A vértesszőlősi és bánhidai sánc
2015.02.15 A Várvadász blog legújabb bejegyzésében a Napóleoni háborúk idejébe repülünk vissza két helyszín kapcsán. Az 1809-es magyarországi hadjárat eseményei következtében kialakított védelmi rendszer elemeként létesült a vértesszőlősi és bánhidai sánc.
Nagy vonalakban nézzük meg a történelmi hátteret…
A franciák ellen a habsburgok létrehozták az ötödik koalíciót. A Habsburg birodalom célja a német államok feletti francia ellenőrzés megtörése volt.1809 februárjában a bécsi hadvezetés a franciák elleni hadjárat mellett döntött. Április első felében megtámadták a franciákkal szövetséges bajorokat és Itáliát, ekkor a magyar nemesi felkelés is hadba vonult (Ebben az évben volt erre példa az utolsó alkalommal). Április második felében azonban sorozatos francia győzelmek következtek, az osztrák sereg Morvaországba hátrált és Itáliából is visszavonták csapataikat. Az eckmühli csatát követően a francia csapatok elfoglalták Bécset. Ez azonban nem törte meg az osztrákokat, folytatták az ellenállást. A XVIII. század végén elfelejtett Komáromi erőd stratégiai szerepe újból felértékelődött. A császári udvar Komáromban húzta meg magát, újra indultak az erődítési munkálatok. A magyarországi hadjáratot Napóleon kezdeményezte, melynek célja az volt, hogy János főherceg Itáliából Magyarországon keresztül visszavonuló hadseregének és Károly főherceg seregének egyesülését akadályozza, ezzel is kedvező erőviszonyokat teremtve. A vesztes győri majd Wagrami , és Znaimi csatát követően az osztrákok július 12.-én fegyverszünetet kértek. A fegyverszünet értelmében az osztrákoknak Csehországba, valamint Magyarországon a Rába mögötti térségbe kellett visszahúzódni. A habsburgok a fegyverszünet megkötésének ellenére is a háború folytatására készültek. József nádor a béke híve volt, ennek ellenére személyesen ellenőrizte a Komáromban és a Dunától a Concó patak vonalán futó erődítési munkálatokat. Szeptember első felében I. Ferenc elutasította a francia békefeltételeket, ezért fokozódott a háború folytatásának veszélye. A fegyverszünetet csak október elejéig hosszabbították meg. Az erődítési munkálatok a Komáromi erődöt, a Concó patak melletti redutsort (Ácstól-Csépig), és az Által –ér menti zárt sáncokat-redutokat, valamint a Kisigmándtól kiinduló Mocsa–Tömörd-puszta fele futó sáncvonalat érintették.
„Október 14-én a schönbrunni kastélyban megkötötték a békeszerződést, a ratifikálás is megtörtént 19-én, az iratok kicserélése pedig 22-én, ezek után lassacskán leálltak a sáncok készítésével. November 30-án az utolsó francia katona is elhagyta Magyarország területét, így feleslegessé váltak a frissen emelt védművek.”
Várak Kastélyok Templomok – 2011. augusztus – 12-15. oldal
Nováki Gyula – Tolnai Gergely : Napóleon-kori sáncerődök Ács és Nagyigmánd térségében
A béke megpecsételése érdekében Napóleon elvált első feleségétől, Joséphine de Beauharnais-tól (aki nem tudott neki férfi örököst szülni), és nőül vette Ferenc császár legidősebb leányát, Mária Lujzát. Ezt követően a felkelő csapatokat, egy nagy, Székesfehérváron rendezett szemle után feloszlatták, majd november-december folyamán minden egység visszatért vármegyéjébe. A nemesi felkelést országosan többé már nem hívták életre.
„A Concó-patak menti redutsort az 1809. évi őszi háborús készülődés közepette építették meg, de támadás sohasem érte. Ezután pedig, bár a közeli Komárom erődítéseit a következő évtizedekben a Duna mindkét partján jelentősen fejlesztették, a Concó menti védművekkel többé már egyáltalán nem számoltak, a redutokra és sáncokra a teljes elhagyatottság várt.”
Várak Kastélyok Templomok – 2011. augusztus – 12-15. oldal
Nováki Gyula – Tolnai Gergely : Napóleon-kori sáncerődök Ács és Nagyigmánd térségében
A vértesszőlősi sánc és a bánhidai sánc is az 1809. év őszének háborús készülődése jegyében született. Ábrázolásai a II. katonai felmérésen kiválóan látszanak. Az 1809-es év magyarországi eseményeinek kiváló leírását adják József Nádor iratai (1935-(III)) és József nádor élete (1944) című kötetek, melyet Domanovszky Sándor szerkesztésében a Magyar Történelmi társulat jelentetett meg.
A szőlősi sánc építéséről József nádor is tudósít, amely bejegyzést Nováki Gyula és Tolnai Gergely szerzőpáros is említi a Castrum hasábjain megjelent 2010-es tanulmányában.
Castrum 12 – 2010. -1. – 74.oldal
Nováki Gyula – Tolnai Gergely : Napóleon-kori sáncerődök Ács és Nagyigmánd térségében
„Október 7-én József nádor úgy látta, a békére nincsen kilátás, sietni kell a sáncolásokkal.
Szőlős (Vértesszőlős) mellett is említ egy még el nem készült sáncot. Október
11-én a császár szemléjét tervezték Cséptől Ácsig (ez az utolsó konkrét utalás a Concó
menti erődsorra), de az eső ezt megakadályozta és csak Komárom „Nádor-vonalának”
bejárására került sor.”
Napjainkban a helyszín erősen beépített, a sánc maradéka nehezen megközelíthető, a Valusek Dezső út és a Rákóczi Ferenc út közötti területen fekszik. Magánterület.(megközelítéséhez tulajdonosi engedély vagy hozzájárulás szükséges.)
A falu részletes története kisebb bekezdésben foglalkozik a Napóleon kori sánccal – idézet a település honlapjáról:
(http://www.vertesszolos.hu/gen/pro/mod/alo/alo_kiiras.php?i_szo_azo=2 )
„1809-ben Napóleon hadai behatoltak Magyarországra, a győri csata után Tata környékét is elfoglalták. A helyi lakosoknak kellett ellátni az idegen seregeket. Maga a császár, I Ferenc is ide menekült a közeledő ellenséges csapatok elől. Parancsba adta, hogy a császári sereg műszaki katonáinak irányításával olyan sáncokat emeljenek, amelyek képesek megállítani a francia haderőt. Ilyen építkezésre került sor Szöllősön is. Ma már csak egy kisebb domb őrzi az egykori erődítmény emlékét, no meg az elnevezés, hiszen a lakosok mind a mai napig „Sáncnak” nevezik a falunak ezt a részét. Hadmozdulatokban már nem vett rész az erőd, mivel I Ferenc békét kötött a francia császárral.”
A Bánhidai sánc a Baromállás dűlő területén feküdt. Mára majd teljesen elpusztult a terület beépítése folytán. Ma beépített kertek és telkek találhatóak a területen. Egy hitelesnek mondható történeti forrás azonban konkrétan említi a sáncot. (József Nádor iratai III.-1935-819. oldal)
Domanovszky Sándor: József Nádor iratai III. 1807-1809 – Magyar Történelmi Társulat 1935.
819. -oldal „Abfahrt nach Ofen, Tovaros, Szöllős, Alsó-, Felső-Galla schwäbische Oerter. Verschantzungen bey ersterem Orte. Strassen gegen Tarjany1 neu, Flügel nicht appuyirt. Schantzen bey Banhida.
Bánhida további említései Domanovszky Sándor munkáiban:
Domanovszky Sándor: József Nádor iratai III. 1807-1809 – Magyar Történelmi Társulat 1935.
509.-oldal „Bericht des Gr. Festetics3, daß nachdem er am 14-ten sich in Ordnung zurückgezogen, und keinen weiteren Befehl wegen den Punkt seiner Aufstellung erhalten, er nach der ersten Disposition nach Banhida,4 von dort einen Officier um weitere Befehle zu mir geschickt, der mich in Ofen gesucht, da er mich dort nicht gefunden, zu E. H. Rainer, der ihm gesagt, nach Ofen abzurükken, hat unterwegs nebst seiner Div[ision] 1 Escad-"r[on] Honth, 1 Neograd und mehrere einzelne versprengte gesammelt und an sich gezogen.”
Domanovszky Sándor: József Nádor élete (II. rész) – Magyar Történelmi Társulat 1944.
267. oldal – „Nemcsak Meskó vágta ki magát a sáncokból, ahol megadásra szólították föl; a soproni fölkelő lorvasosztályt is Győr városában felejtette a vezérkar, Festetich Ignác gróf ezredes azonban kitört embereivel Bánhida felé és kereste a kapcsolatot a nádorral.173”
A II. katonai felmérés térképét böngészve megpróbáltam lokalizálni a védelmi rendszer redutjait. A Concó patak mentén Ácstól-Csépig 35 redutot alakítottak ki. Keleti irányban Kisigmándtól Mocsa-Tömörd puszta felé futott egy sáncvonal, míg Bánhidától – Vértesszőlősön keresztül Tatán át Dunaalmásig az Által ér mentén is találunk redutokat.
Sajnos a redutok jelentős része az elmúlt 200 év során a beépítések és a terület átalakulása folytán módosult, vagy elpusztult. Ezeket lajstromba venni és állapotukat felmérni mindenképpen a jövő feladatai közé tartozik. A Nováki Gyula – Tolnai Gergely féle számozást részleteiben nem ismerve a térképen való előfordulás sorrendjében a Dunától délre haladva számoztam a sáncokat. A számok mellett a vonatkozó GPS koordináták találhatóak.
Jó lenne, ha születne egy publikáció, egy átfogó kép arról, hogy a II. katonai felméréshez képest mennyi maradt fenn ép formában, mennyi részlegesen, és mennyi pusztult el teljesen. Ha máshogy nem is, de legalább írásos-fényképes formában maradjanak fenn az utókor számára… Sajnos az idő ellenünk dolgozik. Tavaly késő ősszel a nagyigmándi öreghegyen levő zárt sánc felkeresését kísérletük meg. Mára magánterület a hozzá vezető út (egy lévai szlovák mezőgazdasági vállalkozóé a terület). Ennél is megrázóbb, hogy a redut közvetlen környezetében sertéseket nevelnek. Ha nem reagálunk időben, ezek a történelmi emlékek már csak a korabeli térképeken jelentenek információt az utókor számára.
Nézzük a listát, amelyet a II. katonai felmérés térképe alapján állítottam össze:
Concó – menti redutok (zárt sáncok): 35 darab Dunától Ácson keresztül Csépig a Concó patak mentén.
Ács és a Duna között
1. 17.99933 47.74193
2. 18.00581 47.73979
3. 18.00637 47.73561
4. 18.00440 47.73082
5. 18.00478 47.72625
6.18.00908 47.72241
7.18.01251 47.72031
Ács
8. 18.02051 47.71798
9. 18.02161 47.71413
10. 18.02227 47.71010
Ács – Kisigmánd között
11. 18.03585 47.70100
12. 18.04206 47.69511
13. 18.04654 47.68920
14. 18.04583 47.68220
15. 18.05688 47.67846
16.18.05873 47.67992
17. 18.06139 47.67441
18. 18.06577 47.67094
Nagyigmánd
19. (Öreghegy) 18. 07557 47.66087
20. 18.06778 47.65901
21. 18.07210 47.65626
Nagyigmánd – Tárkány között
22. 18.06296 47.63410
23. 18.06311 47.63257
24. 18.06124 47.62667
25. 18.05613 47.62409
26. 18.04517 47.62247
27. 18.04191 47.62074
28. 18.03332 47.61773
29. 18.02641 47.61125
30. 18.02624 47.60179
Csém
31. 18.06203 47.71934
32. 18.08276 47.70190
Tárkány – Ászár között
33. 18.03884 47.56918
34. 18.03575 47.57338
35. 18.03218 47.58252
Által ér menti redutok. 15 db – Bánhida – Vértesszőlős – Tata –Szomód - Dunaalmás vonalon.
1. Bánhida 18.36450 47.59512
2. Vértesszőlős 18.37559 47.62202
3. Baji sánc 18.36501 47.63277
Tata
4. (Akasztófa hegy 1.) 18.33635 47.66367
5. (Akasztófa hegy 2.) 18.33914 47.66732
6. (Tóváros) 18.34304 47.65720
Szomód külterülete – mai 1-es út mentén
7. 18. 32399 47.67911
8. 18. 31437 47.68500
Dunaalmás
9. 18.30811 47.69829
10. 18.30489 47.70259
11. 18.30480 47.70259
12. 18.30644 47.70770
13. 18.30802 47.71816
14. 18.30953 47.71224
15. 18.31626 47.72369
Források:
Castrum 12 – 2010. -1. Nováki Gyula – Tolnai Gergely : Napóleon-kori sáncerődök Ács és Nagyigmánd térségében
Várak Kastélyok Templomok – 2011. augusztus – 12-15. oldal Nováki Gyula – Tolnai Gergely : Napóleon-kori sáncerődök Ács és Nagyigmánd térségében
Domanovszky Sándor: József Nádor iratai III. 1807-1809 – Magyar Történelmi Társulat 1935.
Domanovszky Sándor: József Nádor élete (II. rész) – Magyar Történelmi Társulat 1944.
http://www.vertesszolos.hu/gen/pro/mod/alo/alo_kiiras.php?i_szo_azo=2
http://mapire.eu/hu/map/collection/secondsurvey/?zoom=6&lat=46.81258&lon=18.42373
ifj. Fidrich Tibor
