Vranduk kis vára mintegy 14 kilométerre található Zenica városától.  A vár a Boszna folyó által képzett szurdok fölötti sziklára épült. A szurdokban a folyó egy kerek ívet ír le, így az erődnek a szikla helyzete természetes védelmet nyújt. A Vranduk név, amelyről azt feltételezik, hogy a branduk (megvédeni) szóból származik, utal a terület történelmében betöltött szerepére is.A város valószínűleg a 14. század végén épült egy stratégiailag nagyon fontos útvonal mentén. Alapításától 1463-ig, báni székhely, majd királyi város volt. Ez volt az egyetlen erődített város Brod egyházközségben, egyike a középkori Boszniai hét egyházközségének.

 

1. kép Vranduk vára és a Sultan Fatih mecset (jobbra) a Boszna folyó partjáról fényképezve

 

A középkorban egyike volt annak számos királyi városnak, ahol Ostoja István bosnyák király, később az utolsó bosnyák uralkodó István Tamás, illetve az ellenfele, Radivoje tartózkodott. Első említése egy az 1410. március 11.-én kelt Dubrovnik polgárai által Zsigmond királynak írt, katonái viselkedését taglaló, (panasz) levelében található. Ebben az is szerepel, hogy a bosnyák királyok küldöttségeket fogadtak, szerződéseket írtak alá, és okleveleket bocsátottak ki. Tamás király testvére, Radivoj Vranduk hercegeként került említésre. Egy nagyobb kereskedő település létezett Vranduk erődített falaitól mintegy 2,5 km-re. A település neve Varosic, ahol a Ferencesek monostort alapítottak, és a 15. század közepén Mária tiszteletére templomot emeltek.

2. kép A várudvar délről, az öregtorony előterében a vár kútja.

 

Fejlődésének csúcspontját a 15. században érte el. Tamás király különleges figyelmet szentelt a településnek. A városon belül felépítette a Szent Tamás templomot, amely speciális jogosultságokat kapott a pápától, a várost pedig falakkal erősítette meg. 1463-ban az Oszmán birodalmon bekebelezte Vrandukot. Savoyai Jenő 1697-es boszniai hadjárata során elkerülték Vrandukot. Az 1700-as évek elején megalapították a Vranduki kapitányságot. (1702-től 1760-ig a vár a vranduki kapitányság székhelye.) A 18. században és a 19. század elején börtönként szolgált politikai foglyok számára. Az Osztrák-Magyar Monarchia hadserege 1878-ban megszállta a Vrandukot, és a vár 1890-es felhagyásáig helyőrséget tartottak benne. Az Osztrák – Magyar Monarchia volt az első, aki megpróbálta megmenteni a műemléket, és némi konzerválást hajtott végre az erőd falain 1914-ben. 1947-ben szintén zajlottak állagvédelmi munkálatok, nem sokkal a II. világháborút követően. A területen a régészeti kutatások 1968-ban vették kezdetüket.

 

3.kép  Kiállítás az öregtorony emeletén

 

4. kép  A vár látképe északról

 

Vranduk vára a hegyi erődök típusához tartozik. A felújítások ellenére megtartotta eredeti formáját, emlékeztetve minket a korai európai várakra. A középkorban az öregtorony magasabb volt, az udvar területét pedig falakkal vették körül. A kisebb torony és a keleti fal később épült, a vár bejáratának védelme céljából. A bekerített várudvar területen számos más létesítmény is működött, például a „ Dizdar kuca” (várparancsnok háza),  melynek maradványait is megtalálták. Az oszmán időszakból és a középkorból számos tárgyat találtak a régészeti feltárások során. (edények, ékszerek, érmék, szerszámok stb. stb.) A leletek Zenica város múzeumában tekinthetőek meg. 1999-ben a Zenica Városi Múzeum a kormányzattal és egyes helyi közösségekkel együttműködve megkezdődik a Vranduk óvárosának megóvására és helyreállítására. 2005-ben a Vranduk óvárosa Bosznia és Hercegovina nemzeti emlékművévé vált.

 

5. kép  A vár bejárata a keleti oldalon

 

6. kép  Vranduk alaprajza

 

7. kép  Panorámafotó. Vranduk vára, jobbra a Sultan Fatih mecset és a Boszna folyó kanyarulata

 

A Vrandukban működő régi mecset, közismertebb nevén a Sultan Fatih mecset, a vár 1463-as elfoglalását követően épült. Az nem ismeretes hogy a mecset eredetileg is így nézett-e ki, egy azonban biztos: a vár mecsetjeként működött. Napjaink Vrandukban levő mecsetje a kétszintes fából épült galériával (mahfil) és fa minarettel rendelkező mecsetek közé tartozik. Két bejárata van; az egyik északon, a másik pedig nyugaton található. A későbbi beavatkozások során a tető burkolatát és dőlésszöget megváltoztatták. A mecset imámjai a vranduki Ivanovics családból kerültek ki, a határozat értelmében, amelyet a Boszniai váli (civil kormányzó) Silahdar Abdullah pasa bocsátott ki Muharrem hónapban (1195. AH – 1780/1781).

 

  

8-9. kép  A mecset északi és nyugati bejárata és a mithrab belseje

 

ifj. Fidrich Tibor

 

Források: Lejla Agic – The Royal City of Vranduk – kiállításvezető – JU Muzej grada Zenice 2018-április

                  Vranduk vár és a Sultan Fatih mecset információs táblái.

Ajánlott irodalom:

Husref Redzic és Hamdija Kresevljakovic – Bosznia és Hercegovina középkori várai című könyve (Redzic -1953, Kresevljakovic-2009) 351. oldal -  Fordította: Szatanek József. kézirat