Segesvár városerődítései

Segesvár markáns jelképe a középkornak, és eklatáns példája a középkori szász építészetnek Erdélyben. A várost 1191-ben alapították, amikor a II. Géza által ide telepített (1141-61 között) szász telepesek elkezdték építeni a várost a Nagy Küküllő bal partján. Története során Segesvár sok mindent megélt. Az 1241-es tatárjárás elpusztította, bár akkoriban még nem vette körbe épületeit (favárát) védőfal. A 950 méter hosszúságú védőfal építése 1350-ben kezdődött. A kezdeti 4 méteres magasságot további 3-4 méterrel bővítették a 15. században. A védőfalakat 14 toronnyal és 4 bástyával bővítették. A 14 toronyból napjainkra 9 maradt fenn valamilyen formában. A tornyok működtetését valamely városi céhnek rendelték alá. A tornyokat a hozzájuk tartozó céhekről nevezték el. Kivételt képez az Óratorony, amelyet a céhek helyett a városi katonaság védett.

Tornyai: Óratorony, Tímár torony, Ónművesek tornya, Kötélverők tornya, Mészárosok tornya, Szűcsök tornya, Kovácsok tornya, Csizmadiák Tornya, Szabók Tornya.

Ma már nem létező tornyok: Kádárok tornya, Aranyművesek tornya, Borbélyok tornya, Takácsok tornya, Lakatosok Tornya.

A város két részre osztható. A fellegvárra, és az Alsó városra. A fellegvár és az Alsó város fa épületei az 1676. április 30.-i nagy tűzvészben elpusztultak. A közösség elkötelezettségének köszönhetően a település házai kőből épültek újjá, megalkotva egyúttal a város utcahálózatát is.

 

 

 Segesvár történelmi központjába az Óratornyon keresztül jutunk be. A 64 m magas torony a fellegvár legmagasabb tornya a XIV. században épült. 2,3 m vastag falai biztonságos teret nyújtottak a város kincstárának, levéltárának, a városi tanács működésének. Óraszerkezete eredetileg fából készült, majd az 1676-os nagy tűzvész után építették át fémre. 1566 ig a városi tanács és a polgármester székhelye is volt.  Az épületnek ezt követően számtalan funkciója volt, 1898-tól a városi történeti múzeumnak ad otthont.

 

 Az Óratoronytól a várhegy irányába indulva érkezünk el a Tímár és az Ónműves tornyokhoz. Az Ónművesek tornya együtt épült a városfallal. A földrengések és a tűzvészek miatt sokat szenvedett. Legjelentősebb újjáépítése 1583-ban történt.  Az Ónműves tornyot az Íjjászok folyosója köti össze a Tímár toronnyal. Így együtt alkalmas volt a város délkeleti részének védelmére.

 

A tornyokat elhagyva érkezünk a Diáklépcsőhöz.  Az 1642-ben épített 175 lépcsőfokból álló fedett lépcsősor vezet fel a várhegyre. Eredetileg 300 lépcsőből állt, az 1849-es átépítést követően alakult ki a jelenlegi szám. A fedett szerkezet a gimnáziumba járó diákok védelmére szolgált. A lépcsősor tetején rögtön bal kézre található az 1522-ben alapított iskola (gimnázium), melyet 1729 és 1803 között újjáépítettek új funkciókat is találva az épületnek.  Szokás megemlíteni, hogy Herman Oberth rakétatudós is az épületben tanult. 

 

Tovább folytatva sétánkat a Hegyi Templom épülete magasodik elénk. A Szent Miklós nevére keresztelt templomot 1345-ben kezdték el építeni, majd 1429-1483 között tovább bővítették.  Falai között koronázták fejedelemmé I. Rákóczi Györgyöt 1631-ben. A templom bejáratától jobbra az egykori Aranyművesek tornya helyén emelték a Temetőkápolnát. A gimnázium (régi iskola) és a Temetőkápolna közötti szakaszon még felfedezhetőek a Castaldo bástya romjai. A Szent Miklós templom bejáratától balra találhatjuk a Kötélverők tornyát.  A torony több szempontból is különleges. Az 1676-os tűzvész megkímélte, és az egyetlen a tornyok közül, amelyben a források szerint még ma is laknak. A temetőőr és a családja lakik benne. (A Kötélverők tornya és a Hegyi templom mellett található a szász közösség temetője)

 

 

 

 A megmaradt városfalak mentén haladva a következő állomásunk a Szűcsök és Mészárosok Tornya, valamint a Törle kapu. A Szűcsök és Mészárosok Tornyát tulajdonképpen a Törle kapu védelmére építették. A Mészáros torony a 15. században épült elébe bástyát emeltek. A vár északnyugati és délnyugati oldalát is ellenőrzése alatt tudta tartani. A torony hatszögű kiképzése pedig lehetővé tette a tüzelést minden irányba. A Szűcsök tornya szintén a 15. század során épült. Az 1676-os tűzvész során jelentősen megsérült, de kijavították. Négyzet alakú, 4 emelete van.  A Szűcsök és a Szabók tornya között állt valaha a ma már nem létező Takácsok tornya.

A Szabók Tornya a 14-15. század között épült, tulajdonképpen a fellegvár nyugati kapujaként is funkcionált. A földszinti területet két átjáró tagolja, amelyet eredetileg vaskapuk zárhattak le. Az 1676-os tűzvész idején a toronyban a gabona mellett puskaport is tároltak, amely felrobbant, ekkor a torony felső része és az egyik átjáró megsemmisült. 1935-ben a boltozatot helyreállították, és megnyitották a közlekedés számára.

A Szabó Torony után a Csizmadiák Tornyához érünk. 1521-ben épült, az 1676-os tűzvészben szintén megsérült, de 1681-re helyreállították.  A torony előtt volt egy bástya is melyet 1648-ban lebontottak.  A Csizmadiák tornya mellett kis tér közepén található z egyik legnagyobb költőnk, Petőfi Sándor mellszobra, mellette a Római Katolikus templom áll.  A torony és a Kolostortemplom között állt valaha a Lakatosok tornya. Az egykori dominikánus monostor épületeit lebontották, helyén ma a Városháza áll.

A monostor temploma a XIII. században épült, gótikus homlokzattal és barokk stílusú belső architektúrával rendelkezik. A Kolostor és épületeinek védelmére épült a Kovácsok Tornya, melyet a Borbélyok tornya helyén emeltek 1631-ben. Emeletén a Tűzoltók állomásoztak. A Kovács torony után visszaérünk az Óratorony környékére. Az Óratorony előtti tér mentén áll a Velencei ház és Vlad Dracul háza is. Itt élt a havasalföldi herceg 1431-1436 között. Egyes vélemények szerint Vlad Tepes ebben a házban született 1431-ben. Jelenleg ajándékbolt és étterem üzemel az épületben. A velencei ház a 17. században épült, nevét ablakainak formáiról kapta.  Az épület leghíresebb lakója Stephanus Mann polgármester volt, akinek sírköve a Hegyi Templomban található. 

     

Két épületről szeretnék még említést tenni Segesvár kapcsán. Az első a Szarvasos ház, amely az erdélyi reneszánsz építészet kiváló példája. Nevét az épület homlokzatán elhelyezkedő Szarvasról kapta. Jelenleg panzió és kulturális létesítmények működnek benne. Az alsóvárosban levő a 15. században épített Leprások templomának külső nyugati oldalán egy szószék épült, ahonnan a leprásoknak prédikáltak, akik nem léphettek be a templomba.

 

Források: George Avanu - Sighisoara (Age Art)

 

Írta, fényképezte, fordította, összeállította: Fidrich Tibor 

0.066 mp