Nagyigmánd - Szentmihály
Szentmihály Komárom vármegye egyik legrégebbi települése volt, amely a török hódoltság idején pusztult el. Emlékét Szentmihály-puszta elnevezés őrzi, amely ma Nagyigmánd egyik településrésze.
A Szákszendről Nagyigmándra vezető autóút mellett, a Szentmihályi iskolasor területét éppen elhagyva a közúttól 40m-re nyugatra, egy kis dombocska hirdeti a letűnt korok emlékét. Szentmihály puszta területén járok, ahol évszázadokkal ezelőtt a hasonló elnevezésű falu lehetett.
A mezőgazdasági művelés alatt álló terület standard látványának monotonitását egy fákkal, bokrokkal benőtt kisebb dombocska töri meg.

A kis domb átmérője 20-25m a domb platója az északi oldalon enyhén magasabb. Maga a plató enyhén délre lejt. A dombot nem öleli körbe semmilyen árok vagy sánc… Ha a plató méreteit nézem, nyugodtan lehetne egy Réde Várhelyhez vagy Kocs Tekevárhoz hasonlóan erődített helyszín. De valahogy az ösztönöm azt súgja, hogy ez talán mégsem az… Talán a mezőgazdasági művelés a dombot körbevevő árkot feltölthette, elpusztíthatta…

Az oklevelek, ország leírások és történeti topográfiák Szent-Mihály falut és kis templomát említik. A 19. század első harmadában a kis templom romjai még láthatóak voltak.
Ez a tényt kiválóan alá támasztja az a dr. Dénes Józseftől kapott 1823-as térképrészlet, ahol az általam járt helyszínen még ábrázolják a romot.

Sajnos más információt a helyszínnel kapcsolatban nem találtam. Így megmaradt bennem a bizonytalanság és az egyre növekvő gyanú, ez bizony korántsem várhely.
Elküldtem hát a helyszínen készített felvételeket Dénes Józsefnek kérve az állásfoglalását a kérdésben.
Két teóriát vázolt fel kiváló várkutatónk:
1. – A korábbi erődítés helyére emelhették a templomot.
2. – A helyszínen emelt templomot erődíthették valamilyen módon.

Én a magam részéről a 2. teóriával tudok azonosulni, mert komolyabb erődítésre utaló nyomot a helyszínen nem találtam. A források és az adatok is inkább a települést említik, utalva annak templomára. A két teória helyességét, vagy helytelenségét egy mindenre kiterjedő régészeti kutatás tudná megerősíteni vagy cáfolni.
Update: Az Amatőr Várkutatók fóruma nevű facebook csoportban László János a Kuny Domokos múzeum régész-főmúzeológusa reagált a posztomra. Visszajelzésében kifejtette, hogy a tárgyalt dombocska nagy valószínűséggel egy vaskori halom, míg a kis templom nyomai az út túloldalán találhatóak.


Források:
Magyarország Történeti földrajza a Hunyadiak korában – Csánki Dezső
Szent-Mihály. Poss. Zenthmyhal, Zenthmihal. (1421: Dl. 11142; 1440–1446: Dl. 13900; 1459: Dl. 15421; 1460: Dl. 15497.) Zenthmihal. (Nemes nevében. 1449: Haz. okmt. V. 242.) Ma Nagy-Igmánd, Csep és Kocs között (Tatától nyd. felé) találunk ily nevű pusztát.
Fényes Elek – Magyaroszág geografiai szótára
Szent-Mihály, puszta, Komárom, most Esztergom vmegyében, Komáromhoz 16/18, Uj-Szőnyhöz 15/18 állomásra Csep, Igmánd, Kocs és Szend közt. Határa 2927 hold mind majorság; vidéke halmos, keleti része jó fekete föld, nyugoti homokos, rajta szépen rendezett tagositott majorságok vannak. A szendi ér mellett szép rétjei vannak, s a rétség szélén egy régi templom romjai láthatók. Van 130 magyar lakosa. Birják a csepi közbirtokosok.
Borovszky Samu - Magyarország Vármegyéi és Városai - Nagyigmánd leírása (Komárom Vármegye települései-1907)
Ide tartoznak Szentmihály és Újpuszta. Szentmihály puszta egyike volt a vármegye legrégibb falvainak. Már 1292-ben villa Schentmihal alakban van említve. 1435-ben, egy okirat nehány lakosát is megismerteti; ezek: Fekete János, Imre diák, Dul István és Zeure István. Ebben az időben már Szent Mihálynak szentelt temploma is szerepel, melynek romjai a közelmultban még láthatók voltak. 1453-ban V. László a Rozgonyiaknak adományozta, és 1511-ben ezt is Tamás érsek kapta. A török világban elpusztult és megszünt falu lenni. Hosszú ideig teljesen kietlen pusztaság volt, azután lassanként, szórványosan ismét települni kezdett és 1715-ben a Mészáros, Molnár és a Fördős családok voltak a birtokosai, az Esterházyakkal együtt.
Köszönet Dénes Józsefnek támogatásáért segítségéért.
ifj. Fidrich Tibor