Tarján (Tornyópuszta) - Kis Somlyó vára

Egy igen szép természeti környezetben levő kis várat szeretnék bemutatni az érdeklődők számára. A régész szakma és a lelkesebb amatőr kutatók előtt nem ismeretlen erődítésről lesz szó. Egy-két kisebb publikáció jelent meg csupán az elmúlt évtizedekben a Tarján melletti Kis-Somlyó váráról. Azonban a helyszín ismeretében úgy döntöttem, ezeket összefoglalva, kiegészítve mutatom meg a várat az érdeklődők számára, megtoldva az odajutás alaposabb felvázolásával. A képanyagot is úgy igyekeztem elkészíteni, hogy a vár felépítését lombmentes időszakban tudjam érzékeltetni.

 

                           

 

Tarjánhoz tartozik közigazgatásilag Tornyópuszta települése. Tornyópusztán a Nyúltelep mellett halad el az az aszfaltozott erdőgazdasági út, amelyen a Kék jelzés is halad. Az aszfaltozott útra belépés csak engedéllyel lehetséges, a nappal kinyitott sorompót az erdészet szakemberei rendszeresen zárják. Az aszfaltozott út és a kék jelzés két kilométer után elválik egymástól. Nekünk a kék jelzést kell továbbra is követnünk. Egyenletes emelkedésű kényelmes erdei úton 1 kilométert haladva érünk egy füves tisztásra, amelyen egy kulcsosház található. Kiváló pihenőhely, szalonnázóval, a háznak fedett előtere van, ahová eső esetén be lehet húzódni. A kék jelzésen közvetlenül a kulcsosház előtt ágazik le a kék háromszög jelzés, amely a Somlyóvár nevű csúcsra visz (kb. 200 m) ahonnan csodálatos kilátás nyílik a Gerecse hegység területére. A Somlyóvár területe Dénes József várlistája alapján őskori eredetű erődítés. Kiss Gábor 1984-ben megjelent kötetének 259. oldalán közöl ismertetőt Kis Somlyó váráról. Ő az erősséget a Somlyóvár nevű magaslat tetejére helyezte, összemosva a Somlyóvár őskori eredetű és Kis Somlyó középkori eredetű erődítéseinek helyszíneit.

 

                           

 

A kulcsosháztól északi irányba haladva, mintegy 400 m-t kell megtenni a kis váracska helyszínéig. Egy erdős meredek lejtőn ereszkedünk le egy nyeregbe. A nyereg aljából véleményem szerint csak lombmentes időben látszik a Kis Somlyó csúcsa. A nyeregből kb. 150 m-nyi emelkedőt leküzdve érkezünk meg a kis vár helyszínére.

 

                           

                           

Maga a helyszín egy ék-dny tengelyű ovális alakú plató, melyen a kis vár elhelyezkedik. A dny-i oldal a lankásabb onnan lehet megközelíteni a helyszínt könnyebben. A várat a tető dny-i oldalától egy sziklába vájt mesterséges árok választja el. Az árok fölött egy kisebb szabályosnak tűnő kiemelkedés található, kis fantáziával itt egy kis torony lehetett. Az északkeleti oldal végén szögletesnek tűnnek a terepalakulatok, itt egy kisebb épület is lehetett. Az északi és déli oldalon meredekebbek a plató oldalai. Magát a várat észak keleti és délkeleti irányba haladva is egy-egy árok öleli körbe.

                               

 

                               

 Az Észak-keleti irányba haladva az árok kontúrjai már nem olyan markánsak, valószínűleg az omladék tölthette fel. A vár 38*12m-es (Nováki Gyula leírás szerint) alapterületét, a torony vélhető helyszínén, valamint az északi, észak keleti árok környezetében jelentős omladékréteg borítja. Nagy bravúr lett volna, ha sikerül valamilyen kormeghatározást elősegítő leletre bukkanni az omladékban, de ez sajnos nem sikerült. Cserépdarabok helyett paticsdarabokat sikerült csak találnom. Érdekes a Déli- délnyugati rész. Én nem zárnám ki azt sem, hogy sziklába vájt mesterséges ároktól délre eső terület amolyan „elővárként” az erősség szerves része lett volna. Erre utalhat az is, hogy a délnyugati oldalon sekélyebb árok nyomai sejlenek fel mintegy 25 méterre a plató szélétől. Ennek a vonalában két sziklába vájt mélyedés található. Hogy ezek természetes vagy mesterséges eredetűek, egy régészeti kutatás deríthetné ki, mint ahogyan esetleges funkciójukat is. Elképzelhető az is, hogy a magaslat tetejét kettéosztó sziklába vájt ároktól északra levő várrész épült korábban, míg a déli oldal egy későbbi bővítés eredménye. Ezt esetleg alá támaszthatja az is, hogy a délnyugati sekély ároknyom egy később be nem fejezett védmű eredménye.

                             

Tudományos szempontból a legalaposabb és legjobb leírást a mai napig Nováki Gyula adta a várról, aki 1994-ben Skerletz Ivánnal fel is mérte a várat. Megfigyeléseit kéziratban publikálta, amelyet a Várak Magyarországon című Szabó Tibor nevével jelzett weboldal is felhasznált.

Később Nováki Gyula tollából egy ismertető cikk jelent meg a szép emlékű Várak Kastélyok Templomok folyóirat 2008. februári számának 19. oldalán. 

„Az északkelet felé kiugró, hosszúkás hegytetőt foglalja magába a vár központi része. Széleit egyszerű hegyperem jelzi. Délnyugati vége magasabban fekszik, a terepalakulatok itt egykori épületet (torony?) sejtetnek. Északkeleti vége kissé

szögletesen végződik, valószínűleg itt is épület alapfalai rejtőzködnek a fű alatt. A vár központi részének hossza 38,

szélessége 12 m. A várat a délnyugatra eső nyereg felől védték a legjobban, 8-9 m széles, 2-3 m mély, sziklába vágott árok zárja le. Az árok a felső platónál 5-6 méterrel alacsonyabb szinten körbefutja a vár központi részét, de többnyire már csak terasz alakjában követhető, a felülről lehullott törmelék nagyrészt betemette. A délnyugati ároktól 25 méterrel lejjebb még egy árok védte a várat a nyereg felől, ezt azonban nem vágták bele végig a sziklás talajba.”

 

                          

 

Sajnos eltekintve Nováki Gyula hiánypótló munkájától, amely a vár felmérését, és leírását célozta (1994), a cikk publikálása (2008) óta eltelt időben nem sok történt.

                               

                               

 

Ahhoz, hogy a Kis Somlyó tetején levő váracska koráról és felépítéséről többet megtudjunk, elengedhetetlen egy alapos régészeti kutatás. Ez azonban ahogyan a 2008-as cikk végén is elhangzott, a jövő tudományos feladatai közé tartozik.

Túrázóknak és a várhelyek kedvelőinek a helyszín kötelező darab, felkeresése lombmentes időben a legszerencsésebb. A magaslatokról kiváló a kilátás a Gerecse környezetére.

                               

                                

                             

Források:

Kiss Gábor: Várak várhelyek erődítmények Magyarországon – 1984.  259. oldal

 

Várak Magyarországon weboldal – Tarján – Kis Somlyó vára

Tarján községtől délkeletre kb 4 km-re találjuk a Kis-Somlyó hegyet (382,5 m) amely a 448 m magas Somlyó-hegytől kissé északkeleti irányban, attól kb 550 m-re emelkedik a Szent László patak völgye fölé. A Kis-Somlyó csúcsán egy középkori vár maradványait találjuk. A várat Nováki Gyula és Skerletz Iván mérte fel 1994-ben. 

A hegy gerincén elnyúló vár hossza 38, szélessége 12 m. Délkeleti stélét és a rövid északkeleti végét határozott perem jelzi, de az északnyugati hosszú oldal széle erősen elmosódott. A vár északkeleti végén egykori épületet sejtető szögletes talajdomborulat észlelhető. A vár többi részén épület maradványai a felszínen nem láthatók. A délnyugati oldal kúpszerű kiemelkedése egykori torony helyét sejteti. A várat a gerinc nyereg felőli oldalán sziklába vágott árokkal védték. Ennek szélessége 8-9, mélysége 2-3 m. Az árok a vár mindkét oldalán folytatódik, azonban északkeleti irányba haladva ma már egyre elmosódottabb, lepusztultabb állapotban találjuk. A nagy várároktól délnyugatra külső védelmi vonal csekély maradványait találjuk, amely a kb 37 m hosszú elődombot veszi körül. Ennek árkát valószínűleg nem fejezék be.
A várról okleveles adat nem ismert. Említi Gyulai Rudolf, a Borovszky-féle megyemonográfia és szerepel Gerő László várlistájában is.

forrás:

Nováki Gyula: Várkutatás Komárom megyében, 1994 ( kézirat)”

 

Nováki Gyula: Tarján – Kis Somlyó középkori vára – Várak Kastélyok Templomok, 2008. február- 19. oldal.

http://www.varbarat.hu/varak/tarjan.html

Tarján várának romja a községtől délkeletre kb. 3,5 kilométerre, a 448 méter magas Somlyó-hegy csúcsától északkeletre kb. 550 méterre a Szent László patak völgye fölé emelkedő 382 méter magas Kis-Somlyó hegyen található. A várról okleveles adat nem ismert.

A környék a rómaiak idején is lakott hely volt, amit az itt talált e-korból származó nagyszámú lelet is bizonyít. A községet először 1240-ből származó oklevél említ Taryan néven. Később leírták, hogy 1326-ban Pál mester volt a falu birtokosa, 1426-ban pedig már mint a tatai vár tartozékát említik. A község ekkor Esztergom megyéhez tartozott. A Szent László-patak völgy lakóinak csaknem kétharmada német nemzetiségű volt. 1529-től az Oszmán Birodalomhoz került. A hódoltság idején a falu kiürült, valószínűleg a vár is ekkor pusztult el. Tarján 1640 után népesült be újra református magyarokkal.

Nováki Gyula és Skerletz Iván (1994. évi) felmérése szerint a hegy gerincén elnyúló vár hossza 38 méter, szélessége 12 méter. A vár északkeleti végén egykori épületet sejtető szögletes talajdomborulat észlelhető. A délnyugati oldal kúpszerű kiemelkedése egykori torony helyét sejteti. A várat a gerinc nyereg felőli oldalán sziklába vágott árokkal védték. Ennek szélessége 8 - 9 méter, mélysége 2 - 3 méter. Az árok a vár mindkét oldalán folytatódik, azonban északkeleti irányba haladva ma már egyre elmosódottabb, lepusztultabb állapotban találjuk. A nagy várároktól délnyugatra külső védelmi vonal csekély maradványait találjuk, amely a kb. 37 méter hosszú elő dombot veszi körül. Ennek árkát valószínűleg nem fejezték be.”

 

Borovszky Samu-Magyarország vármegyéi és városai . Komárom Vármegye és Komárom Sz. Kir Város-Komárom Vármegye községei. Írta: Vende Aladár  (1907)

 

„Tarján, a Gerecse hegycsoportban fekvő nagyközség, már a rómaiak korában megült hely; határában ugyanis elég sűrűn kerülnek felszínre római épületek alapfalai és egyéb leletek, közelében pedig a hajdani római útnak maradványai láthatók. Első okleveles említése 1326-ban történik, a mikor terra Taryan alakban, a Pál mester birtoka. Tarján is a törökök pusztításainak lett az áldozata és akkor pusztulhatott el az a váracs is, mely a közeli Somlyó-hegyen állott, és melynek alapfalai még a közelmúltban láthatók voltak.”

 

Gerecze Péter – Magyarország Műemlékei II. kötet 1906. – 455. oldal

Tarján

…” Somlyó-hegyen kisebbszerű váralapfalak.”

Gyulai Rudolf-Komárom Vármegye és Város történetéhez – 1890. Ziegler Károly könyvnyomdája. – 76. oldal

„Tarján-Több helyütt róm. alapfalakra, pénzekre, téglákra akadnak az erdőben; ugyanott egy római út maradványai vannak, a Somlyó hegyen pedig egy kisebbszerű vár alapfalai láthatók. --- 1326-ban említtetik Pál mester de Taryan földe, mint Zalantha szomszédja  (Anjou-k okmányt. II. 257.)”

 

ifj. Fidrich Tibor

0.131 mp