A Gerecse hegység és környezete a köztudat szerint nem bővelkedik látványos erődítményekben, várhelyekben. A valóságban szerencsére ez nem így van. Ennek eklatáns példája a Süttőhöz tartozó Bikolpuszta Alsóbikol nevű részén található Leányvár.  Az igen látványos árokrendszerrel és sánccal ellátott, felépítése alapján Árpádkorinak vélt vár  területe néhány perces sétával megközelíthető. Bikolpusztát Süttőről műúton autóval is egyszerűen elérhetjük.

 

Az autót a Bikolpusztát jelző táblát néhány méterrel elhagyva, a buszmegálló mellett tudjuk leparkolni. A tábla irányába fordulva megpillantjuk a várnak helyet adó magaslatot. A magaslat ÉK-i oldalán helyezkedik el a vár. A nyugati oldalon földút vezet fel a dombhátra É-i irányban.. Talán a fakitermeléshez használhatják… A földúton kb. 200 m méter megtétele után keletnek fordulva felkapaszkodunk a dombhát területére.

 

Déli irányba haladva 30 méter után érjük el a vár látványos területét. A várat egy hármas árok és egy sáncolat választja el a dombhát területétől.  Az árkok mélysége É-i oldalon kb. 4-5m, a nyugati oldalon kb. 3 m, déli irányba haladva pedig folyamatosan csökken.  

 

A vár platójának átmérője 25-30 m.  A keleti oldalon szintén hatalmas árok öleli a vármagot. A hármas árok nyugat felé kanyarodva árokgyűrűt képez a vár körül. 

 

A külső védművek a várplató alapterületének  kb. háromszorosát fogják közre. Akinek a Somogy megyében található Nyim-Kásivár felkeresése katartikus élményt jelentett, biztosan állíthatom, hogy a Leányvár sem fog csalódást okozni.

 

A helyszín említései:

Komárom Megye Régészeti Topográfiája – Esztergom és a Dorogi járás. 1979.  313-314.oldal

(Megjegyzés: A topográfia kiváló leírását adja a földvár felépítésének, de a tájolásban a helyszínen az ott leírtakban eltérést tapasztaltam, így a leírásomban a személyes tapasztalatim játszottak szerepet.)

 

 

„A földvárat Holényi László őskorinak gondolja. Véleményünk szerint azonban formája és méretei alapján Árpád-kori eredetű. A lelőhelyet egy Mikovinyi-tanítvány által a XVIII. sz.-ban készített, Esztergom vármegyét ábrázoló kéziratos térkép „Leány-Vár" felirattal jelzi.”

 

 

Holényi László – Gerecse útikalauz 1959 . 116-117, 151, 172. oldal

(Megjegyzés: A 172. oldalt a Topográfia a lábjegyzetben nem említi, annak ellenére hogy a felsorolt oldalszámoknál részletesebb ismertetést ad a várhelyről.)

116-117. oldal.: „ Utóbbi mellett a bikolpusztai italbolt mögött több ezer éves földvár sáncai láthatók.”

151. oldal.: „Bikolpuszta (8km, közben tájképileg különösen szép Malomvölgy, a pusztán műemléki kastély, kápolna, több ezer éves földvár)”

172. oldal.: „Bikolpusztán az italbolttól ÉK-re alig száz méterre, kisterjedelmű. de igen meredek löszkúpon háromszoros sánccal körülvett földvár és emögött-ugyancsak sáncokkal ellátott, a helybeliek által Leányvárnak nevezett-várszerű magaslat van.

Süttő Község Településrendezési terve 2010. – Örökségvédelmi hatástanulmány 6. oldal.

A készítő, Archeo Bt. egy az egyben az 1979-es Régészeti Topográfia leírását vette át.

2 OSZK Térképtár

Ta. 1519. Mappa Comitatus Strigoniensis  Pozsony, 1740.