Petyusa - Egy titokzatos kis vár a Garam felett

Zólyom központjától 5 km-re Ostra Luka településtől 2 km-re ÉK-re a Garam fölé emelkedő magaslaton egy kis középkori magánföldesúri vár támadt fel évszázados „csipkerózsika” álmából; a neve Petyusa vár. Miért éppen Petyusa vár? Az elnevezést firtató kérdésemre az ásatást vezető régész Noemi Pazinova részéről érkezik a válasz: a várnak otthont adó helyszínt hívják Petyusának. Jelen írás célja a vár és a helyszín bemutatása a várbarátok számára. (Noemi Pazinova és Jan Belják az első két ásatási szezon beszámolóját a Castrum folyóirat 2013/1-2. számában jelentette meg magyar nyelven.)

Annak ellenére, hogy Ostra Luka településtől 2 km-re helyezkedik el a vár, a legegyszerűbb megközelítési lehetőség Cervena Medokys üdülőfaluból lehetséges. 2016. áprilisában 50 önkéntes jól követhető turista útvonalat épített ki a várhoz, a kiinduló ponton információs táblával. A tanösvény kb. 1600 m hosszúságú, a szintemelkedés 100 m. Becslésem szerint a kiindulási ponttól a várhoz kb. 30 perc könnyű túrával lehet eljutni. Az útvonal D-Dny-i irányból egy hatalmas árkon átvezetve közelíti meg a várat.

  

 

  

 

  

 

  

Az évszázadokig elfelejtett helyszín az elmúlt két évtizedben bukkant fel a köztudatban, bár egy 1956-os légi felvétel bizonysága szerint szűkebb szakmai körök már régebben ismerhették. A felvételen szintén a Petyusa név szerepel a helyszín elnevezéseként. A 2011-ben megkezdett régészeti feltárások előtt egy alkalommal végzett terepbejárást, szondázó kutatással egybekötött fémdetektoros vizsgálatokat Václav Hanuliak 1997-ben. A helyszínre Dusan Fertál erdőmérnök vezette el, aki hosszú évekig kutatta a Zólyom környéki erdők történelmi és geológiai emlékeit. A vár helyszínét és a déli árkot M. Babik mérte fel 1997-98-ban. Hanuliak a terepbejárás során gyűjtött kerámiákat és nyílhegyeket a 15. század közepére keltezte,és Jan Giskra harcainak időszakához kötötte. Állítását Thúróczi János Chronica Hungarica című művében szereplő várral támasztotta alá. Hanuliak „Matcin Zámok”-nak hívja a 2006-os tanulmányában a várat, valójában ezen hely a zólyomi Pusztavártól délre helyezkedik el. A vár alapos régészeti kutatása 2011-ben kezdődött, és idén nyáron került sor a 6. szezonra. A vár geodéziai felmérése 2011-ben és 2013-ban zajlott. A 2011-2015 közötti ásatási szezonokban közel 20.000 leletet gyűjtöttek a feltárások során. (kerámia leletek, használati tárgyak: kés, fogó, sarló, patkó, zabla, sarkantyú, szögek, kapcsok, kulcs, nyílhegyek, lándzsák) A kutatás fókusza leginkább a várudvar területére esett, a környező árkot és a teraszokat kevésbé érintették. Egy hamis pénzveretet (dénár) is találtak Anjou Mária királynő korából. Az eredetiket 1383-ban verték. A régészeti anyag elemzése szerint a várat a 14. század második felében építhették, a 15. században élhette fénykorát, és a 16. század elejéig állhatott fenn.

 

 

 

 

Az vár 38*18 m-es alapterületű, szabálytalan ovális alakú. Az építéshez szükséges kőanyagot a környéken kitermelve nyerték. A déli oldalon egy hatalmas sziklába vájt árok választja el a vár területét a magaslat teraszaitól. A legtöbb anyagot az építéshez az árok köveinek kitermeléséből és a teraszok lefejtéséből nyerték. A keleti várfal mellett egy tornyot feltételeznek a kutatók. Pincéjét a sziklába mélyítették. A kőből épült torony létét faragott kőtöredékek igazolták. A torony esetében fa felmenő rész is feltételezhető. A feltárt cölöphely egy ilyen jellegű átalakítási jelenségre is utalhat. A déli oldalon a várfal kicsit magasabb volt, amely egyfajta védelmi elemként szolgálhatott, hiszen a vár délről a teraszok irányából volt a leginkább veszélyeztetett. A 2015-ös év nagy felfedezése a vár területén megtalált és feltárt ciszterna volt. A faragot kőből kirakott belső falának kőanyagát a vár felhagyása után kitermelték, és másodlagosan felhasználták. Nagy kérdés a felépítést illetően, hogy hol lehetett a vár bejárata?  Lehetett délről egy árkon átvezető híd, és ár a várba észak felöl is vezet út, nem kizárt az sem, hogy a keleti oldalon feltárt torony kaputoronyként is funkcionálhatott. A kis magánföldesúri várról okleveles adat egyelőre nem ismert, így a kutatás jelen fázisában csak feltételezésekre bocsátkozhatunk. A legvalószínűbb hipotézis szerint a várat az Osztroluczky család egyik tagja építethette, és az osztralukai uradalomhoz tartozott. IV. László 1286-ban erősítette meg a környékre vonatkozó adománylevelét Otto de Ostraluka részére. Otra Luka első említése Stoluca néven történik 1332-ben a pápai adójegyzékben. A községen keresztül kereskedelmi út vezetett a középkorban, és 1393-tól vám is működött a területen.

 

 

 

 

 

Első alkalommal a 2012-es őszi Castrum Bene rendezvény egyik előadásában hallottam a várról. Magyar nyelven a Castrum folyóirat 2013-as 1-2. összevont számában olvashattunk a vár első két szezon kutatási eredményeiről, majd több magyar nyelvű előadás ismertette a 2013-as szezon tapasztalatait is. Itt szeretném megemlíteni a 2014-es Szádváron tartott Castrum Bene vándorgyűlést is amelynek egyik előadása a várat mutatta be. Szlovák nyelven több ismertető anyag is napvilágot látott, több televízió riport is foglalkozott a feltárásokkal. Bízom benne, hogy a régészeti kutatások tovább folytatódnak és újabb információkhoz jutunk a vár felépítését és történetét illetően.

 

(Köszönöm Noemi Pazinovának a  helyszín felkeresésével kapcsolatos segítségét, és a várral kapcsolatos információkat. Kívánok a munkájához sok sikert és jó egészséget.)

 

Források:

 

(Az alaprajz, a 3D-modell és az Anjou kori dénárról készült felvételek az információs tábláról származnak)

http://www.pustyhrad.com/pics/Hrad_Petusa_skladacka.pdf

http://www.slovenskehrady.sk/hrad-petusa

http://naszvolen.sme.sk/c/20112759/hrad-na-petusi-sluzil-najmenej-sto-rokov.html

http://www.podmevon.sk/vylet/petusa-pri-zvolene

http://webmagazin.teraz.sk/cestovanie/dobrovolnici-hrad-petusa/5806-clanok.html

http://archeol.sav.sk/docs_vyskumy2011/2011_ostra_luka-petusa.pdf

http://zvonline.sk/vdaka-bridade-od-cerveneho-medokysa-az-po-hrad-petusa/

Csapó György – Az osztrolukai Osztroluczky család története – Turul 67/3 (1994) 67-74. oldal

Noemi Pazinova-Jan Belják: A Zólyom melletti Petusa (Petyusa ) várának kutatása – Castrum folyóirat 2013/1-2.  136-148. oldal.

 

Petyusa erősségéről készített videó felvétel az alábbi linken érhető el.:

https://www.youtube.com/watch?v=BIJN3cBcE-M

 

ifj. Fidrich Tibor 

0.028 mp