Rabsztyn : A lengyel Hollókő

Nem messze Olkusz városától, a környék fölé tornyosuló mészkőszikla tetején egy vár festői romjai fekszenek. A neve Rabsztyn, amely egyike a Sasfészek rendszer várainak. Neve a német „Rabenstein” szóból ered, a jelentése Hollókő.

 

A vár a feudális széttagoltság idejéből származik. A XIII. század második felében a szikla tetejére épült a felső vár. Később kőből egy védőtornyot építettek. Nem tudni, ki építette a vár legrégebbi részét. A hagyomány szerint a Toporczkyakhoz köthető, akik egy alsó lengyelországi lovagi família tagjai voltak. Más hipotézisek a származást II. Vencel király vagy Jan Muskata krakkói püspök tevékenységéhez kötik. A 15. század elején tégla felépítménnyel bővítették a gótikus tornyot. A torony 4 emelettel rendelkezett. Mint más hasonló épületek esetében, lehetett itt a börtön, fegyvertár, magtár, és lakóhelységek is. A torony annak ellenére, hogy megsérült, túlélte a svédekkel vívott háborút a XVII. században. Csak a XX. század elején dőlt össze. A felső várban zajlott régészeti kutatások során a várkápolna oltár alapzatának néhány töredéke, valamint a mázas kerámiából álló padló burkolat részletei, egy hypocaust tűzhely maradványai (amelyet a vár egyes helységeinek fűtésére használtak), és különböző késő gótikus és reneszánsz építészeti emlékek kerültek elő.

A XIV. század végén Nagy Kázmér király (akinek uralkodása alatt a várat megerősítették) halálát követően, az erős Leliwa-Melsztynski család kezébe került az erődítmény. Az első írásos említések Rabsztyn váráról ebből az időből származnak. Az egyik ilyen írásos emlék 1396-ból származik, amelyben a vár Gregorz nevű káplánja volt említve. Mivel a szikla tetején levő felső vár kicsi volt, egy középső várrészt építettek közvetlenül a szikla lábához a XIV. század elején lakóhelységekkel, egy udvarral, egy védőfalat kapuval, amely a vár területét védte keleti irányból. A középső vár délnyugati sarkában egy négyzet alakú torony volt, rajta kis kapukkal. 1439-ben a Rabsztyn-i vár bérlője Spytko III a Leliwa-Melsztyn házból felkelést robbantott ki a király ellen, végül azonban elesett a Grotniki csatában. Birtokait (beleértve a várat is) elkobozták, de a nemesség nyomására a király megváltoztatta az ítéletet. 1441-ben a Topor házból származó Andrzej Tenczynski lett az új tulajdonos. 1443-ban a király rendeletére felújították és megerősítették, amelynek eredményeképpen területi székhellyé vált a vár.

A 15.  század során az alsó vár épült meg. Ez a szikla keleti és északi oldalára épült. Az északi oldalon a sziklához egy védőfalat építettek, itt létesült egy kapu és egy őrház is. Ugyanakkor a magaslat északkeleti lejtőjén egy szárazárkot ástak. Az árkokat a falakon levő tüzérség tartotta felügyelete alatt. Valójában nem tudjuk, hogy az alsó vár hogyan nézett ki, mert a nagy részét lebontották a XVI. század végén, hogy a helyére egy reneszánsz palota épüljön. 1461. július 16-án Rabszytn kormányzóját Andrzej Teczynskit feldühödött krakkói polgárok meggyilkolták. A konfliktust az váltotta ki, hogy összevert egy fegyverkovácsot, aki a páncélzatát csinálta. (Elégedetlen volt a Klement nevű fegyverkováccsal, aki a páncélját javította, és súlyosan bántalmazta. A Klementtel együtt érző, és modora miatt a nemes iránt ellenszenvet érző krakkói polgárok, a ferences templom sekrestyéjében elbújt Teczynskit felkutatták, és meggyilkolták.) Örököse a fia, Jan Teczynski lett, aki felvette a Rabsztynski nevet.

 

1515 után a kormányzói tisztséget Jan Boner krakkói kereskedő és bankár vette át, aki Zsigmond király bankáraként működött. A Bonerek átépítették a várat, amely egy reneszánsz sítlusú erődített rezidenciává vált. 1573-ban Henri de Valois király is tartózkodott itt. A XVI. század végén (1587-1588) Rabszytn vár helyőrségparancsnoka a kozák Gabriel Holubek kapitány volt, aki néhány Olkuszi bányász segítségével legyőzött egy több száz fős katonai egységet, akik Krakkót felügyelték. Holubek a köztársasági (svéd lengyel) csapatokat támogatta III. (Habsburg) Miksa főherceg ellenében, aki a Báthory István lengyel király halálát követő, a trónért folytatott fegyveres konfliktusban az egyik királyjelölt volt. (1588. január 24-én a Byczynai csatában Gabriel Holubek elesett. Egyes források szerint fejbe lőtték, más források szerint súlyos sebet kapott, és később Grebaninban halt bele sérüléseibe.

Wikipédia: A pitscheni csata lengyel alakban byczynai csata (lengyelül: Bitwa pod Byczyną, németül: Schalcht bei Pitschen) III. (Vasa) Zsigmond svéd herceg és frissen megválasztott lengyel király lengyel-litván seregei és III. Miksa osztrák főherceg csapatai között zajlott le a lengyel trón birtoklásáért. Az összecsapás Byczyna közelében zajlott le (akkori nevén Pitschen), Sziléziában, 1588. január 24-én és elsöprő lengyel győzelemmel végződött a lengyel parancsnok Jan Zamoyski vezetése alatt. A 3700 lengyel huszár és 2300 gyalogos lesöpörte a csatatérről a 6500 osztrák és német gyalogost, valamint lovast. Az osztrákok kétezer embert vesztettek, míg a lengyelek csak ezret. III. Miksa vereségével az osztrák terjeszkedésnek vége szakadt.

1592-ben Mikolaj Walski a korona nagymarsallja lett Rabszyn kormányzója. Az ő fennhatósága alatt elkezdődött a vár újjáépítése. A kastély épületét és a várfalak egy részét lebontották, hogy helyet csináljanak a Reneszánsz stílusú palotának, anmelynek falait ma is láthatjuk. Az építkezést Zygmunt Gonzaga Myszkowski, a korona nagymarsallja fejezte be. A palota két szárnyában összesen 40 szoba volt.

 

Azonban Rabsztyn fénykora nem tartott sokáig. 1657-ben az Északi háború során (5. svéd-lengyel háború – 1655-1660 lengyelek győztek) a visszavonuló svéd csapatok a várat felgyújtották. A svéd inváziót követően az erősség csak részben lett újjáépítve, az őrház az alprefektus lakóhelyének lett kialakítva. Hamarosan azonban a várat felhagyták, és a 18. század elején a várhegy lábánál egy új kúriát építettek a hozzá tartozó majorsággal a kormányzó részére. Ez az állapot látható a legrégebbi fennmaradt várábrázoláson, Zygmunt Vogel 1792-ből származó akvarelljén.

 

Ez a kép, valamint a régészeti és épületkutatási eredmények képezték a rekonstrukciós munkálatok alapját 2007 és 2009-ben. A kaputorony első emeletén kisebb kiállítás látható a vár történetéről.

 

1990-ben Olkusz település lett a vár tulajdonosa. A tulajdonosváltást követő években számos fejlesztést hajtottak végre a vár területén: a kapu alatt álló alagsorból kitisztították a törmeléket, az alagsor mennyezetét kijavították,az alsó vár falszakaszait kiegészítették, vagy rekonstruálták, létesítettek egy fahídat a külső árok felett. A kaputorony rekonstrukciója során a torony elé szintén létesítettek egy fahídat.

A 2012-2014-es évek során felújították a felső várfal és a torony egyes részeit. Az erősség éjszakai kivilágítását is kivitelezték, valamint parkoló és turisztikai infrastruktúra is épült. Minden évben július első hétvégéjén látványos lovagverseny zajlik a helyszínen.

(A cikk az Olkusz város Rabsztyn váráról kiadott angol nyelvű tájékoztató anyagának felhasználásával készült.)

 

ifj. Fidrich Tibor 

0.009 mp