Toronymaradvány Fehérvárcsurgó - Aranyhegyen
Fejér megye várhelyeinek egy igen könnyen felfedezhető darabja a Fehérvárcsurgóhoz tartozó Aranyhegyen található. A hegyről kiváló kilátás nyílik a Csurgói víztározóra és környékére. A helyszín zártkertekkel és lakóházakkal beépített terület ölelésében található, autóval is könnyűszerrel megközelíthető. A telkek között mesterségesen kialakított földúton. (Fehérvárcsurgó Rendes utca 10.)


A néphagyomány egy őr (figyelő ?) toronynak véli, korhatározó lelettel azonban nem sikerült meghatározni korát. Könnyű megközelíthetősége ellenére a helyszín régészeti célú tudományos kutatása sajnos még várat magára. A négyzet alakú torony erősen lepusztult omladékát, benőtte az aljnövényzet, területét sűrű bozót fedi. A Fejér Megye várait lajstromozó vártopográfia 3. kötetének ismert szócikkén felül két további forrást sikerült találnom. A várhely felmérése Terei György érdeme, bár a felmérési rajz kapcsán Kőnig Frigyes ábrázolását is ismeri a szakirodalom.

"Fehérvárcsurgóról Guttamásiba vezető út északi oldalán, Fehérvárcsurgó központjától 1,5 km-re, az úttól körülbelül 4-500 méterre helyezkedik el a 185,6 m tszf. magasságú Aranyhegy, amelynek területén falmaradványok kerültek elő. A hegy uralja a környéket, nyugat felé jó kilátás nyílik a Bakonyra, és kelet felé a Vértes irányába. A hegytetőn mintegy 12m oldalhosszúságú, négyzet alaprajzú épület 1-1,5 m magas falmaradványai figyelhetőek meg. Pontos falszélesség nem mérhető, mert a bedőlt falak majdnem teljesen betöltik a négyzetes épület belső részét. Egyedül a déli oldalon hiányzik az omladék, amire az adhat talán magyarázatot, hogy ez a falrész kifelé dőlt, utána elhordták. Árok vagy sánc nyomát a terepbejárások során nem lehetett megfigyelni. A rom környéke ma füves, a rom területe viszont fákkal és bokrokkal benőtt. Az objektum a szakirodalomban nem szerepel. Fülöp Gyula terepbejárása során figyelt fel az erődítményre. 1997-ben Terei György járt a helyszínen és felmérte a romokat. A terepbejárások és a felmérés során leletanyag nem került elő, így a torony kora leletekkel nem keltezhető. Fülöp Gyula szerint a völgyet figyelő torony lehetett. 2001-ben légifotó is készült a területről, ez azonban újabb információval nem szolgált."
Fejér Megye várai az őskortól a kuruc korig – 2011. – 56. oldal



12. Aranyhegy:
/59/ 1881-ben Aranhegy és Kutyahegy. 1875-ben a területen fekvő 27 kat.hold szőlőt 40 gazda birtokolta. Két évvel korábbi egy feljegyzés, amely szerint az itteni szőlők savanyú bort termeltek, de a szőlőlábakhoz tartozó rétek a legjobbak közé tartoztak a falu határában.
A név keletkezésének körülményeit nem ismerjük. A termesztett szőlő minőségével, vagy fajtájával nem lehet kapcsolatos. A Kutyahegy a f«lu kutyáira utal, amelyek a szőlőre rákapva, időnként itt csemegéztek, a gazdáknak nem éppen az örömére.
Aranyhegyen egy négyzetes alakú omladék volt még látható az 1980-as évek közepén, ez valamilyen őrtorony maradványa a hagyományok szerint.
128. Őrtorony:
/59/ Az ezen a néven ismert aranyhegyi torony elnevezése csak szóbeli forrásokból ismert. A helybeliek szerint az építmény valamiféle torony volt a török korban, vagy
az azt megelőző időben. Ennek a maradványai még láthatók voltak az 1970-es években.
Fejér Megyei Levéltár közleményei Fehérvárcsurgó történeti-földrajzi helynevei - Megyei Levéltár közleményei 13. (Székesfehérvár, 1989) Felszíni alakulatok nevei-11.oldal, 38.oldal.


Közli az egykori vár alaprajzát, de további adatot nem közöl.
Dakó Péter - Erdős Ferenc - Vitek Gábor: Fehérvárcsurgó története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 31. (Fehérvárcsurgó - Székesfehérvár, 2004) Ősi törzsök zászlainak árnyékában (Vitek Gábor) -18. oldal


A helyszín felkeresését a bozótos terület miatt inkább lombmentes időszakban ajánlom.
ifj. Fidrich Tibor