Bodajk - Varjúvár

Dr. Ferenczy Sándor várkutató váras terminológiája jutott eszembe a Bodajkhoz tartozó Kajmáti pusztán található egykori várat illetően. A vár léte, illetve pontosabban nem léte esetünkben a fő kérdés, ugyanis az egykori erődítést a bodajki gazdaközösség tulajdonában levő Kajmáti-Kőfejtő teljesen elpusztította. Az ott fejtett köveket használták fel például a Bodajk—Zirc közút építéséhez. A vár létezésére a felhagyott kőbánya fejtésének peremén megmaradt 25-30 méteres hosszúságú árok utal. Visszatérve a váras terminológiához egy mondat erejéig, azt hiszem, Varjúvár esetében nyugodtan lehet beszélni a rejtőző vár helyett elpusztult, vagy elpusztított várról. A Magyarország várainak topográfiája című, mindenképpen hiánypótló könyvsorozat 3. Fejér megye várait lajstromozó kötetében a Varjúvárat ismertető szócikkben a felépítését illetően az alábbi sorok olvashatóak: „A lefejtett meredek hegyoldalban ugyanakkor jól megfigyelhető az árkok metszete, és nagyjából kör alakúnak rekonstruáljuk a várat, akkor átmérője feltehetően 40-50 méter lehetett. Ez azért valószínűsíthető, mert a terepviszonyok alapján a kőbánya ennyit vesz el a hegyoldalból. A vár a különböző történeti és műemléki forrásokban felbukkant, de a konkrét helyet nem jelölték meg. Ebben a Szent István király Adattár helytörténeti dobozainak Bodajk történetéről szóló anyaga segített (Idézet a Vártopográfia 3. kötetéből): „A kajmáti kőbányával átszelt domb tetején felismerhető egy földvár sánca, kétszeri átmetszésben is a bányaműveletek következményében” A bejegyzés 1968-as keltezésű, ugyanakkor a leíró neve nem szerepel. A vár felmérését Terei György végezte el 1997-ben.

 

 

Jelen írás célja a Vártopográfia bejegyzésében szereplő források kiegészítése, valamint a helyszín bemutatása. A fejtés peremét lombmentes időben délkelet felöl lehet megközelíteni. A perem vizsgálta során a balesetveszély miatt fokozott óvatosság ajánlott.

1865. január 31.-én a Novotni Károly jegyző és Varga József bíró nevével fémjelzett bejegyzés képezi a Pesty Frigyes helységnévtárában szereplő adatok alapját:

Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11. (Székesfehérvár, 1977) Források Pesty Frigyes helységnévtára, Fejér megye. Bevezette, közreadja és jegyzetekkel ellátta Párniczky Józsefné

 „Bodaik községhez tartozó puszták:

Kajmáty (A) — nevét vette Kajmáthi Ferenc nevű egyéntől, ki a nevezett pusztát bírta, s annak területén állott Varjúvárban (B) lakott. Ezen puszta Bodaiktól délnyugotnak, a szomszédos balinkai határ mentében nyúlik el, egy része kaszás rét, másik tölgyes és cseres erdő, egy kis része (mintegy 100 kat. hold) szántóföldnek ir, használtatik.

Kelt Bodajkon, 1865. évi január 31-én

Novotni Károly jegyző Varga József bíró

 A-Kajmaty — falu volt 1447-ben, 1685-ben nemesi udvarház, ma puszta.

B-Varjúvár — rom középkori alapfalakkal (Genthon 1951-193.).”

 

Fejér Megyei Történeti Évkönyv 14. (Székesfehérvár, 1980) Községtörténeti tanulmányok Kállay István: Bodajk

A tájat helyi és helyzeti energiái az ország első lakott területévé tették; a kőkorszaktól kezdve minden időszak emlékei megtalálhatók. 2 Ilyen pl. egy prehisztorikus földvár (Varjuvár) nyoma. 3 A helység neve 1193-ban bukkan fel'  1 Bodogth alakban. Béla király névtelen jegyzője, Anonymus, a községtől délnyugatra emelkedő Bodajkihegyről (ad montem Bodoctu) beszél 5 a magyarok cselekedeteiről szóló munkájában. Ennek keletkezését a nyelvészek az 1150, a történészek az 1200 körüli évekre teszik. A Bodajki-hegyet a népnyelvben Bodok-hegynek hívják. A községnév ennek a Bodok-hegy névváltozatnak az elülső névelemével tartozik a legszorosabban össze. Talán olyan török eredetű személynévből alakult, amely a csagatáj buda 'ág' főnévre vezethető vissza. E főnév személynévi használata azzal kapcsolatos, hogy az újszülöttel mintegy új ága fejlődik a családnak.

….

A község határában levő Kajmáti 1447-ben bukkan fel 7 mint Kagmath (olvasd Kagymát), bár lehetséges, hogy az 1274. évi Kunmaty is a Fejér megyei Kajmátival azonosítható. Etimológiailag összetartozik az Eáelénytől északra fekvő Komjáti nevével. Valószínűleg a szláv Komnaty átvétele. Ez utóbbi jelentése: kéménnyel ellátott, fűthető helyiségek, szobák.

KAJMÁTI

Bodajkhoz tartozó puszta. Első említése a XV. század végéről való,

1  - amikor possessio Kagymath részben a csatkai pálosok, részben a székesfehérvári keresztesek birtoka. Határjelző helynevek: Megyestető, Tulkfa (tögyfa), Fenyőshegy, Cherhegy, Hosszúhegy, Köveskuth, Vaskapu, Fiaskó és Kecskekő. 1447- és 1465-ben családnévként említik Kagmath-ot, 1466ban possessio Kagmathy-ként szerepel.

2  - A török időkben lakott hely, ekkor a csókaiak birtokolták.

3-1685-ben Kaimaty-i nemesi kúria és 4 telek szerepel az összeírásban. Ekkor az erdő teljesen benőtte a területét. Az Amadé család formált rá jogot, bár a kajmátiak mindig Csókakőnek adóztak/'

Története a csókakői—móri uradalommal fonódott össze.

DIPLOMATIKAI LEVÉLTÁR (Q szekció) • Kincstári levéltárból (E) • MKA, Acta Paulinorum (Q 312) • 16168

DL-DF    16168

Keltezés               1465-02-23

Kiadó     PÁLÓCI LÁSZLÓ ORSZÁGBÍRÓ

Régi jelzet           Q 312 / CSATKA 4 4

DIPLOMATIKAI LEVÉLTÁR (Q szekció) • Kincstári levéltárból (E) • MKA, Acta Paulinorum (Q 312)

Fennmaradási forma       Átírás 1465

Regeszta             Palocz-i László országbíró a fehérvári keresztes konventhez. Tartson vizsgálatot a Chathka-i remeteszerzetesek panaszára, mely szerint Zenthgewrgh-i Wincze Tamás s nemes familiarisa: Zedreg-i Kelemen és jobbágyai: Rwthy Pál, Theresy Pál, Feyer György, Simon fia Mihály, Thymar Antal, Thymar György, Madaraz Bálint és Bertalan, Fekethew György, Wayda György, Buday Benedek, Somogy Orbán és Benedek, két év előtt Szent István vértanu ünnepe körül /dec. 26/ uruk megbizásából az ő egyik jobbágyukat Baysonka birtokon elfogták és tőle 8 aranyforintot elvettek, egy másik jobbágyuktól pedig a nyilt úton 40 aranyforint készpénzt, fegyvereit és a nála lévő egyéb javait elvéve megverték és félholtan hagyták, majd Wincze Tamás az ő fejérmegyei Kagmath-i birtokukat minden tiltakozásuk ellenére felszántatta és bevettette, azonkívül Szkolasztika ünnepe körül /febr. 10/ ezen Zenthgewrgh-i Wincze Tamás fenti familiarisa: Zedereg-i Kelemen és Mether birtokán lakó jobbágyai: Barnabás fia Imre, István szabó, Sykathor Mihály, Barnabás fia János, Péter villicus, Gergely fia László, Kepes Benedek, Zalay János, Balog Bálint, Was Péter, Bertalan villicus, Chapas Imre, Anthos Ambrus, Cheni Gergely, Azan Péter, Pinther Dénes, Azon Máté, Mory Domokos és János, Gergely szabó, Folnagh Benedek, fia Máté, Miklós kovács, Myles fia Lukács, Santha Demeter, Keres Mátyás, Ekegartho Gergely, Sykathor Benedek, György kovács, Rory Mihály és Kwrtha Péter nem által az ő jobbágyaiktól, amikor azok gabonaszállítás végett az ő Kagmath nevü birtokukra tartottak és ezen Wincze Tamás Bayonka nevü birtokára értek, egy szekeret az azt húzó nyolc ökörrel együtt elvették a Kagmath birtokon lakó jobbágyasszonyokat pedig gyalázták, és megverték, egyik familiarisukat a Kagmath birtokon lévő házukból kihúzták és megverték és mindenét elvették, Péter fratert pedig abban a házban meg akarták ölni, nekik 1000 aranyforint kárt okozva. Királyi emberek: Sykathor-i Chak Benedek és Demeter, Thewres-i Balázs, Beleg-i András, Was István, Sererd-i antal, Moor-i Sandrinus.

 

DIPLOMATIKAI LEVÉLTÁR (Q szekció) • Kincstári levéltárból (E) • MKA, Neo-regestrata acta (Q 311) • 14124

DL-DF    14124

Keltezés               1447-10-28

Keltezés helye    Hard Fejér m

Kiadó     GARAI LÁSZLÓ NÁDOR

Régi jelzet           Q 311 / 438 26

DIPLOMATIKAI LEVÉLTÁR (Q szekció) • Kincstári levéltárból (E) • MKA, Neo-regestrata acta (Q 311)

Fennmaradási forma       Átírás 1447

Nyelv     Latin

Irattípus              vizsgálati

Névmutató         fehérvári káptalan; Rozgonyi János (néhai id. István f) magán; Szentágotai Szentes Balázs nádori ember; Keszi Barla nádori ember; Csigleri Frank nádori ember; Kagymati Benedek nádori ember; Kagymati Bereck nádori ember; Móri Sándor nádori ember; Móri Péter nádori ember; Szereti István nádori ember; kereskedők; pozsonyi lakosok; győri lakosok; Pozsony város Pozsony m; Győr város Győr m; Fehérvár város Fejér m; Orond Fejér m; Moor Mór Fejér m; Igar Fejér m; Zamar

út; út; vámszedés

Regeszta             Gara-i László nádor a fehérvári káptalanhoz. Jelentették előtte az id. Rozgon-i +István fiának: Jánosnak a nevében, hogy az az ut amelyen át a Pozsony és Győr városából való emberek, de máshová való kereskedők és utasok is, amikor a nevezett két városból Fehérvárra mennek Zamar birtokon keresztül, hamis és meg nem engedett ut, amelyen át közlekedve kikerülik az ő birtokain: Orondon, Mooron és Igaron lévő vámszedő helyeket. Azért a nádor meghagyja a káptalannak, küldje ki a testimoniumát, akinek a jelenlétében a nádori ember tartson a fenti ügyben vizsgálatot. Kijelölt királyi emberek: Blasius Zenthes de Zenthagatha, aut Barla de Kezy, vel Frank de Chygler, sin Benedictus sew Briccius de Kaghmath, neve Sandrinus aut Petrus de Moor, sew Stephanus de Sereth.

Karácsonyi János – 1. KÖTET -359-360. OLDAL

Az elsőt Telegdy fágnak, a másodikat Bézi-, a harmadikat Kajmáti-ágnak nevezzük a belőle származó családokról.

C) Kajmáti-ág.

Messze elszármazott az ősi temetkezőhelytől, Oroszlánostól és Székes-Fejérvártól északnyugatra, Bodajk mellett, szerzett magának új lakóhelyet. Ez új lakóhelyet eredetileg Kunmátnak és Kanmátnak írták, de valamint a nyitramegyei Kamnáti Komnáti helynévben az »n« hang idvel »j«-re változott s a régi Kamnáti-, Komnátiból Komjáti lett, éppen úgy a Kunmát helynévben is. így lőn Kunmátból Kojmát, majd Kajmát, st Kagymát is. Kajmát alakban aztán ma is megtaláljuk Bodajktól délre.

…. Nem számíthatók a Csanád nemzetség ősi birtokai közé a Kajmáti-ág Konmát (ma Kajmát), Eszény és Tárnok nevű falvai, mert legalább is kettőről bizonyos, hogy csak IV.László király ajándékozta ezeket a Kajmáti-ágnak.

HU MNL OL E 156 - a. - Fasc. 006. - No. 055.  Dátum         17. század vége

Szöveg 

„Nota Omnium Pagorum quod Tempore Turcarum contribuebant Decimas in natura…” – Összeírás: házak száma török kiűzése előtt és után, török és keresztény adó, melyet Vanosy Lőrinc készített. – Conscriptio – Megjegyzés: valamennyi helység a török uralom alatt tizedét természetben Székesfehérvárnak adta.

….

Csókakő várához tartozó falvak.

(Fejér m.): Pátka – Zámoly – Csák-Berény – Moór (praedium) – Keresztes – Igár – Csurgó – Bodajk – Bokod? (Bögöd praedium?) – Szent-Eörzsébet (praedium) – Törös (praedium) – Timár (praedium) – Veleg (Velek) – Nagy-Velek – Sárkány (Szárkány) – Dobos (praedium) – Ondód (Ondoth) – Puszta-Vám (praedium) – Árky (praedium) – Vajal (Praedium) (Vaiad) – Szent Gyöngyvér – Kápolna (praedium) – Seréd (Söréd) (Seréth) – Orond (Oorm) (praedium) – Kerek-Szent-Tamás – Nyék (praedium) – Szent-Borbála (praedium) – Kajmádi (praedium) (Kaymaty) – Kereke – Gerencse – Saág (praedium) (Ságh) – Szüzvár (praedium) – Puszta-Nána (praedium) – Oroszlánkő”

vagyis pusztaként szerepel.

HU MNL OL E 156 - a. - Fasc. 010. - No. 002. Dátum         1685

Szöveg 

"Consignatio" – (Összeírás: földesúr neve, lakott és lakatlan ház, szőlő, szántó, rét, török adó, a falvak becsértéke.)

Csókakő vár birtokai (Fejér m.):

Csókakő – Batka – Szűsvar – Szak – Nieck – Kisfalu – Novay – Szamoly – Gant lakatlan – Czakberin – Bustananna lakatlan – Keresztes – St. Barfola lakatlan – Oront – Igar – Csurgo – Bodajk – Sered – Kaimaty Curia – Nagy Vellek lakatlan – Kis Vellek lakatlan – Sarkany lakatlan – Bustavan lakatlan – Condot lakatlan – Mohr – Dobos lakatlan – Füres-Türes – Vajal – Bokot – St Ersebet – Arky lakatlan – Timár lakatlan – Tárnok lakatlan – St. Kerest lakatlan – Kereky mezőváros lakatlan – Gerentse lakatlan – St. Györgyvár lakatlan – Kapona lakatlan – Kerek St. Tamás lakatlan – Ikrin

Fejér Megyei Történeti Évkönyv 6. (Székesfehérvár, 1972) Források Nagy Lajos: Adatok Fejér megye történeti-földrajzi névanyagához

BODAJK

1193.: Bodoght (M. Ny. 1935. 160.). Anonymusnál Bodoctu, 1201.: Bodoht, 1230.: Bodoct (Csánki), 1408.: Bodayth (M. Ny. 1935. 160.), 1476., 1487.: Poss. Bodayth, (Csánki). A török uralom alatt is lakott hely. Lakói magyarok. Űrbéri legelőelkülönítés 1844-ben történt.

Határához tartozik:

1. Kajmaty: 1447.: Kagmath, 1465.: Poss. Kagmath, XV. század vége: Poss.

Kagymathy (Csánki), 1685.:

 Kaimaty curia

 nobilitaris (U. et C. 10—2.). Ma puszta.

Anjou-kori Oklevéltár. XXI. 1337. (Budapest-Szeged, 2005) 620. 1337. nov. 26.

A fehérvári kápt. tudatja, hogy a Péter fia János és István fia András, Kyrth-i nemesek egyrészről, másrésztől pedig Lőrinc fia Péter, ugyanazon Péter fiai: István és Miklós, István fia Mihály és Leustachius fia Jakab, Kag- mathy-i nemesek közötti ügyben Drugeth Vilmos nádor és a kunok bírája me- moriális oklevele szerint Péter fia Jánosnak, István fia Andrásnak bizonyos Ighazaswyrth nevű Pest megyében fekvő birtokon lévő örökölt részük fölött és a Kagmathy-i nemesek 24 év óta tartó hatalmaskodása, a termés leszedése ügyében november 25-én (in quind. B. Marini conf.) a kápt. előtt a szomszédokkal, határosokkal és megyebeliekkel bizonyságot kellett tenniük. A kitűzött időpontban az említett nemesek Imre mr., a kápt. kanonokja és jegyzője jelenlétében az említettek fölött Domonkos fia Mihály, a Fejér megyei Thobajd-i nemes, az ugyanoda való Benedek fia Miklós, Pál fia István, Pest megyei Budy-i nemes, a Fejér megyei Wal-i Demeter fia Miklós, Kaluz-i Péter fia László, Lukács, Pest megyei Kaluz-i nemes, továbbá Falkus fia Domonkos, a Nyitra megyei Chalad-i nemes és János fia Echew, Bars (Bursyensis) megyei Rendew-i nemes, a Pest megyei Bud-i Domonkos fia Péter, Iwan fia János, ugyanazon megyei Borochy-i nemes, Iwan fia Miklós, ugyanazon megyebeli Peel-i nemes, András fia András, a Kamarum megyei Koltha-i nemes, Domonkos fia Péter, a Bars megyei Bylegy-i nemes, Béla fia Péter, a Bars megyei Iklady-i nemes, valamint Bewd (?) fia Tamás, a szintén Bars megyei Malas-i nemes és más mintegy 600 főnyi megyebeli szomszédos és határos személyében a bizonyságot előállították, és a birtokon lévő örökölt részt épen hagyván tanúsították, hogy a Kagmath-i nemesek a birtokrészt elfoglalták és 24 év óta elfoglalva tartják, és ugyanazokat nyolc napon belül bíró elé vinni rendelték.

D. in crast. fe. oct. quind. B. Martini conf.

E. : Dl. 29 671. (Gyulafehérvári kápt. o. It. Cista Com. Máramaros 5. 7.)

Mandorla alakú zárópecsét nyoma.

 

Anjou-kori Oklevéltár. XXXVIII. 1354. (Budapest-Szeged, 2013)

 

192. 1354. ápr. 8.

Somos-i János fia Pál, Fejér m. alispánja és a m. szb.-i jelentik [L] Lajos királynak (H), hogy itt átírt, 1354. márc. 23-i (in domin. Letare, a. d. 1354.) gyűrűspecsétjével (annulare sigillum) megerősített parancslevelének (1. 147. szám) megfelelően kiküldték maguk közül Kagmathy-i Miklóst a királyi oklevélben foglaltak végrehajtására, aki visszatérve élőszóval azt jelentette, hogy [1354.] ápr. 5-én (sabb. prox. an. domin. Ramis palmarum) Kendurtou (külzetben: Kendertou) birtokkal szomszédos, hatá ros és m.-beli falvakba kiszállt és a nemesektől, közrendüektől, világiaktól, egyháziaktól, valamint a falvak minden rendű és rangú lakosától megtudta, hogy Chep-i Iwanka fiai: Miklós, Bálint, András és Domonkos bűntársaikkal: Paznan fiaival: Pállal és Domonkossal, János fia Mátyással és Apostol-i Jánossal [1354.] márc. 21-én (f. VI. prox. an. domin. Letare) az éjszaka csendjében [Domonkos fia] Jakab Ken- dertou nevű birtokára mentek, ahol a residentia-ja van, a házat felgyújtották, sok kárt okoztak neki és 4 birtokára - Chut, Somfa, Kuzkendurtou és Vndo - vonatkozó okleveleit, melyek a házában a scrinium-ban voltak, elégették. D. f. III. prox. p. pre- dictam domin. Ramis palmarum, a. d. supradicto. [1354.]

E.: DI. 41 240. (Múz. Ta. Véghely.) Papír, vízfoltos, halvány. Hátlapján külzet (domino Lodouico Dei gratia inclito regi Hungarie pro Jacobi filio Dominici nobili de Kendertou contra Nicolaum Valentinum Andreám et Dominicum filios Iwanka de Chep super concrematione domus sue inquisitor id), természetes színű viaszba nyomott, kerek zárópecsét töredéke, valamint 2 másik rányomott pecsétre utaló vágások.

Má .:ue. jelzet alatt (egyszerű, 19-20. sz.-i Má.-ban.).

 

Wenzel Gusztáv: Árpádkori új okmánytár. Codex diplomaticus Arpadianus continuatus. IX. 1272–1290. (Pest, 1871.)

Részlet a székesfehérvári káptalannak Onth helység határjárását tárgyaló bizonyságleveléből. 1274.

Capitulum Ecclesie Albensis omnibus Christi fidelibus presentes litteras inspecturis salutem in Domino sempiternam. Ad vniuersorum noticiam tenore presencium volumus peruenire; quod Onth filius Comitis Onth de genere Zolouk ab una parte, Laurencius et Magister Johannes filij Comitis Chepani de Kunmaty ex altéra coram nobis constituti retulerunt :

 

Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában III. KÖTET FEJÉRVÁRMEGYE.HELYSÉGEI:

Kagymat(i). Kagmath. (Nemes nevében. 1447: Dl. 14124.) Poss. Kagmath. (1465: Dl. 16168.) Poss. Kagmathy. (1466: Dl. 16337.) Poss. Kagymathy. (XV. század végén: Dl. 20901.) Részben köznemeseké, részben pedig a csatkai pálosoké volt. – Ma Kajmat vagy Kajmad puszta, Bodajk mellett délre.

 

Írta, összeállította, fényképezte: ifj. Fidrich Tibor 

(A fényképfelvételek 2015-ben készültek)

0.063 mp