Komárom-Esztergom megye és Győr-Moson Sopron megye határán található, de még az előbbihez tartozó községbe már régen szerettem volna eljutni. Dénes József kiváló várkutatónk 2016. február 15.-én megjelent, a község közelében található kis várhelyről szóló blogbejegyzése  csak jobban ráerősített szándékomra.

Most, a járványhelyzet enyhülését követően, mint az óvatos éticsiga bújtam ki házamból, hogy csillapíthatatlan csavargási igényemet némiképp enyhítsem. Sajnos az időjárás korántsem volt ebben segítségemre, csupán pár órát hagyott kora délután az átvonuló hidegfront, mielőtt az eső újra tartósan esni kezdett némi lehűlés kíséretében.

Némi felvezetést követően azonban szeretnék rátérni vizsgálódásom tárgyára…Bana Várhelyét 1986-ban kereste fel Dénes József Nováki Gyula és Sándorfi György társaságában. 34 év telt el azóta, és őszintén szólva kicsit tartottam attól, hogy a területen azóta is zajló rendszeres mezőgazdasági művelés mit hagyott hátra, az egyébként is a felszínen szinte alig érzékelhető nyomokból.

1. kép - Bana várhelye a Google Earth felvételén

 

Fontos kiemelni, hogy a történészek között eltértek a vélemények a forrásokban szereplő helyszín lokalizálását illetően.

Lukinich Imre-Podmaniczky család oklevéltára I. 1937.

A Bana helynév azonosításában nagyobb eltérések vannak a történetírók között. Szabó Károly (gr. Teleki József : VI. 1. 104., 165. 1.) a komárommegyei Bana faluval azonosítja, melynek környékén vármaradványok voltak találhatók (az oklevelekben említett castrum Bana), mely utóbb a jelentősebb várispánságok egyikének (banai várispánság) lett a székhelye. Ezt a nézetet vallja Bottka Tivadar (A vármegyék első alakulásáról stb. Századok, 1872. 28—29. 11.) és Pesty Frigyes is. (A magyarországi várispánságok tört. Budapest, 1882. 159. s köv. 11.) Velők szemben Pauler Gyula (A magyar nemzet története az Árpádházi királyok alatt. I. k. Budapest, 1899. 440. és 483. 11.) azt vitatja, hogy a komárommegyei Bana előfordul ugyan „régibb okmányainkban, de sohasem mint castrum, hanem villa Bana, kiejtés szerint bizonyosan Bána vagy Bánya" ; szerinte Anonymus Bana helyneve a Pöstyénnel szemben fekvő Bánka hellyel azonos, mely név 1395-ben is Bánya nevet viselt. Ezt a nézetet vallja Chaloupecky (Staré Slovensko. p. 347.), sőt Smilauer is e felé hajlik. (Bratislava. IX. 1935. 593. 1.) Újabban (mint pl. Pais Dezső, id. kiadv. 79. I.) a trencsénmegyei Bán helységgel azonosítják.

Régi helytörténeti adatok között is felbukkant a helyszín. Fényes Elek például a következőket írja a várhelyről:

"Közel a faluban láthatni egy dombon egy négyszegletes sánczolást, melly a régi irományban Castrum reginále de Bana név alatt említtetik..."

A helytörténeti adatok szerint a falu a régi temető helyén feküdt. 1241-ben királyi vámszedőhelyként említik. A tatárjárás során elpusztult a falu a várral együtt. (Fontos megjegyezni, hogy Bana-i vám még több alkalommal feltűnik az oklevelekben)

Forstner Gyula -Magyarország Műemlékeit lajstromozó könyvsorozatának második kötetében (1905)

szintén szerepel utalás a helyszínre: Bana. A közeli várdombon levő sánczok.

A fentiekben említett Dénes József féle blogbejegyzés kétségkívül legértékesebb momentuma az az 1756-os térképrészlet, ahol jelölik a várhelyet. A második katonai felmérés (1819-1869) szintén ábrázolja, viszont az általam elérhető igaz 20 évvel később kataszteri térkép már nem tünteti fel. Ott Várdombi legelő névvel illetik a helyszínt, ott már biztosan mezőgazdasági művelés alatt állt a terület.

2. kép-Bana Várhely a Második Katonai felmérés (1819-1869) térképén

 

Ez még harmonizál azzal a helytörténeti adattal is, hogy a tatárjárás alatt elpusztult vár sáncait a XIX. század második felében hordták szét. Kérdés, hogy az 1905-ben megjelent Forsner féle Műemlék lajstrom adat átvétele mikori adat.  Azt gondolom, hogy hogy Gyulai Rudolf plébános, gimnáziumi tanár 1890-es Komárom vármegye és város történetéhez című kiadványa kiváló forrásként szolgált a későbbi helytörténeti jellegű munkák elkészítésénél.

Gyulai Rudolf a következőket írta könyvének 18-19. oldalán.:

…Szabó Károlytól eltérőleg Bana vár alatt nem a trencsénmegyei Bán várost érti, melytől félórányira várromok láthatók, hanem a Banához közeli 35 négyszög öl sánczokat, melyek körül apró épületek nyomai is vannak. A Névtelen nem is Bán-nak hanem Banának írja. De Szabó Károly is később e nézeteT vallja (Teleky: Hunyadiak Kora VI.194). Fényes (i.m. 145) téved abban, hogy Bana castrum reginale volt.

….1241-ben Bana mint egykori királyi vár említtetik (Fejér C.D.VII.278.)

Szóval van egy árpád-kori várunk, amely a tatárjárás során elpusztult a faluval együtt (1248-ban Banát mint elpusztult falut említi egy oklevél alapján Gy.R), amelynek sáncait a XIX. század végén pusztította el jelentősen a mezőgazdasági művelés.

3.kép- A helyszínen készült felvétel az É-i és nyugati oldaloról

Banán a Petőfi Sándor út vonalát követjük, amely kivezet minket a községből Rétalap felé. Az út egy elágazáshoz ér, amelynek egyik vége Rételep felé vezet a másik pedig átvezet minket a Cuhai-Bakony ér hídján. Nem megyünk tovább, az elágazásnál leparkolunk. Innen teszünk meg kb. 230m-t a mezőgazdasági művelésű terület szélén, a Cuhai-Bakony ér mentén. (Előbb búzamező, később kukoricatábla)

 

4-5.kép- A légifelvételen a négyzetalakú elszíneződés jelöli az egykori vár helyét.

 

A felszín ahogy több alkalommal leírtam erősen bolygatott, felszínen árkolásnak alig érzékelhető nyoma. Mégis, kis jóindulattal, a déli oldalon érezni némi árkot, és talán a keleti oldalon. A levegőből gépemet 120m magasságig emelve a terület elszíneződött foltjaiból lehet kikövetkeztetni az egykori vár helyét. A területen picit bóklásztam, elmerengve a letűnt időkön, elképzelve, milyen lehetett majd 800 évvel ezelőtt itt az élet. Kisebb cserépdarab bukkant elő gumicsizmán orra előtt.

 

6.-7.kép A helyszínen talált cserépdarab

Egy apró kirándulást, adatgyűjtést Bana várhelye azért megért. Mindenképpen fontos lenne, tudományos kutatásokkal kiegészíteni a források adatait, illetve, ha lehetséges, feloldani az ezzel kapcsolatos ellentmondásokat.

 

ifj. Fidrich Tibor

 

Források:

Gyulai Rudolf: Komárom Vármegye és Város történetéhez – 1890.

Lukinich Imre – Podmaniczky család oklevéltára – 1937.

Pallas Nagy Lexikona: - Bana

Forstner Gyula / Gerecze Péter – Magyarország műemlékei II. – 1905.

DJ naplója- Bana vára – 2016.02.15.