Nem Heves megyébe kalauzolom a kedves olvasót, hanem a Bakony északi lábához, a Cuha patak völgyébe, ahol szintén fekszik egy Réde nevű település. 1950-ig Veszprém megyéhez tartozott, jelenleg Komárom –Esztergom megye területén helyezkedik el közigazgatásilag.  A község területén található Várhely egy kis várnak ad otthont.  Ebben a posztban ezt a kis erődítményt igyekszünk górcső alá venni. A helyszín Réde déli részén egy nagy kiterjedésű domb déli délkeleti –lankásabb –oldalán, erdős területen található.

 

 

Legkönnyebben a Kinizsi utca irányából közelíthetjük meg. Az utca folytatásaként kiinduló mezőgazdasági felhasználású földút jobb oldalán levő elkerített területen található erdős terület ad otthont a várnak. Az erdős részt szántóföld öleli körbe.

     

Vigyázat! A helyszín magánterületen fekszik, és így nem látogatható (körbe van kerítve), esetleg a tulajdonos engedélyével vagy hozzájárulásával.

 

Tipológiailag a Kocs területén található Tekevárhoz hasonlóan az Árpádkori kisvárak kategóriájába sorolhatjuk az erődítményt. Nováki Gyula 2010-ben a Várak Nyomában című kötetben megjelent tanulmányában alapos leírását adja a várnak. Az ovális formájú platót, déli és délkeleti irányból egy hatalmas sáncárok öleli körbe. Az árok mélysége kb. 3 m, míg szélessége több mint 10 méter.  A plató központi része viszonylag kicsi, Nováki Gyula 19*11m-es átmérőt ad meg leírásában. Az árokból kitermelt földet a plató magasítására használták fel. Északi irányból,  a meredekebb oldal felöl nincs nyoma ároknak.

 

A várhelyet 1986 szeptemberében Nováki Gyula, Sándofi György és Skerletz István járta be. 1987 nyarán Sándorfi György felmérést készített a helyszínről Dénes József és Nováki Gyula társaságában.

 

Köszönettel tartozom Faragó Csaba helyi lakosnak a helyszín lokalizálásában és a helytörténeti adatok felkutatásában nyújtott segítségéért.

 

Fotók és szöveg: ifj. Fidrich Tibor

 

Felhasznált irodalom:

A posztban közölt Sándorfi György féle alaprajz  Nováki Gyula – Négy középkori vár Komárom Esztergom Megyében című tanulmányából származik.

Nováki Gyula - Négy középkori vár Komárom-Esztergom Megyében. In.:Várak Nyomában – Tanulmányok a 60 éves Feld István tiszteletére. 170,171,173. oldal.

A helyszín további említései:

Dr. Gerecze Péter – Magyarország Műemlékei  II. kötet – 450. oldal 1906.

Várhely – Közig. biz. jel . M. Biz 1901. 101

Tóth Jenő: Három település földrajzi nevei. Bakonybánk, Bakonyszombathely, Réde. In.: Historiás  Kalendárium  1989. 192,193. oldal.

Szabó Józsefné: Réde rövid története, múltja. In.: Históriás Kalendárium 1989. 142. oldal.

„ Adatok vannak arról is, hogy 1679-ben a törökök több rédei lakost is elraboltak és eladtak rabszolgának.  Ebben az időben rombolhatták le a törökök a „Várhelyen” levő várat a „Fülegóriánál”, melynek alapkövei, romjai még az 1940-es években is láthatóak voltak –de már elenyészett, belepte a gaz.  A kis kerek erdő: a „Fülegória” még mindig megvan.  Állítólag innen a várból alagút vezetett a Cseszneki várhoz.”

 

 

Réde település középkori említései – különös tekintettel az Árpádkor időszakára:

Turul  1883-1950 (Cseszneki,Rédei Fejes és Pókaföldi családok)

IV. Béla király 1263-ban Jakab nevű kardhordójának kérésére a veszprémi várhoz tartozó Tóth-Réde nevü földet Bánk veszprémi várjobbágynak, Jakab tisztviselőjének adományozza. Jakab számos szolgálatot tett a királynak;* további sorát nem ismerjük.

Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában

III. kötet –Veszprém Vármegye

Réde. Rede. (Nemes előnevében. 1323., 1329: Pannonh. főapáts. házi llt. IX. A. és B.) Nog Rede. (1392: Sopronm. oklt. I. 510.) Ecclesia B. Georgii martyris de Nog Rede. (1439: Dl. 13306.) Nag Rede. (1478: Dl. 18154.) Nagh Rede. (1488: Dl. 28340.) Nagy-Réde, Sz.-György tiszt. szentelt templommal, vámhely, Csesznek vár tartozéka s 1488-ban a Kencstartó István birtoka volt, melytől ekkor 56 forint adó járt. Bizonyára a mai Rédét kell alatta értenünk, Kis-Bértől dny. E helységtől ény., Bánk hátárában ma egy Tót-Réde nevű puszta is van, mely az 1488. évi adólajstromban említett «Kys Rede»-nek felel meg. Utóbbi a Bot(h) Ambrus birtoka volt s 21 forint adót fizetett. E falu 1263-ban még mint «terra vacua Tothrada» majd Ászárral együtt (mely az adólajstrom szerint szintén a Both Ambrusé): Redee, Rede, Thot Rede, Thoth Rede, Toth Reden – alakban fordul elő, mint (a Kanizsaiaktól) a Rozgonyiak tulajdona. 1454-ben Fejérmegyéhez számítják. (1406: Dl. 9265; 1454: Dl. 14819; 1456: Dl. 15055; 1458: Dl. 15234. 15238; 1459: Dl. 15422; 1471: Dl. 17259. – 1263-hoz: Haz. okmt. VI. 114.)