Az alábbi kis írást Petróczki József amatőr várkutató szíves figyelmébe ajánlom…

 

Soós Elemér Gesztes váráról írt jegyzeteinek feldolgozásával a 2015. májusi Castrum Bene vándorgyűlést követően kezdtem el foglalkozni. A nyári időszakban a tervezett vártúrák mellett csak lépésben tudtam haladni a kézirattal. Volt azonban egy másik probléma is, amely lassította az anyag feldolgozását. A kézírás olvashatatlanabb részeit, némely alkalommal többször is ki kellett nagyítani, összehasonlítani a kézirat más szövegrészeivel, hogy kérdéses helyen a megfelelő szó kerüljön a megfelelő helyre. A szófordulatokat, a megfogalmazás beli kacskaringókat változatlanul hagytam. Tettem ezt azért, mert nézetem szerint a jegyzetek kiváló kordokumentumok. Egy lelkes amatőr várkutató anyagát mutatja be, hogyan látta a várat 115 évvel ezelőtt. A korszak a magyar fotózás és archeológia hőskora volt, olyan nevekkel , mint Rómer Flóris, Gerecze Péter, Müllner János, Dívald Károly, Myskovszky Viktor, vagy éppen jelen kézirat írója.  A jelentőségét a jegyzeteknek véleményem szerint az adhatja, hogy a 19. század ás 20. század fordulóján meglátogatott rom felépítéséről igyekszik a maga módján átfogó képet adni. A jegyzetek némely esetben elkülönülnek egymástól és sok esetben ismétlik önmagukat. A tudományos kutatás az elmúlt 100 év során felülírta a leírtakat,  viszont megkísérli bemutatni úgy a romot, ahogyan a turista házzá alakítása előtt kinézhetett a maga romlatlan valójában. A történeti forrásoknak igyekeztem utánanézni és ahol lehetett kommentárokkal kiegészíteni azokat. A Birckenstein féle rajz alapján megálmodni a várat utópia, viszont a felskiccel alaprajzot összevetni a leírtakkal, adhat némi támpontot Soós Elemér elképzelését illetően.

 

A kézirat végén a Forster központ Fotótárának interneten felelhető bemutató anyaga közül beillesztettem 4 képet Gesztes váráról a 19.-20. század fordulójáról, ahol a várrom még bolygatatlanul hirdette a régmúlt idők dicsőségét.

 

 

OFK 2265

1231 és 1237-től keltezett rendeletében Csák Guedus vagy Guedek (?) helységet említ, melyet testvére Ugrin Forcos comes özvegyétől vett. Miután Forcos comes That (Dad) és Vanna (Pusztavám) helységeket is beírta, nem alaptalan azt állítani, hogy ez a Gudos vagy Guedek a mai Komárom megyei Gesztes, hol azonban a vár csak később épült.

Kozma és Csákvár felé hasadozó szorosok védelmére.

A feljárás kanyargó

Az utat a várárka (?) szinte megnehezítette

A várhegy kúpja majdnem fél hektár síkterület . Ezen helyezkedett el az előudvar, a várudvar, és a vár. A sík terület a vár körül felhasználtatott - körfallal lett körülvéve. A kúp sík felülete nyugati szélén lejtős térségbe végződik. Ezen áll az előudvar, melynek körfalalapzata  a lejtős térség szélén, a várfal sarkán, s a kapuhoz közeli részen még látható. Ezen várfalon belül egy másik párhuzamos falnak alapzata látszik. Ebben a sikátorban tanyázott az előudvar őrsége.

 

Az előudvar térfogata  1050  (négyzet) méter 

A várudvar térfogata  2379 (négyzet) méter

A  vár                        995.784 (négyzet) méter

--------------------------------------------------------------

Összesen            4424.784 négyzetméter

(A térfogat és a terület fogalma itt felcserélésre került, de 4424,784 négyzetméter az valóban megközelítőleg 0,5 hektár amennyit a vár teljes területére taksált.  Az adatokat hogyan számította ki arra nincs utalás…-A térfogatnak más mértékegysége van-szerk.)

                     

A körfal 7-8 méter magas és 2 méter vastag gyilokjárókkal volt megvédve (?) , aminek nyomai a várudvar déli old. hosszan vannak a kelet sarkáig körülláthatni. A vár hossza 51.76 (m) szélessége 18.40 (m) magassága 18 méter. A várudvar legvégén (?) emelkedik szabályos egyenlőségben a vár.

Az északi hosszoldalon nyíló várkapu mellett egy 6.20*7 négyzetméteres torony működött kapuvédként.

 

OFK 2266

A vár homlokát tagolta:

A belső udvar         11.48 méter

A baloldali torony  11.48 méter

A jobboldali torony   20 méter

Két körfal                    8.80

-------------------------------------------------

Az egész  51.76 hosszú

 

A (11.48) méter hosszú belső udvar a várat elbontja –

Amilyen széles oly magas volt a vár t.i. a bolthajtásos ……. 6.40  a két mennyezetes emelet 5.0 az orom 2.0 a ……. 18.170 méter

A várkapu nagy homokkő kockákkal épült, lapos szerkezetű nyílása 3.30 méter, kívül mélyedéses, belül fülkés volt.

A mélyedésbe kívülről sarkonforduló vaspántos kapu illeszkedett, mely … összekapcsolódott a belső tölgyfa kapuval, se kiemelni se betörni nem lehetett a falnyílásnak vastag  közép- vagy gáttagozata miatt.

 

      

 

Az udvarról a vele vízszintes pincehelyiségek mindegyikén két méter magas és 1.80-1.50 befelé szűkülő ajtó – s ugyanolyan 0.85 * 60 négyszög mét.  ablak volt.  A boltozatot vékonyabb fajú téglából kettős sorozattal  igen ellenállóan lettek rakva. Egyik pinczének két harmadát  (1899) ez borította. Az udvarról a nyugati torony első emeleti karzatára kőlépcsők vezettek a körfalnak az udvarra kiszökellő sarkain. A karzatot hatalmas faragott gyámkövek tartották az első emeleten, de a második emeleten gerendás karzat lehetett ott csak a gerenda (fészkek)   láthatók körös körül az udvarban, (jelölve) a karzat irányát. A körfal a földszinti helyiséget egymástól teljesen elkülöníti. Az emeleteken a karzati közlekedésen kívül is még más közlekedés lehetett  mert arra mutat az, hogy a keleti toronyban a körfal a keleti szélességi oldal felé éppen annak egyetlen nagy ablaka közepébe vág. Mindegyik osztálynak, mint lent az udvarban, úgy az emeleten is, külön kijárása és emellett ablaka volt az udvarra. Az egyik ilyen ablak profilozott béléssel csúcsíves; lehet hogy az udvaron a többi ablak is ilyen volt.

OFK 2267

Az emeleten előszobába jutunk, melyből a vár hosszoldalain 1-1 ablak nyílik. Így a keleti toronynak homlokoldalai osztályában a várkapu felé (rézsüt?)vágott  akkora keskeny ablaka volt, hogy ember alig fért el benne.  Ez ablak fölött a szoba sarkába lapulva kürtő könyökölt két gyámkövön melyek egymást keresztezve(?) a sarkok két oldalából kinyúltak. Itt a szobában tüzeltek mivel konyha is volt. (Veszprémben Somlyón ilyen kürtő) A szoba melletti osztály nagyobb részt terem volt egy nagy ablakkal.  A második emeleti osztály minden előszobával kis teremmel volt beosztva, melyekből egy nagy ablak szolgált a déli hosszoldalra. Az előszoba ablaka erkélyes volt. Az előszobából létrákon hágtak fel a második emeletre, melynek beosztása alig különbözött az első emelettől, csak ablaka volt több, melyek tető irányosak  voltak. A hosszú nyugati torony osztályok is csak előszobákból és teremből állottak. A homlokoldali osztály előszobája a kapuvéd toronnyal egy nagy hosszan oldalazott nyílással volt kapcsolatos, melyből a kapu védelmére a toronyba szálltak. Még ennek a toronynak sarkát a kapu felöl rézsutos ablak fedezte, addig az átellenes sarkot a torony mellett a teremből nyíló nagy ablak védelmezte. A homlok oldalon a vársarkok védelmére még egy, a nyugati várfalon 2 ablak volt a kapuk őrzésére. Az egyik keskeny ablakból az előudvar kapuját tarthatta szemmel az őr, ki a kőpadkás mélyedésben jobbra balra leülhetett. A második széles nagy ablak az előudvarból a bástyán vele szemközt benyíló kaput őrizte, védelmezte. Ugyancsak a déli osztálynak termeiből, s nemcsak az előszobából, erkélyes ablak nyílt délnek. A női lakosztály erkélyéről merengett Mária királyné a vár alatti völgybe. A hosszú toronynak második emeletéből  egyéb sem maradt mint a homlokfalon látható itt ott düledező ablaknak lapos ívezete. Az ablakok különfélék voltak: kisebb, nagyobb, szélesebb, keskenyebb, rézsut vágott, szélesebben vájt, csúcsívesek, lapos ívezetűek, vagy tető irányosak.  Az emeleten a faragott homokkő bélésekbe körítő vasrácsozatnak végei rozsdásodtak. A bélés későbbi eredetű a profilirozás tagadhatatlan nyomaival. A kapu fölötti homlokfalon, az udvar felöl, az emeleti karzattól kezdve emelet magasságú kéményszerű üreg látható volt. Az ablakoknak foltozása szűkítése befalazása kővel s téglával mint az a keleti torony második emeletén látható bizonysága, hogy már nem csupán védelmi, hanem lakályossági czélra is alakítottak. …………. a második emelet ablakai inkább a lakályosság jellegét engedik felismerni. Téglás tatarozás látható kívülről a homlokfalban is, hol a kapu körül a földszintről ember magasságnyira eső vonalban törte a falat az a királyi sereg mellyel 1588 Radics volt gesztesi várkatona éjjel meglepte és csellel bevette.  Mivel a várnak két egyforma magas tornya volt,  és ezeknek magassági szintjük egymáshoz nem volt egyelőtlen, azér t  az összekötő falak, melyek a második emeleten is felül egész az ormozatig emelkedtek a tornyokat teljesen beburkolták, a várat mintegy …… kő kockává tömörítették, mely nagy faragott kövekkel épült négy éles sarok közzé szorított. Valódi paizsvár (Schilaburg)  A vár faragatlan mészkő – faragott homokkő és téglából épült.

 

A homokkő Sóskútról származtatik.  Gesztes vidékén nincs homokkő. A XVII. században Balogh Istvánnak ( 1624-ben Tata és Gesztes kapitánya)  kellett számolni Gesztes javításával . Mibe kerültek, mennyibe voltak ezek, nem tudni.

1652-ben a bástyafal  11 öl hosszúságban, és 4 öl magasságban beszakadt, és a kapu is rozoga állapotba került, ennek kijavítása 44 köböl körfalazásért számított 276 forint.  Az ácsoknak 140 forint, és a fuvarosoknak, napszámosoknak járó napi díj lett fizetve. A várnak három kapuja, 3 udvara s felvonó hídja volt. Az ellenségnek az előudvar kapujától 5 kanyarulatot kellett tenni míg a várba juthatott, Minden kanyarulatnál a tátongó ablakok veszedelme fenyegette.  Ortelics (?) pedig kiemeli Gesztes erősségét amelyet Tata fölé helyez.

 

OFK 2268

„Ertz-Herzogliche/ Handgriffe/ BEMUTATOTT Gesztes vára csak annyiban vehető tekintetbe, amennyiben felmérése után készült kúpfelülete a ……..  …………. által felmért alaprajzának a körvonalaival egyezik.

Tartozékai …. Veszprém megye 3, Esztergom megye 8, Győr  m. 12, Fejér m. 28, Komárom vm. közel 51 helység több vámmal.

Királyaink közül többen tartózkodtak a várban.

1388 k. – Zsigmond király október 24.-én itt adta ki adomány levelét Ramacka Péternek, mellyel egyidőben a jogbitorló chaktorni nemeseket a hatalom fölötti királyi jogtól eltiltja. Fejér D. X. 447.449

1435k – Albert herceg

1495 szeptember 21. – I(?) Ulászló kir. vadászattal töltötték itt idejüket.  Fejér D. X  453.

Várnagyai:

Chori Nagy Tamás – 1330-1355

Silstrang – 1417

Lacha (?) – 1447

Radics vajda – 1588

Balogh István – 1624

…….. Mihály – 1635

1410-1417 – Hohenzollern Frigyes bírta a várat uradalmastól Vitámmal együtt zálogban.

1558-1559 – Dívan Oszmán aga mint parancsnok 35 emberrel  (Defterek II. 222)

1568-1569 – Musztafírek (gyalogság) és topcsik (tüzérség) 49 ember

1588  - 60 gyalog

1588 k – A vár Radics vajda (ismerte a vidéket-200 emberrel)parancsa alatt maradt. Éjfél előtt egész csendben a vár alá húzódtak. A gyal. Radics vajda vezetése alatt tüstént megrohamozta a kapukat. Míg a törökök felriadtak, mielőtt az ágyúikat elsüthették volna, az udvarok be voltak véve, az ostrom a kapu előtt tombolt. Létrát támasztottak a falnak, csákányok ---- kövek repültek az ablakokból védekező törökökre, a vaskapu recsegett a faltörések ütései alatt, de nem engedett.  A végén a török ….. megadta magát. A következő feltételekkel:

I.                    A mozsarak és (muníció)lőporés egyéb védelmi szerek a várban maradnak.

II.                  Az őrség  karddal, puskával minden podgyászával elvonulhat ahová akar. (Budára távoztak)

 

 

 

OFK2269

A Komárom vármegyei Gesztes helynevét okleveleinkben mint Geztesh, Gesztus, Gesthes, Kezthes (Fejér M. IV./I.

Anjou K. Okl. t. II/541. és 587. III.6  és 174.11) , német íróknál Göstessh néven fordul elő.

Csák 1231 és 1237-ből fennmaradt végrendeletében  Guedus vagy Guedesh helységet említ, (l. Fejér M. III/2. l 227.230 , Hazai okmt.  I.16.l) melyet Ugrin Forcos comes özvegyétől megvett.  . Miután Forcos comes That (Dad) és Vanna (Pusztavám) helységeket is beírta, valószínűleg Guedus vagy Guedesh  a mai Komárom vármegyei Gesztes, hol azonban a vár Csák végrendelete után jóval később épült, mivel várnagyjáról , CSÓRI Nagy Tamásról, ki egy személyben Csókakőnek is várnagyja, éppen egy század múlva van szó.

Gesztes homlokával északra néz.  A hegylánczból kitolt Katócz (Gadócz) és a Nagy Somló gerinczei által képzett Hosszú h. (464 m) elválasztja Vitám  várától. Két hegyszoros közé ékelt (Mészáros h. 382 és Veres h. 418 csúcsok közt) 404 méter magas kúpon áll, honnan az északra nyúló völgykatlanban fekvő Gesztes községet századokig őrizte, és a Kozma felé délkeletre, és a Csákvár felé délnyugatra hasadó szorosokat védte. Csigavonalú várútja a Gesztes déli faluvégétől  a váralját nyugatról szegélyező szorosból a várhegy déli hosszoldalán fel a keleti oldalt is megkerülve, az északi hossz oldalához ér, hol a várbástya előtt elhaladva az előudvar kapujához jut.

Ez az út, melyet a várárok megnehezített, a vár aljától egészen a kapuig a várból megvédhető volt. A várhegy kúpja majdnem fél hektár… sík terület. Ezen helyezkedett el az előudvar, a vár udvara, és a vár. Ma a várhegy keleti oldaláról kényelmes út vezet a vár homloka elé a várudvarra. Az előudvar nyomait ma csak a gondos körültekintés és tapasztalati ismeret találja meg. A sík felület szegélyét  sziklába ágyalt hatalmas körfal kerítette be, nehogy az ellenség könnyen a várnak megkerülése nélkül  a kapuhoz juthasson, és hogy a hegy kúpon üresen maradjon az a sík felület, amelyen az előudvar a várudvarhoz támaszkodott. A síkfelületet vagyis a hegy fenlapját körülbástyázták, hogy az ellenség sehol lábát meg ne vethesse.

A hegy síkfelülete nyugati szélén lejtősen végződik, amelyen az előudvar állott, s melynek bástya alapfalai a lejtős térség szélén, a várfal sarkán és a kapuhoz közeli részén 1899-ben még látható volt.  Ezen várfalon belül egy másikpárhuzamos falnak alapjai is még voltak.        Ez képezte azt a védfolyósót, mely hivatva volt a kaput megvédeni.

A sikátort a várudvarral összekötő falakról a kapunál csak az alapzatuk kiszedése után támadt árok tanúskodik, míg a kapunak átelleni oldalán

 

 

OFK2270

a kiszedés által fellazított talaj a lehengerített kőanyaggal együtt lecsúszott, a szikla eltűnt, mely csupán annyiban irányít, hogy az összekötő fal  ennél kiljebb esett.

A védfolyosó és a várbástya közti udvar térségét most hosszában 6-7 méter széles árok felezi,  melyen keresztűl, annak közepén az útnak meghagyott 5 méter széles szikla visz a vár bástyája alá. Ez az árok alighanem 1652 után vágatott, mikor a várnak nagy tatarozásra volt szüksége. Az anyagot innen fejtették akár az építésre, akár a mészégetésre. Az előudvar kapujától a sziklahídon keresztül a bástya aljáig – odáig, hol a két udvar egymással érintkezik, legalább 6 métert emelkedik. Az a körülmény, hogy a bástyafal nem ok nélkül szögletes, és hogy a megtörési sarkon a torony szerű fal vastagabb, valamint hogy az összekötő fal felé nyúlással bír – valószínűvé teszi, hogy a vastagabb fallal szerelt felvonható-híddal megnehezített bejárás a bástyafal ezen sarkán és a földszinttől 6 méter magasságnyira eső nyílásán volt.

A bástyasaroknak másik oldalán az előudvarra nyíló ablakból a hídra való feljutást meg lehetett akadályozni. Amint az ellenség a várudvarra lépett, szemközt a várból 2 méter négyszög nyílású védő ablak, vagy talán erkély fenyegette.

A várudvarnak szélessége 11-16-24 méter közt váltakozó, elég tág a középkorban szokásos tornajátékokra és fegyvergyakorlatokra.  A bástyafal 2 méter vastag, 7-8 méter magas, és kikönyöklő favédő folyosókkal volt az emeleten felszerelve, miről a vár déli oldalának hosszán, a várnak keleti sarkán körül a nyomok tanúskodnak.

A várudvar négyszögű térségén emelkedtek szabályos egyenesszögben a vár épületei; hossza  51.76, szélessége 18.40, és magassága 18 méter volt. Az épület északi hosszoldalán 6.20-7.00 méteres torony őrködött, kapuvédként.

A 14 méter hosszú belső udvar a várat az udvar két egyenlőtlen részre osztotta, a nyugati majdnem kétszer akkora, mint a keleti. Az udvarból a nyugati torony első emeleti karzatára kő lépcső vezetett, a körfalnak udvarra kiszögellő sarkán. A karzatot szögletessé faragott hatalmas gyámkövek tartották az első emeleten, de a másik emeleten gerendás karzat volt, miről a gerenda ágyak lyukai jelzik az udvarban a karzat irányát.

A körfal a földszinti helységeket egymástól teljesen elkülöníti.

 

OFK 2271

Gesztesnek 3 udvara, és 3 kapuja és egy felvonó-hídja volt. Az ellenségnek az előudvar kapujától 5 kanyarodást kellett végrehajtani, hogy a várba bejusson. Minden kanyarodásnál a védő ablakok fenyegették. Hogy ezen előudvaron át volt a főbejárat, az egy (XVII. század-1631. évi) rajz tanúsítja, habár az láttanilag hibás, melyen a kúpfelülete a Cserő mérnök felvételével egyezik. (lásd Arch. Értesítő XII. kötet 136 és 141. old.)

Gesztes kezdettől fogva királyi vár volt terjedelmes tartozékokkal. Esztergom vármegyében-1, Győr-3, Fejér -12,

Komárom-28, összesen 37 (szerintem ez 44-szerk.) község több vámmal. Legtöbb Komárom vármegyében, és így nagyon természetes, hogy egyik járása tőle kölcsönözte nevét.

Uralkodóink közül többen tartózkodtak Gesztesnek várában. Zsigmond király 1388 október 24.-én  itt adta ki azt az oklevelet, amellyel a Latorcza feletti jogot birtokló chaktorni nemeseknek ezt a hitvallást megtiltja, s a jogot Ramacka Péterre ruházza. (Fejér D. X. 447-449)

Hat nappal később Mária királyné királyi kézirattal a két Forgách testvért, Pétert és Jánost meghívja. (l. Fejér D. u.o  414-148 oldalakon)

Albert herceg 1435-ben, és 1495 szeptember 21-től október 4-ig Ulászló király vadászott és madarászott. (Fejér D. 459 u.o.) és Engel:   Geschichte des Ungarischen Reiches ..Magy kir. hadjárat , utazás és tartózkodási helyei

(A forrás megnevezése teljes formában -  Geschichte des Ungarischen Reiches und seiner Nebenländer, 42. kötet;49. kötet –1798  szerző: Johann Christian “von” Engel- a szerk.)

Ferkát basa békeszegéssel vádolta Ernő herceget (1588) és dühösen követelte a vár visszaadását, ami meg is történt, bár a királyiak azt nem ágyúkkal, és így nem jogtalanul vették be. (A forrás megnevezése teljes formában-Roka. Kriegs, und FriedensA Geschichte der Krone Hungarns, und der Ottomanischen Pforte. Ofen 1785. 8. Djecsy.-a szerk) A szerző Johann Baptista Roda a könyv eredeti címoldalán – a szerk.

1652-ben a vár bástyafala volt csak ledőlve de a vár még állott. A Birckenstein féle metszeten rablónak lovazását látni, aminek magyarázatát Fromaz (Fumée-a szerk.)  adja. A vértesben rabló dunai hajósok egyike, kik nyers, izmos, minden gonoszságra rátermett parasztok voltak. Salm Miklós idejében karóba került.

(Histoire générale des troubles de Hongrie et Transilvanie – Szerző: Martin Fumée 1608 – a szerk.)

(Histoire des Troubles de Hongrie: Depuis 1684. jusques 1686. Tome Troisieme-a szerk)

 

    

OFK 2272

Gesztes

A két fal közti sikátor (zwinger) –ban tanyázott a vár őrsége.  Az előudvar (sikátorról) –ról valószínűleg felvonóhídon történt a közlekedés- egy jelenleg 6 m magasságban látható nyíláson át. A vár 7-8 méter magas, s 2 m vastag  gyilokvédős folyosókkal ellátott  14-24 méter széles udvar közepén emelkedett ………., melynek hossza kelet-nyugati irányba 52-szélessége és magassága 18 mét. volt.

Az északi hosszoldalon nyíló várkaput a mellette levő 7 méter átmérőjű négyszög öregtorony védte. A várat a 14 méter hosszú és 11 méter széles belső udvar két részre osztotta, a nyugati (torony) jóval nagyobb, mint a keleti, mindkettő kétemeletes, és körfal szelte ketté. Az udvarról a nyugati torony első emeleti gyámköves karzatáról kőlépcső vezetett fel, az emeleti előszobákból azonban létrákról kellett felhágni az emeletre.  A tornyok összekötő falai a második emeleten felül egészen az oromzatig emelkedtek, és így a várat óriási kőkockává tömörítették, mely nagy faragott kövekből épült, négy éles sarok közé szorítva.

Arch. Közl.  XXII. 1899

Gesztes építészeti szempontból tökéletesebb Vitánynál, hihetőleg gazdagabb úr építette, védelmi szempontból is erősebb volt. A Csák nembeli Trencséni ág ősi jószágai közé számítják, tehát már a XIII. században épült. Komárom megyében melynek egyik járása tőle nyerte nevét.

1330 A Csór nembeli Tamás a várnagya midőn Kezthesnek hívják. (Cs. III. 486)

1385 Változik neve Geztus, Geszthes, Geszthes-re, s mint ilyen :  1387-ben, 1417, 1426-ban a királyé.

…..Rozgonyi Istvánnak adta zálogba, kinek kezén 1437-ben látjuk……

1458-ban Mátyás király is elismerte…

1444-1446 a Rozgonyiaké, de azért 1444-1445 és 1446 végén Újlaki Miklós mondja magáénak; 1444 benne is lakott a várban.

1460-ban aztán Rozgonyi János királyi tárnokmester és fia István s annak tesvérei Rajnald Os….. Újlaki Miklósra ruházták a várban és tartozékaiban szerzett összes örök jogukat.

1464-ben még mindég jogot tartanak rá a Rozgonyiak Újlakival szemben.

1465-ben már az Újlakiak birtokai közt sorolják föl Veszprém megyében.

1492-ben Fejér megyéhez számítják.

Tartozékai: 1440-1446-ban Csákvár. Árki. Dobos helységek Fejér megyében. Gerencsér. (?-ez nem jó adat-szerk.) Hosszú és Egyházas-Váma Fejér vagy Komárom megyében. Sári-Sáp Esztergom megyében. Bőny, Pázmán, Szt. Vid helys. vámja Győrben.

1460-ban ugyanezek és Szt. Mihály és Vígmán kivételével. Veszprém megy. Dudar és vám (Cs. III. 486)

1566-ban a török hatalmába került várat a királyiak ismét visszafoglalták, de kevéssel utóbb ismét török kézre került.

1588 körül Gregoróczy Vincze győri és Huszár Péter pápai parancsnokok saját őrségükből 2000 főnyi hadat összeállítván a Vértesben portyáztak és november 9.-én Radics volt gesztesi várkatona ügyes vezetése alatt éjnek idején rajta ütöttek Gesztes várán. 60 főnyi török őrség heves ostrom után szabad elvonulás biztosítása mellett feladta a várad, de Ferkad (Ferkát ?) basa követelése folytán Ernő főherceg (től) ismét visszatért török kézre,kitől Pálffy Miklós és Schwarzenberg Adolf  1598 tavaszán hamarosan vissza szerezte.

1605 A vár ekkor még védhető állapotban volt, őrsége ekkor Bocskay Istvánhoz pártolt.

                                           -------------------------------------------------------------------------------------

 

Itt a jegyzetek véget érnek...

 

Néhány adatot azonban megosztanék a várral kapcsolatban:

 

A történet összefoglalója a község történetét bemutató weboldalról:

http://sites.vargesztes.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=8&Itemid=2

 

A község e sanyarú sorsú végekhez tartozott, ám ekkor még Gesztest nem tudták feldúlni, kirabolni, a vár védelmet adott az ittlakóknak. Azonban 1543-ban, mikor Szolimán szultán a Dunántúl meghódítására indult,  elfoglalta Esztergomot, s egyúttal Tata és Gesztes is a birtokába került. 1556-ban Slam gróf keresztény seregei sikeresen visszafoglalják a tatai várat. Gesztes várának török őrsége erre a hírre feladja a várat, és Esztergomba menekült, így Gesztes várát bajvívás nélkül foglalhatta  vissza Slam gróf.

 

1558-ban Hamza bég seregei elfoglalták Tata várát, majd Gesztes felé fordultak. A várat ekkor 36 magyar vitéz védte így a bég seregének nem jelentett gondot a vár bevétele. 1559-ben újra magyar kézen a vár, és ott is marad 1566-ig. Ekkor a török ostromot nem állva ismét török kézre került és a Török Hódoltság területéhez tartozott.

 

1588-ban „bravúrosan” visszafoglalják a magyarok. A visszafoglalásról a következőket tudjuk: 1588. nov. 9-én Gregoróczy Vince győri, Huszár Péter pápai kapitány portyára indult 2000 emberrel. A portyázókhoz csatlakozik a komáromi Radics vajda, aki szolgált Gesztes várában, és jó helyismerettel rendelkezett. Több napi kémkedés után végül is Radics helyismeretére hagyatkozva az éj leple alatt megrohanták a kapukat. Mire a törökök álmukból felriadva ágyúikat elsüthették volna a magyarok már az udvarokon voltak. A törökök a túlerőt nagynak látva a megadás feltételeiről kezdtek alkudozni. E vereség után a budai pasa a békeszerződés megszegőinek titulálta a magyarokat és visszakövetelte a várat, amit Radics, királyi nyomásra kénytelen volt átadni.

 

 

A Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási központ Fotótárának internetes bemutatójában találtam néhány fotót a várról a 19.-20. század fordulójáról.:

 

 

 

 

 

 

 

A jegyzeteket feldolgozta: ifj. Fidrich Tibor