azonban (valószínűleg pénzhiány miatt) nem valósult meg.

Nádasdyt királyellenes összeesküvés miatt kivégezték 1671-ben, birtokait elkobozták. Átmenetileg a királyra száll a birtok.

1680.I.23.-Batthyány Kristóf generálishoz-Nempthi, Alsólindva és Balatincz /!/ végvári katonasága ellen emelnek panaszt, akik a kamara tisztségviselőivel nem tudnak megegyezni.

1681.szept.12. kamara a csáktornyai adminisztrációhoz. Nempti-Selischevick Perenc becsehelyi főesperes sürgeti a várban lévő német katonaság által Sz. Ferenc tiszteletére emelt templom kijavítását. A templom állapotáról jelentést kérnek. (Egy 1688-as Zágrábi érseki levéltári bejegyzés (Canonica visitatio) megadja a helyét is a templomnak-…” a vár kapuja közelében, ahol oda bejárnak, nedves, sőt mocsaras halyen van a Szt. Ferenc templom,…fából építve, gyengén minden pillanatban összedőléssel fenyeget. Elég tágas, de nem is javítható. - Új templomot kellene építeni alkalmasabb helyen, in suburbio ante praesidium,….ahol a régi is állt. Mihelyt a háborús idő véget ér, fel kell építeni..)

A Szent Ferenc templom mellett a vár is siralmas állapotban van az 1680-as évek első felében. A vár rossz állapota mellett a redukció miatt létszámhiánnyal is küzdenek.

1681.11.23.Szecsődy Gáspár Lentiből B. Kristófnak.- Középső várnak töltesi beszakadtak és romladoztak, az palánkjai kidüledeztek. A hidak is igen megromlottak. P.S. Itt nemcsak a középső, de a belső várnak is egy darab palánkja kidőlt.

1681.12.11.-Sibrik Pál levele B.Á-hoz Egerszegről. Lentibe és Zalavárra küldjenek 200 németet.

1682 1.24. A vár romlott állapotát panaszolják. A középső várhegy palánkja romlott, a hidak használhatatlanok, sem lovas, sem szekér nem használhatja, Még- tűzifát sem hordhatnak Maguknak a várba.

1685.IX.4.-Nagy Zsigmond levele,Lentiből  B.A-nak”-... szegény végházunk éppen romladozott és pusztult állapottal vagyon”

A kettős adóztatás, a gratius labor, a török veszély, a készülő Kanizsai blokád mellett, a felszabadító csapatok elszállásolása is terhet jelent a lakosságnak és a végbelieknek.

1685.VII.29. Nagy Zsigmond levele Lentiből B-Á-nak.

... Itt valóban nagy nyomorúságban vagyunk a német szomszédok miatt, egyfelől  aratja  a szegénység, másfelől csépli s elviszi . Gabona hordó szekeréből kifogja a lovát vagy ökrét, az arató asszonyokkal Istentelenség, amit csinál. Annyira körül könnyül vétettünk pedig, hogy majd- alig van valamely falu , akiben nem volna... Hosszufaluban Laszlit regimentje, Lendván Deszlit , Montecucoli regiment Csesztregen hál.

1686-ban az Alsólendvai és a Lenti váron felújítási munkálatokat is végeztek, erről az alábbi számadási jegyzőkönyv is tanúskodik.

A felszabadító háborúk során a Lenti vár katonái is részt vettek a hadműveletekben.

1686.VII.4-Lenti végházból táborra ment vitézlő rendek száma-50 lovas,50 gyalog.

1688.XI. 10. Haditanács összeíratja a végvárak katonaságát. Lenti: német 50, hajdú 100, huszár: 100

A Nádasdy birtokok 1671 után a királyra szálltak, de hamarosan új tulajdonos lépett a színre…

A Bánfi család nőági leszármazottai és Esterházy Pál — aki tevékeny részt vállalt az uradalom várainak megszállásában, és az Alsólendva—Lenti uradalom egy nyolcadának birtokosa volt — indított keresetet a birtokért Esterházy szerződést kötött a kamarával, hogy 102 500 forintért megkapja a két uradalmat. 1690-ben meg is kapta az adománylevelet  I.Lipóttól.   A császárhűségével 1687-ben hercegi rangot kapott főúr 1712-ben megkapta a jogot, hogy a hercegi címet legidősebb fiú utódaira is kiterjeszthesse. Ekkor elrendelte, hogy az adományul kapott Nádasdy - féle birtokokon levő várait I.Lipót iránti tiszteletből L betű alakúvá alakítsák át . A ma álló L alakú épület az 1712 utáni átépítés révén jött létre… (Vándor László)

A katonai jelentőségét vesztett vár uradalmi központtá vált, később tiszti és családlakásokat alakítottak ki falai között. Egy 1764-es leírás felvázolja a vár akkori felépítését, pontos leírást ad a helységekről: -„Vagyon az Berek közöt az M Urassághnak jó  materialiákbul valló kastélla, 2 condignatiora (emelet vagy szint) Fa Sindőly alat ; minden Condignatioba találtatik három szoba, egy konyha, állatta földszint; az Kapu mellet két kis kamara forma Pincze." (Eszterházy hercegi levéltár-Oppidum leírás)

1832-"A régi vár palisatirozása most is látszik. Egyéb nem maradt a várnak falaiból épen, mint a belső kapuja, amelyen felül két emeletre épült kasznári lakás vagyon. "

Könyöki József 1884-ben készít leírást a várról:  „A kaputorony, melyen a vonóhid nyomai még láthatók, a jelenlegi bérlők Lenk testvérek hanyagsága folytán dült romba, úgy hogy csak a négy erős fal áll, még, is kivehető, hogy a torony kétemeletes volt. Három kisebb épület nyomait találtam még, de miként voltak ezek összekötve a vár többi épületeivel azt annál kevésbé lehet kipuhatolni, miután a 2, lapon látható rajzon ezen épületek is külön állanak. Az alaprajzon éjszakra eső hosszú épület a régi vár anyagából épültnek látszik és jelenleg magtár. A vár egy széles víz árok által van elszigetelve, mely vizét a Kerka folyócskából kapta; innen e folyócska Szécsi Sziget felé veszi útját. Kezembe került Lenti várnak egy rézmetszete következő felírással: „Abbildung der Wöstung Nembti in Ungarn. 1665." Úgy látszik, ezen kép egy illustrait múből való. Ha e várat öszszehasonlítjuk a vár jelenlegi alakjával, azt tapasztaljuk, hogy 1665ben a vár csak czölöpfallal volt körülvéve és a jelenlegi granarium mögött egy templom és egy nagyobb épület csoport létezett. Én, a ki a helyszínén voltam lehetetlennek tartom, hogy oly nagy épületcsoport a granarium mögött elfért volna s így csak az lehetséges, hogy a vár csak 1665 után miután az épületek nagy része már elpusztult volt, lett csak vízárokkal körülvéve, vagy a képnek rajzolója nem természet után, hanem leírás után rajzolta ilyennek."

(Könyöki, Pozsony 1884 évi december hó végén.)

1925-Várának omladéka a múlt század nyolcvanas éveiben még megvolt. Előtte szép tó terült el. Tágas szobáiban uradalmi tisztek, később cselédek laktak. Az uradalmi bérlők pusztulni hagyták. Később ugyanis a bérlők - kegyeletre nem gondolva – lebontották és helyére magtárt építettek.

1976 őszén, amikor is a nagyközség tisztítatta a vár környezetét a bozóttól, a vár árkában előbukkantak a külső vár nyugati palánkjának cölöpmaradványai. A községi vezetőinek támogatásával, az Országos Műemléki Felügyelőség megbízásából régészeti kutatások kezdődtek (1977) a várban. A több ásatási perióduson keresztül zajló ásatás eredményeképpen Vándor László ásatásvezető régésznek sikerült a vár felépítését és építéstörténetét tisztáznia. Ásatási eredményeit publikáló tanulmányában reményét fejezte ki a szakember, hogy sikerül a műemléket az idegenforgalom, és a település szolgálatába állítania. Szomorúan kell megállapítanom, hogy ez majd 40 évvel az ásatások befejezését követően sem sikerült. Az elhagyatott műemléképület magányosan, lepusztulva várja a szebb időket. A közelmúltban felröppent a hír, hogy a település vevőt keres a műemlékre. (http://hvg.hu/ingatlan/20151202_Elado_egy_magyar_var_retekkel_horgasztova ) Remélem, hogy Kerka vára méltó gazdára lel, és újra felvirrad a nap Zala megye Egervár után a legépebben fennmaradt erőssége felett.

 

Szécsisziget

Lentitől 9km-re délkeletre, a Zalai dombságban a Kerka folyó partján áll Szécsisziget. Még most is emlékezetembe villan az a festői kép, ahogy a falu felé autózva egy természetes magaslaton megpillantottam a Szapáry-Andrásy kastélyt, amely az egykori vár anyagának felhasználásával épült. Előtte a Kerka holtágának ingoványos területén kialakított bivalyrezervátum. A békésen kérődző bivalycsalád a gyönyörű természeti környezetben, melynek kiváló hátteret ad a nemrég felújított kastély. Festménybe illő, romantikus kép. A falu a 14. század végéig a Szigeti család tulajdonában volt. Szigeti Péter 1403-ban azokhoz a főurakhoz csatlakozott, akik Zsigmond ellenében Nápolyi Lászlót kívánták a trónra jutatni. A lázadás leverése után Szigeti elvesztette birtokait, amelyet a király a nagyhatalmú Szécsi Miklósnak adományozott. Ezen família birtokolta a területet a középkor folyamán. Valószínűleg a Szécsiek emelhettek itt várkastélyt a Kerka folyó völgyének egy természetes szigetén. 1437-ben említik először az erősséget Szécsi Miklós fiainak várnagya kapcsán. (Castellanus  castelli Zygeth. /1437: Dl-13029) Ekkor még Szigetnek nevezik a helyet. Szécsiszigetként 1496-tól kezdődően (Csánki D.) szerepel. Bár, mint az az alábbi birtokfelosztási iratok igazolják a Sziget és a Szécsisziget elnevezést felváltva használják.

1541  Zigeth castellum- Sempte, 1541. Thurzó Elek gr. országbíró és locumtenens testimoniálisa:

Thurzó Elek és felesége ormosdi Zekel Magdolna, úgy is, mint kiskorú Anna és Erzsébet leányaik gyámjai, valamint Salm Miklós és feleségei Széchy Margit között létrejött tranzakcióról. Fölsőlendva várát, Zygeth, Murayzombathel és Lethenye castellumokat két egyenlő részre osztották. Az egyik fél részt Thurzó Anna és Erzsébet, a másik fél részt pedig Salm Miklósné, Széchy Margit kapta.

A birtoklás körüli vitáknak ezzel nem lett vége. 1526-ban a mohácsi csatában hősi halált halt Széchy II. Tamás Vas megyei főispán fia, István visszavonta korábbi nyilatkozatát, mellyel hozzájárult, hogy atyja a mostohájára, Zekel (Székely) Magdolnára hagyományozza a Vas megyei Dobra várát, Letenye mezővárost, valamint (Szécsi) Sziget kastélyát.

A hatalmas Széchy-dominium várai és kastélyai többször képezték vita tárgyát a Széchy-örökösök —Thurzó Elekné Székely Magdolna ezen házasságból származó leányai (Anna és Erzsébet) valamint Széchy Tamás leánya, Margit (férjezett gróf Salm Miklósné) —között, mely 1541-ben egyezséggel végződött. Felsőlendva várát, Szécsisziget, Muraszombathely és Letenye castellumokat két értékben egyenlő részre osztották, s az egyiket Thurzó Anna és Erzsébet, a másikat Salm Miklósné kapta. Számunkra ez az „osztály" azért fontos, mertnév szerint felsorolja Letenye mezőváros, Béc, Szentgyörgy, Egyeduta, Csitár és a kis Hergyó jobbágyait a telkek nagyságával, a zsellérek valamint a puszta telkek számát.

Visszatérve Felsőlendvai Széchy Margit két házasságából született leányainak: gróf Archo-i Pyrho Júliának és gróf Salm Magdolna férjezett báró Lobkowyczi Poppel Lászlóné 1572. évi, Miksa császár által aláírt vagyonmegosztási szerződésére, elcsodálkozhatunk a latin nyelvű irat rendkívüli precízségén. Az örökösök asszonynevéből kitűnik, hogy ők is követték idősödő anyjuk példáját, s mindketten idegen országbeli főúrhoz mentek feleségül. Megosztásra került Vas megyében Felső-Lendva, Dobra és Muraszombat, Zalában pedig a szécsiszigeti és letenyei uradalom.

1572-ben (májusban) Széchy Margit Salm Miklóssal levő első házasságából született Magdolna és második házasságából (archoi Pyrho gróf) született Júlia között felosztják a birtokot.

1572. június 29. Osztály Archo coraes és feleségei Szécsi Margit lányai Júlia hajadon között egy részről és Salm Miklós meg feleségei Szécsi Margit leányai Magdolna között más részről. Felosztásra került a Zala megyei Szécsisziget castellum és tartozékai.

1572-Thormafölde  of.t Zechyzygethe castellum Miksa cs. és kir. által kiadott bizonyságlevél. /Eredeti. latin. Kelt. Alzar possessioban 1572-ben./ június 29-én.

A király előtt megjelenik Zazy András  a kir. pers* praesentia bíróságának locumtenense, s jelenti, hogy megkapta korábban a királynak 1572. ápr.20.-án Bécsben kelt mandátumát, s az abban foglaltakat, illetve az abban előirt osztályt foganatosította. /A mandátum szerint - melyet az oklevél szószerint közöl – korábbi időben kérelmet nyújtott be a királyhoz Felseelyndwa-i Zechy Margitnak második férjétőli Archo-i Pyrho gróftól született leányai Júlia, melyben egyenlő és igazságos osztálytételt kért saját maga és féltestvére, anyjának első - Salmas-i Miklós gróffal - fennállott- házasságából származó leányát Magdolna - k i most Lobkowycz-i Poppel László felesége - között. A király annak idején az osztály lefolytatását Hethes-i Pethe Imrére / ki a kir. y pers. prans, helyettes ítélőmestere volt akkor/ bízta. Az osztály azonban elhúzódott, s Pethe azt nem foganatosította. A felek végül is 1572. máj. 6-át, s az azt követő napokat tűzték ki az osztály foganatosítására, egyben kérték, hogy a király ezúttal Zazy Andrásnak adjon mandátumot az osztály elvégzésére. A király ebben a mandátumban meg is hagyja Zazynak, hogy a kitűzött időben menjen "ad faeies Arcis Trlnchiniensis, ad castrorum Felsew Lyndwa, et Dobra, Neonon castelli Muray Zombathnooati, stem Monastery sancti onnino i n Castri ferrei, ad Castello Zechyzygethe nuncupati i n Zaladiensi comitatibus existentlum habitorum.,," valamint ezek tartozékaiba, s a teljes vagyon meg osztását végezze el, annak megtörténtét pedig - a nála lévő királyi pecsét felhasználásával - a király nevében kiadott bizonyságlevéllel igazolja, s a bizonyságlevél azonos példányait a feleknek adja ki. Zazy ezt a mandátumot teljesíti most, s részletesen számot ad az osztályról.

1600 után a Kanizsa elleni végvidék váraként a Kerka alsó folyásának őrzése és a folyó mellett futó útvonal felügyelete lesz a feladata.

1604-ben a török sikertelenül ostromolta. Egy 1607-ből származó zsoldlajtsrom szerint az őrség létszáma 150 fő. Kapitánya Széchy Tamás.

Kb. 1610-1620. Szécsisziget-50 lovas, 100 gyalogos. "Az mely Vegek Canisa ellen szükségesek volnanak es mellik végben menny embert keolleön tartany"

1612-Győrffy Pál revocatiojával kapcsolatban történik említés Zechyzigeth fortalicium kapitányáról, akinek neve Kralyowith János. (Krajovszky János)

1630-Dániel János Szécsiszigetből- Tormaföldi polgároknak a törökök megparancsolják, hogy a lentiekkel vívott harcban elesett törököket keressék meg. Tizedes feleségét elvitte a török, Borsfáig üldözték. Csömödór-i kelőnél meglövöldöztík az ittvalók a törököt. "Minduntalan rajtuk vadnak, mégcsak a szőlőjüket sem tudják beszedni”.

1630.-Szécsiszigeti gravaminák. A vajdát a vár alatti kertből elvitték. Másodszor egy asszonyt s 2 gyermeket vittek el. Harmadszor a marha egy részét hajtották el, majd mikor a megmaradt marhákért is visszajöttek, a vár alatt megharcoltak velük s a marhát is visszavitték. Majd 500 lovas s gyalog jön a vár alá. 1638.-mikor rablani jöttek s Szent Miklósnál eléjük álltak, 12-öt levágtak, s 3-t elvittek. Nem is tudják azok számát, akiket levágtak. Nemrégen még a papot is elvitték, az is sarcon jött ki.

1630-1637 Szécsisziget Török gravamina Nádasdy Pál halála óta 30 személyt vittek el vagy öltek meg a törökök. Egy másik forrás is akad a török károkról. E szerint 1636 és 1638 között 36 ember vittel el, 16 embert öltek meg, és további 9  embert vagy megöltek, vagy elraboltak Szécsiszigeten.

1637- III. Ferdinánd instrukciója az új főkapitány B. Ádám részére. A várban 50 lovast s 100 gyalogot tartson.

1638. Dániel János Szécsiszigetből –Könyörög, vegye el tőlük a főkapitány a kányavári őrséget, mert igen kevesen vannak még a belső várra is. Az elmúlt harcban is estek el közülük.

1638-Szécsisziget Batthyány Ádám jelentése a végvárról. A várban az előirt 100 lovas és 100 gyalogos helyett csak 25 lovas, s 20 gyalogos van, feltétlenül szükséges a létszám feltöltése s az épületek rendbe hozása.

1638-50 lovas és 100 gyalog a várban.

1639-1 főkapitány, 1 vajda, 2 zászlótartó, 2 dohos /mindkét vajdának 1 - 1 apródja/ 7 tizedes 25 lovaskatona, /összesen 46 lóval a kapitányét i s beleértve/ 53 gyalogos. A névsor után 11 özvegyet sorol fel. (Batthyány l t . I , Ádám iratai 1639* május 1 . "Az Végek meghiavasa...")

"Mentem Lentibül Szecziszigetben es találtam ottan Szeczi Dénest es az benne valokatis fogiatkozottul es kevesen voltak az benne való fizetéshez képest, nem voltak teöbben, hanem lovas no 25 és gyalogokat monták hogi volt no 70 egiebarant az hel az mága aláppáttiahos képest megh lehetne czak egetes heiaval van."

1640 szeptember 18.-.Dániel János Szécsiszigetből B. Adámnak-Lenti és Szécsisziget katonasága Beletinc felé rabolni induló török sereget támad meg Kányavár táján a hegyekben. 4-t elfognak közülük. A török ezért erősen portyázza a vidéket" Minduntalan rajtunk vadnak, megh csak az szölejöket sem tudják beszedni" t.i . a végváriak.

1641-Ziget /Szécsisziget/ A mult héten Kapornak alatt voltak a törökök, elvitték 1 tizedes lányát, 2 hajdút és 1 fejet, Ziget alul is 4 rabot vittek el , A kányavári zászlótartót a vár alatt elfogták. Fenyegetőznek, ha Nagyságod nem bocsátja el a rabjait . Nagyságod faluját, Szentivánt felverik, jobbágyait elrabolják, "de ez csak álnokság."

1643- 100 lóval Kanizsáról kijött a török egy régi katonának a fejét vette.

A végbeli vitézek a török portyák miatt elmaradozó mezőgazdaságból származó bevételeiket rabló portyákkal igyekeznek pótolni. Előfordul az is hogy a török elleni rabló vállalkozásoknak a katonai kötelezettségek látják kárát. Az engedély nélküli portyák miatt hiányos az őrség a castellumban, fizetetlenség miatt gyakori a fegyelemsértés és az engedetlenség. Egy 1643. december 9.-én kelt, Dobos Györgynek és a seregnek írt levélben Batthyány csinál rendet: "Azért ennek utána is vitézek az Szofogadatlanságnak es az Kemenniséghnek békét hadgiatok, az beinek Kapuiét az Kapitán hire nélkül se akarattya ellen megh ne nyissatok, vagy penigh akar mi Kiozin Teöreök hirre egy avagy ket Tehénnek el haitásaért Ki ne menietek,az helt pusztán ne hadgiatok, melliet nem régen czelekedtetek es oktalanul magatokat el vesztettétek az vakmerős Kemennységh miatt…”  Megparancsolja nekik a továbbiakban, hogy a kapitánynak mindenben engedelmeskedjenek. Ha előfordul a jövőben a parancs nélküli, meggondolatlan török elleni akció, akkor az életben maradottakat Batthyány ki fogja végeztetni.

Batthyánynak továbbá ítélkeznie is kell, hiszen a falvakat is rabolják a hajdúk. A december 9. levélben utasítja Dobost, hogy a rablott holmiból a kárvallottakat kell kárpótolni. A rablóvállalkozások kótyavetyéinél előforduló vitás kérdésekben is döntést kell hoznia. A vállalkozásokban elhunyt katonák családtagjainak is kell juttatni a zsákmányból.

" akik elvesztek a harcban, azoknak is van feleségük, maradtak hozzátartozóik, A kártérítést azokon kell megvenni.”

A töröktől zsákmányolt két lovat helytelen lenne "Malakoczi Uram-nak adni, mert Malakoczi azt nagyon kívánja. E helyett ezt mondja Batth. - Salamoni Ítélettel: „,mert együt volt az nyeresógh es veztesegh. Kotyavetyere Kölly vetni es az Karvallottakat s Sebeseket Kölly vele contentalni” - hiszen Malakoczi nem kapitány Szeczi Szigeten, hanem csak a jobbágyok tiszttartója, s ne avatkozzik a katonák dolgába.

Végül Szalai Jánost ajánlja a vajdaságra Dobos kapitánynak, Zuk János helyett, akiben nem bízik.

1644-Zalai János vajda Szécsiszigetről Batthvany Ádámnak. A vár igen szorongatott állapotban van. A török szüntelenül a környéken csatázik, nem tudnak kijárni a falvakra. A vár épületeivel senki sem törődik. Nincs pattantyúsuk. Kéri, küldjön Batthyány legalább 10 németet Egerszegről.

1644.IV.9.- Bánffy István levele B. Ádámhoz, Kéri parancsolja meg Szécsisziget végvár népének, ne pusztítsák birtokait. "Szécsiszigetiek jobbágyaimat kergetik, útjukban háborgatják, marháikban sagmant hannak, és egyéb féle inconvenienter lévő dolgokat cselekszenek. Mostanában Kanizsára mentek volna jobbágyim, azokat Alsolindvai városom előtt föl verték, magokat Szigetben fogságba vitték, és az szekéren lévő portékajókban sagmant hagyván, négy lovakat elvittek”

A török portyázások mellett a vár is rossz állapotban van, a környék lakosságát pestis tizedeli.

1645?- Dobos György Szécsiszigetből-,,ha valaha kívántatott épités ez végháznak, most kívántatik…az kaputól fogvást a nagyhídig a kerítés csak szintén ledűlőben vagyon, eléggé támogattatom, de mind kirothadott," A hódoltságiak, ha Kanizsára rendelik őket, elkerülik a várat, s máshol keresnek kelőt a Kerkán.

1645.II.9.-Szalai János és Zuk János vajdák Szécsiszigetből Batthyány Ádámnak,-.az több uj házakba rendölt vámegye népet ide egyet sem, im mostanában is 4 jó öreg katonánkat a törökök elvitték s az döghalál is fölötte megronta bennünket,,,nem tudhatjuk ki légyen kapitányunk, im az elmúlt egy egész esztendeje felénk sem jött az kapitányunk. 1646. V. 25.-én kelt levelükben ismét Dobos György kapitányra panaszkodnak.

1645 körül Dobos György Szécsiszigetből- A külső palánk kidűlőben van, a belső vár is elpusztult. A házak fedetlenek, se ablakok, se kemencék. A fölső részben ispánok, kulcsárok laktak, állandóan dörömbölést kellett hallgatnia. A felsőházba költözik, alsóba feleségét s gyermekeit teszi. A gratuitus laborra kötelezett falvak 2 - 3 szekeret küldenek csupán s kísérőnek gyermekeket és lányokat.

1645 - Dobos György Szécsiszigetből- Szeretné, ha a főkapitány: a maga szemével láthatná az végháznak az ő állapotját, megláthatná Ngod minemű fogyatkozott állapottal legyen, egy jóravaló kapunk, egy jóravaló hidunk nincsen, semmi jóravaló láncok az soronpókon, semmi jó lakatok nincsenek, kivel mind 'tartoznának az ő Nga gondviselői..."

A Kerkán lévő kétkerekű malom egyik kereke elveszett, a másik sem forog, molnár sincs benne, így veszedelmes vidékekre kell őröltetni járniuk a várbelieknek és a lakosságnak.

1646. II. 26 - Dobos György Szécsiszigetből. A külső és belső végházat ebben az évben szeretné megcsináltatni. A hidakat és a malmot a főkapitánynak kellene megcsináltatnia, hiszen a majorságbeliek használják. Különösen a malom fontos, Lentiben kell őrletniök, mert nem akarnak a hódoltsági malmokba járni. A külső sorompónál lévő belső híd leszakadt egy szekér alatt. Palánkot szeretne a bástyák közé vonni.

1646. III. 22. Szécsiszigeti sereg B. Ádámhoz.- Soha a végház még veszedelmesebb állapotban nem volt , A két hidat a földesúrnak kellene javítani, hiszen jórészt ők használják, a seregbeliek még a tűzifát is hátukon szállítják be. A malom is teljesen elpusztult s hódolt falvakra iszákkal, tarisznyával viszik a gabonát őrleni.

A könyörgő levelek meghallgatásra találnak Batthyány Ádám pátenst ad ki a környék falvainak, a vár védőműveit felépítendő…

1647-Gr. Batthyány Ádám generális parancsa Szécsisziget végvár megépítésére. /Kelt Pozsonyban, 1647. máj. 21-én./ Batthyány Ádám pátensének fogalmazványa: Szécsisziget "külső kerítését" a török elégette. Ennek felépítésére a gratiutus labor-on kivül a falvak lakóit Lenti, Alsólindva, Belatincz, Rakicsány, és Muraszombat tartományokból a várhoz rendeli várműre. Mulasztás esetén szigorú büntetéseket helyez kilátásba.

Előfordul, hogy a szomszédos várak katonasága is garázdálkodik a Szécsiszigethez tartozó falvakban.

1647-B. Ádám levelének másolata Csörgő Bálint lendvai kapitányhoz- Alsólendva-i katonaság nagy dúlást tesz a szécsiszigeti jószágban: "házakat, pincéket föltörnek, egy szóval sok féle mód nélkül való kárvallásokkal illetik az szegénységet."

1647.- Szécsiszigeti sereg Batthyány Ádámhoz -A török miatt nem tudják szőlleiket munkálni, de még fát sem tudnak a várba hozni. Külső vajda alatt 17, belső alatt 12 gyalog van s összesen 10 lovas. Csak 1 1/2 font poruk van.

1648-Szécsisziget castrum - Zrinyi Miklós és Malakoczi Miklós között egyezség Szechi Szigeti praesidium és tartozékaira vonatkozóan, - Malakoczy Miklós és felesége Szechy Katalin nyugalmasabb helyen akarnak javakat szerezni, ezért Zrínyi Miklósnak és örököseinek 12000 Ft-ért átadták birtoklásra azzal a feltétellel, hogy a visszafizetésig a Zrinyi családot a birtoklásban nem háborgatják, ugyanakkor Zrinyi Miklós azokat a jobbágy szolgáltatásokat, amelyek a tulajdonost illették Muraköz szigetén, ezután is be fogja hajtani.

Az 1649-es kárjelentések szerint 1633-1647 között 147 személyt vittek el vagy vágtak le, és 450 marhát hajtottak el. Ennek kissé ellentmond egy másik jelentés, mely szerint 1642-1648 között 345 személyt vittek el s vágtak le. 63 házat felégettek 150 marhát elhajtottak.

1650.III.31-Barbély István levele Szécsiszigetről B.Ádámnak. A várbeli vitézek a török miatt nem tudnak a falvakba kijárni élelmet szerezni, pedig igen szűkében vannak.

1653. VIII.1- Herbgy István Szécsiszigetről Batthyány Ádámnak. "...ezen nyomorult puzta várunk Szecsi Zigete szintén eldűlő félben vagyon..." a gratuitus labort a falvak nem prestálják. A Sz. Miklósi kelőt bevágta a főkapitány parancsából. Mindez a vitézség kárára van, mert a Tótság lakói Lenti felé vették útjukat. Igaz itt a német kapitány állandóan zaklatja őket. (Az átkelőt feltehetőleg azért kellett tönkretenni, mert a török is ezt használta pribékjeivel a portyázások során)

A robotmunkát a törökök is alkalmazták, nem csak a hódoltsági, hanem a Rába vonaláig terjedő kettős adóztatású területeken is. Közigazgatásukat nem tudták ráerőszakolni a végvárláncolat miatt a területre, portyázásokkal tartották félelemben a falvak népét.

1653-Musztafa olai bég levele a tartomány falvaihoz minden falutól 1 fejszés jöjjön 1 heti élelemmel Kanizsára.

1656.III. 18. Széchenyi György pk. Sümegről- Karácsonyfalvai és novai jobbágyai szinte elpusztultak a szécsiszigetiek pusztításai miatt.

1656.-Szécsisziget. praesidium - Szécsisziget megerősítéséhez kirendelnek egy járást 3 napra.

A végvári haderő 1672-es csökkentését követően 30 lovas és 40 gyalogos marad csak Szécsiszigeten.

Egy 1684-es urbárium felsorolja a malom kihozatalát és bevételeit ez a forrás a visszaigazolása annak, hogy az 1645-ös levelek után valamikor helyreállították.

1684. VIII. 29-Szecsődi Gáspár Lentiből Batthyány Kristófnak- Szécsiszigetiek Összes marháját éjjel elhajtotta a török. A kanizsalak igen fenyegetik a falvak népét égetéssel és rablással, ha nem mennek be várműre, szénakaszálásra és aratásra. Reznek lakóit 3 szekérrel beengedte, de élelmet nem vihettek magukkal.

1685. VIII. 12. - Bossa Mihály vajda Szécsiszigetből - Kanizsaiak lest vetettek a légrádiaknak, akik Komárom városáról a marhákat el akarták hajtani s 43-t elfogtak.

1686.VII.4-A felszabadító háborúkban a Szécsiszigetiek 20 lovassal és 30 gyalogossal képviseltették magukat

1687.1.20-gr. Braskovics Miklós levele.- Szécsiszigeti jobbágyai a végbeliek ellen keservesen panaszkodnak.

1688-Haditanács összeírása a végvárak katonaságáról-Szécsiszigeten 100 huszár, 100 hajdú.

A Zrínyi család kihalása után a Széchyek majd a Kéryek birtokolják a várat. Ugyanezen évben elhunyt Széchy Péter, s vele kihalt e nagy múltúcsalád férfiága. 1687-ben (más források szerint 1688-ban) Lipót császár kedvelt hívének, gróf Kéry Ferenc tábornoknak —Széchy Julianna férjének —adományozta az uradalmat, valószínűleg elmaradt illetményei fejében.

Kanizsa ostromát meg sem kísérelte a felszabadító sereg. Mivel eleve az őrség kiéheztetésére törekedtek, a dunántúli főkapitány elrendelte, hogy a Zala folyótól délre minden falu népe költözzék el jószágával, élelmével, értékeivel egyetemben, hogy a házakat, malmokat felgyújthassák és a várat blokád alá vehessék. A terv be is vált, 1690. április 13-án az éhségtől legyengült őrség megadta magát, és végre Kanizsa is felszabadult. Kéry nyilván tisztában volt a várható pusztulással, s mivel 1687-ben még a harcok elején tartottak, feleségével kijelentette, hogy békésebb vidéken szeretnének birtokot. Ezért nem is kezdtek el érdemben gazdálkodni Széchiszigeten. Előbb bérbe adták, majd 1690-ben eladták Szapáry Péternek és feleségének, Egresdy Zsófiának 10.000 Ft-ért, 100 akó borért és 100 köböl zabért. Ez utóbbiakat a vásárlók kötelesek voltak az Apátiban lévő kastélyba szállíttattni.

1690-ben a birtokot Széchy Julianna hozományaként megszerző gróf Kéry Ferenc Szécsisziget castellumot, fortalitiumot és dominiumot tartozékaival együtt eladta Szapáry Péternek és feleségének, Egresdy Zsófiának, valamint örököseinek, 10 ezer forintért, 100 akó borért és 100 köböl búzáért. A Szapáry család a katonai jelentőségét vesztett erődítést elbontja, és helyére emeletes kastély építtet (1759). Napjainkra csak a magtárépület őrzi a hajdani vár építészeti emlékeit. A 2000-es évek elején a kastélyt felújították, napjainkban szállóként és múzeumként várja a látogatókat. A kastély körül szinte épségben megmaradt az egykori vár árka is.

 

Kányavár

A Kerka vidékéről az Alsó Válicka területére vezet utam. Kányavár erősségéről nagyon keveset lehetett tudni. Régészeti kutatásról nincs információm, csupán terepbejárásról. Nováki Gyula rajza tanúskodik erről. A helyszín megtalálását Dénes József várkutató hatékony segítségének köszönhetem, amelyet ezúton is nagyon köszönök neki.

Kányavár községet átszelő főút párhuzamosan fut az Alsó válicka patak vonalával. A Községi könyvtárat elhagyva kell menni a főúton (Pördefölde irányába) menni kb. 200 m-t, majd jobbra lekanyarodni a Válicka patak irányába. Kb. 100-150 m-t megtétele után a házak és kertek ölelésében feltűnik a kisebb mocsárral övezett dombocska, amely egykor a Kerecsényiek sasfészkének adott otthont. Az erősség történetét a falu honlapjának történeti adatainak és a levéltár helytörténeti bejegyzéseinek segítségével dolgoztam fel. Az idézeteket dőlt betűvel, a levéltári bejegyzéseket kivastagítva adom közre.

„Az Alsó-Válicka menti kisközség hajdani erősségének emléke a falu nevében őrződött meg. A falut a középkorban Kányaföldének nevezték, és csak az itt épült vár után kezdik a 17. században kányavárnak nevezni. A várnak ma már semmiféle nyoma nincs, de tudjuk róla, hogy téglából épült a patak mocsarainak védelmében. Maradványait a múlt század végén, de századunk elején is még hordták az itteni lakosok építkezéseikhez.

Kányafölde történetéről az oklevelek adatait böngészve nagyon keveset tudunk. Először 1417-ben hallunk a faluról, ekkor Kányaföldi Márk fia, Pál lakhelye. Később Dobri Gergely az itteni birtokos, akitől Kerechényi László, Alsólendva várnagya foglalja el az 1440-44 közötti zavaros időszakban. A Kerecseny faluból származó kisnemesi família sarjának a későbbiekben is sikerült megtartania Kányaföldét, amely aztán a család központjává vált, előnevüket is innen vették.

A kányaföldi várkastélyt valószínűleg György építette, aki Bakócz Tamás esztergomi érsek kincstartója volt, és 1510-ben 22 zalai, 9 horvátországi helységben volt birtoka. Először 1516-ban hallunk a várkastélyról, majd 1523-ban már mint várat említik. Györgynek három fia volt és egy lánya, aki Hássági Dénes neje lett. Egyedül Pálnak voltak gyermekei, hat fia és két lánya, akik korán árvaságra jutottak. A halála előtt már súlyos pénzzavarban lévő Pál sógorának zálogosította el a várat, akitől a fiúknak csak 1548-ban sikerült visszaváltaniuk. „ (www.kanyavar.hu)

1536. május 31. (f.IV. a. f. penthecostes) Pozsony (Posony)

Bethlenfalvi Thurzó Elek (Thurzo de Bethlenfalwa) országbíró, Ferdinánd király helytartója, a kapornaki egyház konventjének. Előadták előtte a nemzetes Kerecsenyi Katalin (Kerecheny) asszonynak, a vitézlő Háshágyi Dénes (de Hassagh) özvegyének, valamint fiainak, Ferencnek, Gábornak és Imrének a nevében, hogy ők a néhai Kányaföldi Kerecsenyi Pál (Kerecheny de Kanyafelwde) Kányafölde várában (castrum) lévő birtokrészeit, valamint Kerettye (Kerethye), Szentadorján (Zenthadoryan), Máróc (Marocz), Gutorfölde (Gwthorfewlde), Barlahida (Barlahyda), Szompács (Zompach), Várfölde (Warfewlde) és Báza (Baza) birtokokat, zálog címén törvényesen birtokolni akarják. Az országbíró utasítja a konventet, hogy küldje ki hites tanúbizonyságát, akinek jelenlétében a kijelölt királyi emberek valamelyike iktassa be a kérelmezőket a fenti birtokokba. Az esetleges ellentmondókat idézzék a királyi személyes jelenlét elé, az ellentmondók és a jelenlevő szomszédok és határos birtokosok nevével tegyenek jelentést. - Kijelölt királyi emberek: Ebergényi Péter (de Ebergen), Becsvölgyei Illés (de Bechwelgye), Koppány Benedek (de Koppan), Hetési András (de Hetes). - A hátlapon: Lecta.

Hátlapján zárópecsét nyoma. —fasc. 42. nr. 2152. — Az oklevélen a jelentés fogalmazványa (lásd 135. sz..).

1536.  Junius 17. (III. die diei introduct.) [Kapornak]

A kapornaki egyház konventje jelenti Bethlenfalvi Thurzó Elek (Thurzo de Bethlenfalwa) országbírónak, hogy az 1536. május 31-én kelt parancslevelére (lásd 134. sz.) kiküldte szerzetestársukat egy emberrel, akik a Szentháromság vasárnap utáni szerdán (f.IV. p. f. trinit. - jún. 14.) Kányafölde váránál be akarták iktatni Kányaföldi Kerecsenyi Katalint és fiait a néhai Kerecsenyi Pál birtokaiba, de ennek többen ellentmondtak. (A jelentés szövegének egy része javított, a nevek egy része olvashatatlan.)

Fasc. 42. nr.2152. — Fogalmazvány a 134. sz. oklevélen.

Zalavári  hh.lt  1536. Kanyaffewlde  

1/2152.  Özv.Hasshagh-i Dénesné áa fiai beiktatása a Kerecheny Pál Zala m-i Kanyaffewlde oaatrum éa a Kerethye, Zenthadoryan, Marocz, Gwthorffewlde, Borlahyda, Zornpach, Warfewlde és Baza posaesaio-kbeli bírtokai birtokába zálog cimén.

1543-Özva Hasshagh-1 Dénesné és fiai ; Ferenc^Balázs és Imre beiktatása ««in domínium porcionum possesslonalium totális castri Kanyaf eldhe és Geretthye, Zenthadorian, Marocz,; Gwthorfeldhe, Barlahyda, Zompaeh, Warfeldhe és Baza possessio-kbeli birtokreszékbe a néhai Kerecheny Pál és f i a Mihály f a s s i o - j a alapján, zálogjogon.

1545-Hashagh-i Dénes özvegye; Kata, a néhai Kanyafewlde-i Kerecheny György lánya és nővérének, néhai Krisztinának a lányai Borbála, a Kerecheny György birtokaiból, nevezetesen: a Zala m-i Kanyafewlde vár, Gachhaza, Zenthadoryan, Marocz, Zamarfewlde, Baaza, Zompach, Bebes, Bagód, Hagyaros, Chathar, Zenthlazlo, Barlahyda, Karycha, Gerethye possessiokból igénylik az őket illető részt, i l l e t v e a leánynegyedet néhai Kerecheny Pál fiaitól; Mihály-, László-, Andrés- Lajos-, János-, és Mátyástól.

A Kerechényi fiúk közül a legidősebb, Mihály - mint Nádasdy Tamás bizalmi embere - alnádorságig vitte. László és András a török elleni küzdelmek ismert alakjai lettek. Kerechényi László 1555-ben Szigetvár kapitánya, majd pedig Gyuláé, melyet hetven napi ostrom után 1566. szeptember 1-jén eladott a töröknek.

1559-Salavári hli.lt„ 1/625. Kanyafewlde possessio   Kerecheny András a testvére, Kerecheny Mihály alnádor Zala m-i Kanyafewlde possessio-beli castelluma "deambulatoriuma"-t  szétdobatta. A GEhergnffyZygethe-n élő Horwat Perenc és a Pernekagh possessio-ban lakó a g i l i s Magh Sebestyén pedig a Kerecheny Mihály Z a l a m-i Alsó Bagód possessio-beli nemesi kúriájából Zábo Pálnak egy lovát elvitette .

1561-Kanyaffalwai Kerecheny Mátyás személyesen vallja , hogy mindennemű javakat és jogokat a zalamegyei Kanyaffewlde castrumban /és több horvátországi castrumban/ idősebb testvérének, Kerecheny Mihálynak utólag elzálogosította.

Kányavár ura a legidősebb fiú, Mihály volt, aki az alnádorságot 1562-ig viselte, mejd ezután visszavonult birtokaira. A család pénzügyi helyzete nem volt valami fényes, amire jól rávilágít a harmadik fiútestvér, András levele, aki 1552-ben így ír a vár állapotáról: "csak egy gyalogos sincs fizetett..." Ebben a helyzetben igyekszik a török veszedelem árnyékában a kastély palánkjának karót és vesszőt hordatni jobbágyaival.

Ez az állapot előrevetítette árnyékát annak a tragikomikus eseménynek, amely 1576-ban játszódott le Kányaváron. Kerechényi Mihály szlavóniai birtokán tartózkodott, ahol megbetegedett. A várat embereire bízta, akik feladatukat - a vár őrizetét - nem vették valami komolyan. Ezt kihasználva két török fogoly kiszabadította magát, a kaput bezárta, a várban tartózkodók közül kit megöltek, kit bezártak, az erősséget birtokukba vették. A vár porkolábja, aki a kapu előtt tartózkodott, gyáván elszaladt és egészen a szőlőhegyig futott, ahol összetalálkozott Alsólendvai Pál embereivel, akik ott éppen a dézsmát szedtek. Tőlük kért segítséget, mire azok összeszedve a várat visszafoglalták. Miután a bajon túl voltak, Bánfi emberei nem voltak hajlandóak a várból kimenni, azt birtokba vették. Bánfi kihasználva azt, hogy törvények igen szigorúan büntették a vár elvesztőit, szabályosan megzsarolta a vár gazdáját. Kányavár visszaadása fejében kötelezvényt iratott alá, hogy mindennemű ellene folytatott perét visszavonja, és eláll minden kártérítéstől, pereskedéstől a vár jogtalan birtoklásával kapcsolatban. Hiába próbálta aztán Kerechényi Mihály ezek után a megállapodást semmisnek nyilvánítani, a megye akkori főispánjával szemben semmire sem jutott.

Kerecsényi Mihály vallja Bánffy László javára, hogy míg ő Szlavóniában volt, Kanyaffewlde catrumot. - ahol két fogvatartott török rabról tesz említést- a' törökök elfoglalták. Sokan, ugyanis a vidéken jelenleg dühöngő Járvány miatt /morbo contagioso/ a várból k i voltak zárva,- másokat, akik a várban voltak, a törökök megölték, - így a vár a törökök, kezére került. - A castellanus, aki akkor castrum kapujában volt, látván azt Bánffy László jobbágyaihoz és servitoraihoz futott, akik a közeli promontoriumon bortizedet szedtek és segítséget kért tőlük. 'Ők a tizdszedést otthagyva a castellanussal Kanyaffewlde castrumot körülvették és késedelem nélkül visszafoglalták. - Mindazonáltal a Vár nem kis kárt szenvedett, ezért ő Bánffy Lászlótól kártérítést követelt- most a követeléstől eláll- Bánffy László ugyancsak elfoglalta Perdeffewlde poss. területén ujólag létesített rétet. Ennek visszaszerzését is vallomásával nyugtázza. A. 1576 Szt. Imre napját követő csütörtök.

Kanizsa török kézre kerülése után Kányavár is szerves része lett végvidéken kialakított végvárláncolatnak. Problémái hasonlatosak azokkal a mindennapi gondokkal, amelyek a végvidék várainak és katonaságának életét nehezítették az 1600-1690 közötti időszakban. A téglából emelt Kerecsényi castellum palánkerődítései folyamatosan karbantartásra szorultak volna. Ezt a környék falvainak robotjából kellett volna megvalósítani. Ez elmaradt vagy a tartományok a robot megváltására megállapított pénzösszeget is vonakodtak megfizetni. A katonaság zsoldja késett, hasonlóan az élelem és a muníció is. A boldogulás érdekében a katonaság mezőgazdasági munkákat és egyéb faladatokat vállalt, hogy a megélhetését biztosítsa. Szélsőséges esetekben nem volt ritka a fosztogatás sem. Kanizsához való közelsége miatt a kis vár fokozott veszélynek volt kitéve. A konkrét adatokat a levéltár helytörténeti adattárának Batthyány Missilisekből származó kézzel írott bejegyzéseiből vettem ki.

Kanizsa 1600-ban elesett és az erősség a török kezén minden rossznak a műhelyévé vált, ahonnan az őrség nap mint nap elindult a zalai és vasi végvárak és az oltalmuk alatt meghúzódó falvak ellen. A "Kanizsa ellen vetett végházak" katonasága a váraik alá száguldozó és a leshelyen várakozó ellenséggel vívott szakadatlan küzdelemben jelentős veszteségeket szenvedett: 1633-1637 között Pölöske, Kányavár, Bér, Szécsisziget, Kapornak, Lenti, Szentgrót, Egervár, Szentgyörgyvár, Egerszeg és Zalavár őrségéből az elesettek és a rabságba hurcoltak száma 280 fő volt.

 Ez meghaladta a 11 végház állományának egyötödét.

A Kanizsa ellensúlyozására kiépített végvárrendszer fontosabb erősségei: Kiskomárom, Egerszeg, Egervár,Pölöske, Kapornak, Zalavár, Szentgrót, Szentgyörgyvár,Kernend, Lövő, Magyarosd, Lenti, Légrád,Lendva,Szécsisziget, Bér, Kányavár, Szemenye, Szentpéter és Tótfalu.

(Varga János: A dunántúli török ellenes harcok történetéből (Főúri magánkatonaság és királyi vitézek közös vállalkozásai)) 1978.

1631-A kányavári vajdának a hídon a törökök másodmagával fejét vették.

1632-A vadászatról 3 hajdút vittek el, a faluból 8 főt, s egyet le is vágtak.

1633-Két hajdút negyedmagával vittek el.

1635- A porkolábot másodmagával a vár alól vitték el.

Bánffy Kristóf mellékeli a kányavári kapitány Sós Gergely levelét. Batthyány Missiles (1636)

„ várunknak jobb része mind megégett és csak az Isten tudja, miért maradtunk meg, mert az porháznak is… megégett az föli, és az szegény legényeknek, az mi kevés takarmányuk volt, az mind benne égett….” A legénység el akarja hagyni a várat.

1636-Aratáskor két hajdút negyedmagával vittek el. Soós vajda lányát a híd mellől ragadták el. Szőlőszedéskor 4 hajdút vittek el. Horváth János kapitányt negyedmagával levágták. Soós vajdát elvitték, s sarcon jött ki.

Bánffy Kristóf levele B.A.-hez – 1636. X.3. Kányavári és lenti kapitány ill. vajda tizedmagával Szombathelyre ment,ahol a prédikátor 2 diákjával prédikált. 300 török ütött rajuk,a kapitányt és a vajdát megölték, a papot elvitték.

Bánffy Kristóf Alsólendváról Batthyány Ádámnak – 1637.IX. 15-A török a Kányavári várat ostromolta.

Bessenyei István Egerszegből – 1637.X.11-A kányavári obervajda segítséget kért: „küldjek valami egynéhány köböl lisztet, mert ha nem küldök, meghalnak éhen.”

1638-Az aratásról 4 hajdút vittek el, a tizedes fejét vették.

Batthyány I. Adám iratai 1631-1639. 59~60.f.  Az egyes erősségek veszteségei: Pölöske 48, Kányavár 26, Bér 33, Szécsisziget 30, Kapornak 36,Lenti 32,Szentgrót 14, Egervár 6, Szentgyörgy vár 5, Egerszeg 26, Zalavár 24 fő. Uo. P 1313.

Eördögh István Peleskéről Batthyány Ádámnak – 1639.IX.11. „…egy ember most gyött, az azt beszéli, hogy Kányavárnak az árkát megmérték, és hogy valami tömlőkön bőrhidat csináltak volna, úgy hogynem meglopni akarnák..”

peleskei Eördögh István Batthyány Ádámhoz 1641-február - Amely hajdúkat Nagyságod Kányavárra küldött, azoknak letelt a havuk, és ott tovább nem maradnak. Bár csak 10 legént rendelne Nagyságod oda, míg az idő felnyílik.

1641 – A kányavári zászlótartót a vár alatt elfogták a törökök.

1641- Turoczi György kányavári kapitány levele Eördögh István egerszegi kapitánynak.  A török itt járt a vár alatt (Kányavárott) a kertekben, és szegény hajdúknak a dolmányát vitték el, és kevés disznójukat meglőtték. Csupa gyalogos volt, visszaszalasztottuk őket.

1641-IX.8 – Soós Gergely vajda levele Batthyány Ádámhoz. Segítséget kér, mert csak nyolcadmagával van a várban, s a török szüntelenül háborgatja. Lentiben és Szécsiszigetben is kevesen vannak. Küldjön segítséget legalább a szüret idejére.

1643-A török 12 tehenek hajtott el. Elvittek elevenen 7 németet, 2 porkolábot.

1644-A vár árkából a víz kiszáradt, igen háborgatja őket a török, már a kútra sem mernek kimenni.

Dobos György kapitány Szécsiszigetből (1645.10.26) Kányavárat nem tudják őrizni. Hét mázsa port s ólmot kért Egerszegről. Pattantyúsra is szükség lenne, a katonák nem értenek a tarackokhoz.

— Szinte állandó veszélyhelyzetben van Kányavár, amely minden szempontból a leggyengébb vár a környéken: a várárokból kiszáradt a víz, elfogyott a muníció, 1646-ban pedig ezek mellett a kidőlt palánk helyreállításához kérnek segítséget. Tíz évvel később még mindig minden változatlan, a végvár az elképzelhető legrosszabb állapotban van.

(Müller Veronika: A zalai végek mindennapi problémái a XVII. század első felében)

Dobos György Szécsiszigetről 1646. április 20 körül. Letenyeiek igen panaszkodnak a Kanizsaiakra, akik miatt el kell pusztulniuk. 300 db palánkfát vetettek ki rájuk. A Kányavári végházra rendelt faluk közül csak a püspök Novai és Karácsonyfai falvai maradtak el.  1646.IV.23-Kányavár fogyatkozását megépítettem, ma vitték végbe.

1647.I.7 – A kányavári vajda segítséget kért, mert csak hetedmagával szorult be a várba. Az árkuk befagyott, a jegelést nem győzik, ezt a török jól tudja. Élésük sincs, 11 legén elszökött az éhség miatt. Egerszegen karácsony óta 8 legényem veszett a török miatt. Jegelésnél is rájuk törtek.  Pölöskei Eördögh István levele Batthyány Ádámhoz.

1649-Az országgyűlés 25 Ft-ot rendelt a végvár épületire. Kőszeg tartomány gratuitus labor váltságából.

Kerpacsics István egerszegről – 1654. XI.21 – Kányavári vajda írt. Nincs több 6 hajdúnál a várban. A várhoz tartozó várost meg akarják szállítani (?).

 (Dóka Klára: Latin forrásszöveg olvasási és fordítási gyakorlatok II. (Levéltári módszertani füzetek 7. Budapest, 1988) XXVI. Szentgróti és kányavári harcok leírása, 1667-1681.)

Kányavár erődítmény alatt

1. Még a béke kezdetén Pécsi Bence szökevény számos kanizsaival együtt elhajtotta a várőrség tíz igavonó barmát.

2. Ugyanez a szökevény négy társával együtt ismét barmokat akart elhajtani, amikor a várőrségbeliek észrevették őket, megtámadták, és közülük egy, Öt lóval a mieink hatalmába került.

3. Ugyanezek a kanizsaiak a várőrség tagjainak közel 100 barmát hajtották el, és két katonát elfogtak.

4. Ugyanezek a kanizsaiak egy másik alkalommal hasonló erőszakkal hajtottak el onnan ötven marhát, és elrabolták a tizedes fiát, aki az ő börtönükben halt meg.

5. Ugyanezek a kanizsaiak Kovács István katonát útközben elfogva lefejezték.

6. Ugyancsak ez a 25 kanizsai gyalogos e helység két katonáját, Sármásy Balázst és Tot Jánost Borsfa faluban elfogta és fogságba hurcolta.

7. A kanizsaiak. 100 lovassal Kovács Györgyöt Nova faluban fogták el, és fogságba hurcolták.

8. Ugyancsak kb.60 főnyi kanizsai lovaskatona Csőre Péter katonát, miközben saját szőlőjében dolgozott, elhurcolta.

9. A várőrség két tagja a kanizsaiakkal meghódolt területen megütközött, egy bizonyos törököt, Hali agát és egy rácot puskával keresztül lőtt, de azután mindkettőjüket elfogták és megölték.

10. A kanizsaiak kb.harmincan Borsfa faluban 12 katonánkkal megütközve, hatot közülük lekaszaboltak.

11. Amikor a kanizsaiak 15-en ugyanabban a faluban a mieink közül 12-vel csatáztak, mindkét részről egy-egy fő esett el. /.../

1677-es felmérés szerint a várban 1 mozsárágyú, 6 szakállas puska, és 1 pattantyús van.

1681-ben és 1687-ben a vár védőműveit ismét erősítették.

1684. VIII. 7. – Szecsődi Gáspár Lentiből Batthyány Kristófnak. Kányavárat 200 török támadta meg, 50-60 lóval beszállt, s gyalogosan a marhákat akarta elhajtani, de a hajdúság ezt megakadályozta. Estefelé ismét megkísérelték a marhák elrablását, de a hajdúság utánuk ment, és visszaszerezte azokat.

1688.XI.10-Haditanács összeírása a végvárak katonaságáról-Kányavár német:20, hajdú 65.

1690 után Kanizsa visszafoglalását követően a kis végház stratégiai szerepe megszűnt, felhagyták. A pusztuló épület építőanyagát a környékbeli lakosság használta fel. (pl. tégláit elhordták s ezekből épült a például a pákai templom.)

 

Az egykori alsó válickai mocsárvárhoz / a malom mellett volt / - melyet ma is Várnak, Várkertnek neveznek - több monda fűződik. Ezekből jócskán közel Gönczi is: egy hatalmas fára akasztották fel a törökök a kányavári barátokat; a vár alatt pince van, tele torral és kincsekkel; a feslett életű Bánfi Dorottya halála, stb. Monda fűződik a szentlőrinci, erdőben lévő Várdombhoz is. / Göcsej, 38-39./ További mondák: a vízzel körülvett várhoz bőrhíd vezetett. (Ez utóbbit egy levéltári bejegyzés is igazolja)

 

Alsólendva

Alsólendva napjainkban Szlovéniához tartozik. Talán ez az egyik oka, hogy a várról a korábbiakhoz hasonló részletességű forrásokhoz nem jutottam. Így a 16-17. századi történetét igyekeztem összefoglalni három forrásból.

 A 16. század végén és a 17. század elején a várost és a várat a törökök több ízben ostromolták, a 1603-as török támadás volt a legerőteljesebb. Az erődöt ekkor nyolcszáz főnyi katonaság védte tizenkét ágyú segítségével, a város határában pedig ötszáz lovas és gyalogos várta a támadókat. A védelem fontos részét képezte a mai Szentháromság kápolna helyén álló kisebb erődítmény is, ahol nyolcvan fegyveres állomásozott.

 De hadd kezdjük egy kis történelemmel: a kápolna ugyanis hálából épült a törökök feletti győzelemért. Miután a török elfoglalta Kanizsát, az alsólendvai vár 1600-ban katonai erődítményként az első védelmi vonal fontos végvárává lépett elő. A legnehezebb „török-esztendő” az 1603-as év volt, hiszen két nagy támadás is indult Lendva ellen. Feltételezhető, hogy az első támadást a törökök háromkirályok napján indították, amikor egy közel 1000 főből álló török had akarta meglepni Bánffyt, a támadást azonban a vár védői visszaverték. A másik, sokkal nagyobb török támadás október 14-én volt, s végül a Bánffy Kristóf vezette várvédők diadalával végződött. A második csata rengeteg áldozatot követelt, az elesettek holttestét a vár feletti hegyen temették el. A ma is még elő-előbukkanó csontmaradványok miatt a hely ma is „Csontos” néven ismert. Idővel a kápolnában helyezték el vitéz Hadik Mihály holttestét, a helyi legenda szerint az 1603-as csatában hősi halált halt várkapitány maradványait. Amikor egy átalakítás során rábukkantak a koporsóra, látták, hogy a holttest egészen ép, ugyanis természetes úton mumifikálódott. Hadik halálával kapcsolatosan több monda is fennmaradt, az egyik legismertebbet Dervarics Kálmán helytörténetíró közli, és így szól: „A mi Hadikunk… fejére a halálos vágást, amely most is látszik, csatában kapta, mely Lendva-lakos, Gyertyános, Kapca falvak és a Mura folyó közötti síkságon vívódott. Hadik Mihály a népmonda szerint személyesen vezette századát, vele harcolt egyetlen fia, a 23 éves Hadik András, akkor a Ghilányi huszárezredbeli őrkadett; az ütközet a népmonda szerint a magyar seregre nézve oly szerencsétlenül végződött, hogy Hadik Mihály két halálos sebet kapván fejére, futásba keresett menekülést, s paripája teljes erejéből rohant vele a Csonka-dombra, a Szent-Háromság kápolna körüli sáncok mögé. Ezen Csonka-domb borzasztó meredek és magas; a népmonda szerint Hadik ott nyargalt fel lóháton, ahol a legmeredekebb s felnyargaltában mindenütt virágok tapadtak a ló lába nyomában, s ezen vonalban, melyen Hadik a Csonka-dombra felnyargalt, sem fű, sem fa, de még bokor sem nőtt.” Fontos hangsúlyozni, hogy az alsólendvai vár sosem került török kézre. 1644-ben kihalt a tulajdonos Bánffy-család, majd egy rövid Nádasdy időszak után az Esterházy családé lett a birtok.

Az Esterházyak az adományként kapott várakat I. Lipót király iránti hálából “L” alakba kívánták átépíteni, ami a XVIII. század elején a lendvai vár esetében – a bástyarendszer felújításával együtt – be is következett. Így alakult ki a ma is látható barokk stílusú várkastély. A várban oktatási intézmény is működött, mégpedig 1872-től 1896-ig, amikor a polgári iskola új épülete megnyitotta kapuit. A vár épületét a jugoszláv hadsereg a Trianon utáni időszakban laktanyának használta, majd a második világháború után ismét általános iskola működött benne. 1973 óta a várkastély a Lendvai Galéria és Múzeum intézménynek nyújt méltó helyet. (Forrás: Népújság/MNO/Alsólendva weboldala)

Muraszemenye

Muraszemenye várrá alakított ferences kolostorában a 16. század végén és a 17. század elején királyi zsoldon tartott katonaság állomásozott. Sőt, a településen és a szomszédos községben még két erődítmény létezett a középkorban. Feltehetően Aligvár árpádkori, míg Csernecen várkastély létezett egykor, ahol 1577-ben tartották Bánffy István és Guti Ország Magdolna lányának, Annánnak Révai János gróffal történő lakodalmát. A Szemenyei castellum történetét Varga Gézáné, Vándor László tanulmányával, valamint a Zala megyei levéltár bejegyzéseivel próbálom összefoglalni.

„A szemenyei ferences kolostort 1556-ban a protestáns hitre tért leszármazók, az alsólendvai Bánfiak alakítják várrá. 1569-ben G. Turcho lerajzolta az akkor már gótikus formákat mutató, szabálytalan hatszögletű, palánkkal körülvett várat. Egy-egy vár nagyobb területeket védett. Az elhúzott ostrommal más várak is megmenekülhettek. Ha valamelyik idő előtt elesik, az a többi vár sorsát is veszélyezteti. A magyar végvári rendszer kisebb-nagyobb várai között a közös érdek teremtett szoros kapcsolatot. A védelmi vonal fenntartása háborúkban és békében egyaránt nagy erőfeszítést igényelt. A végvári őrségben a huszárság mellett a gyalogosok szolgáltak. A 16. században új neme fejlődött ki a gyalogságnak, a hajdúk, akik eredetileg marhahajcsárok, hajtólegények voltak. Külön csapatok még a haramiák, kóbor szerbek, zsiványok, akiket a horvát várakban rendszeresen szolgálatra fogtak.

1572. Zemenye castellum-Az Akoshaza-i Sarkán János kérésére kihallgatott tanuk vallják, hogy agilis Bekes András, az ő Sarkanzygethe castellum-beli afficialisa , - a szolgálati év kitöltésekor - társaival a castellumot kirabolta, majd Kanysa-ra távozott, onnan pedig Banffy Miklós szolgálatába lépett, és a Zemenye-i castellum castellanus-a lett. Kihallgattak : Pölöskefee, Dwsnak,Kysffalw, Zenthbalas, Peoleoske, Haholth, Kaczorlak, Bencze,Peovenyes,Barlahyda possessio-kból 2-6 /névszerint  felsorolt / jobbágyot.

A Balatontól a Dráváig terjedő védelmi szakasz váraiban mindenütt magyar katona szolgált: Zalavár, Kapornak, Peleske, Szemenye váraiban is.  1586-ban olvashatjuk Szemenye nevét. Magdalena Orzagh de Guth Bánffy István özvegye temetteti Veszprém alatt meghalt férjét in Claustre Zemenije.  1586-ban Zychy Tamás és testvére, György nevével kapcsolatban írják a „kolostort, amit erősségnek építettek át. Szemenye váráról még a következőket ismerjük: 1576-ban a kanizsai főkapitányság alárendeltségében van, 25 lovas, 30 hajdú állomásozik itt a király zsoldján. Kapitánya Laky Gergely, Bánfi István megbízásából. Kanizsa eleste után a Kerkára támaszkodó új védelmi vonal előretolt állomása. A török támadások következtében a várakat ellátó falvakból a lakosság próbált menekülni. Az őrség élelmezése, ellátása egyre bizonytalanabbá vált. A várak zöme korszerűsítést igényelt, oly módon kellett átalakítani, hogy minél kevésbé szolgáltassanak célpontot az ellenség tűzfegyvereinek. A tornyokat lebontották, a falakat megerősítették, esetleg két falsík találkozásánál bástyát építettek. A munkálatok sürgőssége, a pénzhiány, kőhiány miatt leggyakrabban palánkfal készítésére került csak sor. A magyar-horvát határvédelem szervezete nem korlátozódott csupán a végvárakra. Mögöttük, közöttük különböző eredetű és rendeltetésű, várakhoz közvetlenül nem kötött határvédelmi erők helyezkedtek el. Ezek segítették a török portyák elhárítását, a magyar vállalkozásokat, sőt alkalmanként a várak vitézeinek tevékenységét is támogatták. A végvárak és a mozgó kontingensek a török módszert fordították a visszájára: betörést betöréssel, dúlást dúlással igyekezett viszonozni. A jobbágyság akkor fogott fegyvert, ha lakhelyét és annak közvetlen környezetét érte támadás. A fosztogató török portyák gyakran ütköztek akadályba. 1578-ban a törökök pusztították a Mura alsó folyásának vidékét. Veszélyes volt a szultán Barcson állomásoztatott flotillája, amelynek féken tartására a Dráva parti erődök mellett a Mura mentiek, Légrád, Molnári és Szemenye is fontos hely volt. A török rablások merésszé és gyakorivá váltak. A Kerka vidékén és Rédicsen pusztítanak 1587-ben. Ebben az évben számol be Zrínyi György dunántúli főkapitány B. Ferencnek, hogy a „török Szeömeönye és Canisa között rablott.”

1594. X. 18.- Zrínyi György B. Ferencnek -„A török Szeomeiinye és Canisa között rablott , Baycha és Mura melléke táján.”

Az 1600-as években a településünk nevét gyakran írják Kanizsa várával kapcsolatban. Kanizsa vára ugyan mellékirányban feküdt, de most, amikor a török had a Dráva mentén támadt, főszerephez jutott. Mercoeur, a magyarországi hadak főparancsnoka, 1600. szeptember 16-án indult Győrből Kanizsa felmentésére. Útközben csatlakoztak hozzá a különféle magyar és horvát csapatok, majd az egész had október 2-án Szemenyénél tábort vert. A katonák sánccal vették körül magukat, az a táborhely lehetett a ma Várhelynek nevezett terület Szemenye és Csernec határában. A sánc nyomai még ma is láthatók. Kerültek innen elő csontok, kardok. Szemenyén újra haditanácsot ültek a parancsnokok, és eldöntötték, hogy a törökkel szemben nyílt csatára fognak vállalkozni Kanizsa váráért. A sereg ekkor 13.700 embert számlált. A felmentő sereg nem érte el célját. Rudolf 1601. évi decrétuma 29. cikkelyében úgy határoz, hogy Szemenyét, a Kanizsához közelebb fekvő erősséget, addig is, míg Kanizsát visszaszerezhetik, katonasággal és lőszerrel lássák el.

1602. Hethes-i Pethe Marton II. Rudolf helytartója, kalocsai kanonok, győri püspökség adminisztrátorának oklevele Banffy György és Kristóf protestációjáról. Alsolindva, Nempthy és Zemenie fortaliciumaik Kanisa elestével szorongatott helyzetbe kerültek omni ope et auxiliuo nonsolum destituta essent, verura etiam collabi et minari coepissent.. Ismételten interveniáltok a királynál, Mátyás főhercegnél, segítséget kértek.Nem kaptak, sőt birtokaikat i s elfoglalták. Elháritják maguktól a felelősséget, ha a várak elesnének, ez nem az ő hibájukból fog történni.

1604-ben a törökök az Alsó-Kerka-völgyi erőket ostromolták és a Muraközben fosztogattak. Több vár elesett, ekkor pusztult el Dobri erődítménye is. A törökök azt tervezték, hogy Zemenje várát fogják megtámadni. De mivel ebben szép számú gyalog helyőrség volt, mely a támadásoknak hevesen ellenállt, semmi eredményt el nem értek, kénytelenek voltak Kanizsára visszavonulni. Ebben az évben a természet erői is a szemenyei védők segítségére sietnek. A Mura áradása elűzi az ostromlókat a vár alól. 1607-ben 150 főnyi őrség van a várban. 1608-ban erődítik, ezután, mint végvár nem szerepel, a várrá alakított kolostort már nem említik.

OLJ Batthyány c s . l t - a , P.1322. Körmendi Közp. I g . i r . Rsz.46. No. 140. Kb. 1610-1920.

Zemenie, Szemen!e  c f . Canisa elleni végházak - Javaslat a végvárrendszer felállítására. 100 lovast s 200 gyalogot javasol.

Említenek Alsószemenye határában egy „Kapuhely" nevű részt, amelyen keresztül lehetett menni Szemenye várába. Erről a környékről került elő 1963-ban egy K-Ny-i tájolású sír. A csontváz mellett 4 db vas pincekulcs feküdt. Kora 17-18. századra volt becsülhető. Sok állati és emberi csontot is találtak később. Vastag, 40 méter hosszú lánc, nagy farönkök kerültek elő. 1972-ben a kotrással végzett kavicsbányászás során téglából készült alapfalaknak ütközött a gép. A felszínhez közel, alacsonyabb vízállásnál ezeket a romokat ma is láthatjuk. Az idő vas foga, és a feledés is hozzájárult ahhoz, hogy sokan nem ismerik, hogy ezek a falak a várrá alakított kolostor részei lehettek. „

(Varga Gézáné: FEJEZETEK MURASZEMENYE TÖRTÉNETÉBŐL – 26-30. old –Zalaegerszeg 2000.)

 

(A Muraszemenyéről készített légi felvételt ezúton is köszönöm Balogh Zoltánnak.)

„1972-ben a muraszemenyei tsz kavicsbányájában, amely Alsó- és Felsőszemenye között félúton a falutól délre, a Mura árterén található, a kotrással végzett kavicsbányászás során téglából készült alapfalakba ütköztek. A terület a Maláka-patak torkolatától északnyugatra van. A kavicsbányában leletmentést végezni nem lehetett, mert a jelenlegi talajvízszint ezt nem tette lehetővé. A kotrógép a nagy faldarabok mellett néhány idomtéglát, emberi csontokat és 15-16. századi kerámiatöredékeket hozott a felszínre. A lelőhely fekvése és a leletek alapján alapos a gyanúnk, hogy a bányamunka a szemenyei ferences kolostor maradványait pusztította el.”

A Zala megyei ferences kolostorok kutatása  VÁNDOR LÁSZLÓ - KOLDULÓRENDI ÉPÍTÉSZET A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON –TANULMÁNYOK 1994.)

 

Írta, fotózta és összeállította: ifj. Fidrich Tibor