Kis-Kárpátok. Szlovákia. Egy tapasztalt vártúristának Éleskő, Detrekő, Korlátkő, Jókő, Vöröskő ugrik be elsőre.  Szeretném ezen tapasztalatokat egy szinte ismeretlen középkori vár bemutatásával kiegészíteni.  Konyha település (sz:Kuchyna) felett elhelyezkedő kis középkori vár létezéséről sokáig nem is tudott a közvélemény, egészen a 80-as évekig. Hiába néztem Borovszky Samu, Fényes Elek, Pesty Frigyes, Gerecze Péter munkáit, senki sem tesz említést erősségről a falu környékén. Bízva Házi Jenő Pozsony vármegye középkori földrajzában, sajnos a mű nagyszerűsége ellenére ő sem említi Konyha helység szócikkében egy szóval sem a várat. Ennek ellenére a rejtélyes kis váracska ott van, számtalan megválaszolandó kérdést adva a modern kor kutatóinak.  Brogyányi Mihály pozsonyi várkutató és Kiss Péter társaságában egy kellemes vasárnap délután nekivágtunk megkeresni Konyha várát… Az alábbi kis cikk a helyszínen tapasztaltak és az írott források segítségével igyekszik egy átfogó képet rajzolni a Kis Kárpátok eldugott kis gyöngyszeméről.

(Helyszín: Konyha község. (Szlovákul: Kuchyna, németül: Kuchel) Pozsonyi kerület, Malackai járás-Szlovákia)

Megközelítés:

Kuchyna településről Vyvrat erdészháza autóval is könnyen megközelíthető. Itt az út mellett fatábla jelzi, merre kell fordulni. Az erdészház környékén tudjuk leparkolni az autónkat.

   

Innen továbbra is aszfaltozott úton balra indulunk, de immár gyalogszerrel. Az aszfaltút átvezet minket egy kis patak felett, majd tovább haladva az úton egy házat pillantunk meg balkézre. Az aszfaltút ezen a ponton erősen jobbra fordul. Haladjunk tovább egyenesen, míg végül egy sorompóhoz érünk. A Vyvrat erdészháztól a sorompóig kb. 400m a távolság aszfaltozott úton.

     

A sorompó után a jobb oldali erdészeti utat válasszuk, ezen kell haladnunk kb. 5-600 m-t. Itt balkézre egy füves ösvény indul, és egy vadetetőt látunk. A vadetető mögül is indul egy ösvény a vár irányába, de ez rendkívül meredek, nem ajánlom!  A vadetető mellett indul balra is egy ösvény, ezen haladjunk kb. 200 m-t.

  

Ha jobbra tekintünk, akkor itt a felvezető terep lankásabban visz fel a csúcsra. Nincs ösvény, de ritkább az erdő és köves omladékos a talaj. Itt könnyebben lehet haladni. Kb. 350 métert kell megtenni közepesen meredek, köves terepen hogy elérjük a vár területét. Segítségképpen leírnám a vár GPS koordinátáját is: 48°25’16”N, 17°11’50”E.

     

Története:

A település 1206 -ban  II.András oklevelében szerepel először, amikor a király a hozzá a harcokban hű embereinek birtokot adományoz ezen a vidéken  ( itt pl. Hont-Pázmány nembeli Sándornak).  Az adományozott birtokkal határos település Cuhnamezei néven szerepel a dokumentumban. (pertinet usgue Locum CUHNAMEZEI nomine ) Borovszky Samu-Vende Aladár vármegyéket bemutató kötetsorozatában az alábbiakat írja a faluról: Ősrégi pozsonyi várbirtok (Terra Kuhna), melyet IV. Béla király Kuhna néven Kunt pozsonyi bíró Depreth nevű fiának adományozott. 1291 október 10-i átírásból maradt fenn IV. Béla adományozó levele. Vára a 14.század elején épülhetett. Kezdetben a Szentgyörgyi és Bazini grófok birtoka volt, majd kihalásuk után a 1543-ban a királyé lett.  A falu ezután Detrekő várának uradalmához tartozott. Ezután a vár már nem szerepel oklevélben, valószínűleg a 16. században pusztulhatott el. A helyszínen a kutatók által talált cserép és kerámialeletek a 15. századra utalnak, és arra is engednek következtetni, hogy a vár felépült, illetve használatban volt.

                                           

 

    

Vár leírása:

A kis vár a Bucková hegy egyik alsóbb, DNY-i nyúlványán helyezkedik el. A vár kelet-nyugati tengely mentén, ovális alakban koronázza a magaslatot. A vármag ovális alakját árok öleli körül, melyet részben a falak omlási törmeléke töltött fel. A lankásabb déli illetve Dny-i oldal kettős árokkal védett, mely keletnek haladva a folyamatosan szűkül.

A meredekebb északi oldalon csak egy árkot figyelhettünk meg. A Déli és északi oldal árkainak mentén egész faldarabok találhatóak az omladékréteg peremén. A vármag keleti és nyugati végén egy-egy torony alapfalainak maradványai figyelhetőek meg. A nyugati torony felszín feletti maradványai kétségtelenül a látványosabbak. A torony 4,1m * 4,3 m alapterületű, a falak vastagsága 2m.

A keleti torony nem rendelkezik a felszín feletti jelentősebb falmaradványokkal. A falak nyomaira egy illegális bolygatás gödrének eredményeképpen bukkanhatunk. A két torony között távolság kb.20 m, ha hozzáadjuk a tornyok alapterületét, akkor kb. 30 méter hosszú a vármag és kb. 10-15m széles.

 

A két torony között épület helyezkedett el. A tornyokat és a középső épületet pedig fallal vették körbe. Ezen falaknak darabjait találjuk a vármagot körülölelő árkok peremén levő omladék tetején. Eszünkbe jut miszerint a várat a 80-as évekig nem ismerték a szakemberek… A keleti torony körüli fák törzsébe egy 1972-es és egy 1933-as évszám van vésve. Ha a szakma szélesebb körben nem is, de a rámenősebb turisták már ismerték egy ideje a helyszínt.

 

Érdekes a keleti oldal vármag alatti szerkezete: a szélesebb platót egy kettős árok választja el a hegygerinctől. A teóriánk szerint itt a platón lehetett egy kisebb kaputorony és az árkokon átvezető esetleges hídon lehetett megközelíteni a várat keletről a hegygerinc felöl. A déli és nyugati oldal lankásabb az északi oldalnál az igaz, de nem annyira, hogy felvezető út mehetett volna ebből az irányból a várba. Tehát az egykori felvezető út nyomait a terepjelenségekből kiindulva szerintünk keleti irányban kell keresni.

A vár további kutatásokra felettébb érdemes… Kellő történelmi forrásadat hiányában, csak a helyszíni kutatások eredményeire tudunk támaszkodni a rejtélyes kis erődítmény titkainak megismerésében.

Felhasznált irodalom:

Martin Bóna – Miroslav Placek: Encyklopdia Slovenskych Hradov (2007) – 168-169. oldal

Borovszky Samu-Vende Aladár: Pozsony vármegye községei (Konyha)

Hrad Kuchyna – www.slovenskehrady.sk

Hrady, zámky, kaštiele a ostatné pamiatky na Slovensku – Kuchyna Hrad

     

  

 

 

Ajánlott irodalom:

Kurincová, E.: Neznámy hrad v Karpatoch In: Krásy Slovenska LXI, č. 8, s. 14-15. . 1984

Slivka, M. - Plaček, M.: Zvyšky stredovekého hradu nad obchou Kuchyňa

Nógrády Árpád - A Szentgyörgyi és Bazini grófok birtokszerzeményei, 1300–1543. História 2008/11.

 

ifj. Fidrich Tibor

 

Ezúton is szeretném megköszönni Brogyányi Mihálynak a vár felkeresésében nyújtott segítségét, kitartását.