Ogrodzieniec vára

 A vár festői romjait Podzamce településen találjuk, amely 515,5 m tengerszint feletti magasságban fekszik a Jakowski hegységben, 2,1 km-re keletre Ogrodzieniec városától. A hegy az elismert lengyel szakíróról és túrázóról Alekszander Janowskiról kapta nevét. Ogrodzieniec várának szépsége is arra sarkallta többek között, hogy társaival megalakítsa a Lengyel Turista Egyesületet 1906-ban. A kora középkorban egy fa-föld szerkezetű erődítés állt a helyszínen. A régi lengyel nyelvben az ogrodzieniec szó védett megerősített területet jelent. Egy, a közelmúltban végzett kutatás eredményei viszont árnyalják ezt a képet, mert eszerint a legrégebbi adatok nem a várral, hanem a közeli Birów hegységgel hozhatók összefüggésbe. A várat Nagy Kázmér lengyel király kezdeményezésére emelték 1350-1370 között. Brzez Predzbór Nagy Kázmér bizalmasa volt, így a király 1370-ben végrendeletében úgy rendelkezett, hogy Ogrodzieniec várat ő és testvérei birtokolhatják életük végéig. Predzbór két alkalommal is a Lengyel Királyság marsallja volt. (1375-1378, 1381-1387). Sok pénzt fektetett a vár fejlesztésébe. Jagello Ulászló király viszont szolgálatai fejében a várat a Charbinowice-i Wlodek családnak adományozta. Prezbórt Dobzycze városával és várával kárpótolta, valamint ki kellett fizetni részére a vár fejlesztésére fordított pénzt.

Birtoklásuk alatt (1386-1470) az erődöt egy a keleti sziklán álló háromemeletes torony és egy a déli sziklán levő négy helységből álló épület alkotta. Az épületegyüttest kiegészítette továbbá a déli torony, a bejárati kapu a déli sziklák közötti résen, és egy fa-föld szerkezetű töltés az északi oldalon. 1470-ben a Wlodek család eladta a várat Ibram és Piotr Salomonowicz gazdag Krakkói polgároknak. Az ezt követő tulajdonosok: Rzeszowcy család (1488 körül), Pileccy család (1492 körül), Wlodkow család (1522 körül). 1523-ban az erősséget Jan Boner krakkói bankár és kereskedő vásárolta meg. A Bonerek a királyság leggazdagabb emberei közé tartoztak Jagelló-ház uralkodása idején, ők voltak a tulajdonosai például a Wieliczkai bányáknak is. Ogrodzieniec várának virágkora is az ő birtoklásuk idejére esett. (1530-1545) Jan utódjának, Seweryn Bonernek köszönhetően a hegyi sasfészekből egy csodálatos reneszánsz erődítmény vált a Wavel mintájára. Seweryn Boner építette a vár északi szárnyát, a kaputornyot (a felvonó híddal) és a szolga kaput, a sziklába vájatott kút mélysége elérte a 100 m-t… Stanislaw Bonernek köszönhetjük a nyugati szárnyat (könyvtár és hálószoba), a Tyúkláb gúnynéven ismeretes ágyútornyot, és a körítő falakat a déli oldalon. (1550-1560). Az udvart gazdasági épületek építésével egészítette ki. Az erődítmény története ezt követően a Firlej családhoz kapcsolódott (1560-tól), akik megerősítették és egy kora barokk külsőt adtak az épületeknek.

A vár két alkalommal került megszállásra. Az első alkalommal a Habsburg Miksa a lengyel trónért folytatott küzdelmében (1587), továbbá a Svéd hadsereg által (1655-1657).  Az előbbi megszálló épségben hagyta, míg a svédek felgyújtották, és részben elpusztították. Az északi hódítók a helyi bányászati kultúra kincseit is eltulajdonították.  1669-ben a vár következő tulajdonosa Stanislaw Warszycki krakkói várnagy volt, aki kijavította a pusztításokat, és kibővítette a védelmet. A várat teljesen körülvették kőfalakkal, az északi részen felvonóhidas bejárati kaput építettek, amelyet száraz árokkal védtek. A kaputól balra egy kocsiszínt és egy istállót építettek, melynek az alapjai napjainkig fennmaradtak. 1697-ben Barbara Warszycka hozományaként a vár a Mecinscy család tulajdonába került. 1702-ben a svéd hadsereg újra megjelent a vár falai előtt. A hadseregnek maga a svéd király, XII. Károly parancsolt. A sérülések és károk, amelyeket az erőd elszenvedett visszafordíthatatlannal bizonyultak. 1784-ben a Mecinscy család eladta az erődítményt Tomas Jaklinski krakkói al-bírónak.

 

A vár utolsó lakója a nővére, Miroszewa volt a férje után. 1810-ben az összeomlás veszélye kényszerítette őt arra, hogy elhagyja az erősséget, amely azóta is lakatlan. A 19. század végén számos festmény és litográfia jelent meg lengyelországi várromokat ábrázolva, többek között Bronislaw Podbielski, Napoleon Orda, vagy Wladislaw Szerner alkotásai. Ezeket a képeket. albumokban, újságok illusztrációjaként, vagy levelezőlapokon jelentették meg. 20. század elején a romokat eladták a Kozlowcy parasztcsaládnak, és a Wolczynscy családnak. A vár köveit a helyi lakosok használták, házaik építésére, valamint utak építéséhez. A rombolást az állította meg hogy a várat 1906-ban megvásárolta a Janowski és társai által alapított Lengyel Turisztikai Szövetség. A várról szóló első monográfiát Michal Poleski írta 1913-ban az „Ogrodzienec vár és környékének múltja és jelene” címmel. 1914 novemberében az erődítmény keleti oldala az Osztrák és Orosz hadsereg csatájának volt szemtanúja. Az elítéltek tornyának teteje elpusztult a hatalmas tűzben.

 

A II. világháború végén német cölöperődítéseket építettek a vár környéként (pl. Suchy Polec). Ezek az erődítések azonban nem állították meg a Vörös Hadsereg áthaladását. 1949-1951 valamint 1964-1973 között számos archeológiai feltárás és állagvédelmi munka folyt a várban. Ezeket az Államkincstár finanszírozta. A munkák befejeztével az épületet megnyitották a látogatók előtt. (1974). Jelenleg az üzemeltetést a Zamek sp. z o.o végzi, amely az Ogrodzieniec önkormányzatának tulajdonában van. 2013-14 során többszörös konzervációs-modernizációs munkák történtek a vár területén. Ennek eredményeképpen egy 4 szintes fa galéria rekonstrukciója történt meg a függönyfal belső oldalán. Az ágyúterasz és az udvar területét megerősítették. Ugyanakkor egy új egyirányú túra-útvonal is létesült padokkal és új információs táblákkal. A vár látképe a következő filmekben szerepelt.: Janosik, J. Passendorfer (1973), Rycerz, L. Majewski (1980) és Zemsta, A. Wajda (2002).

 

 

A erődítmény az elővárból és a felsővárból áll. Az elővár területére az út egy száraz árkon át vezet. Mögötte egy kis box office épület, ahol különféle turisztikai brossúrákat és apró ajándéktárgyakat lehet vásárolni. Az elővár területét (30 ezer m2) 400 m hosszúságú mészkő fal veszi körül. Látványos sziklaképződmények egészítik ki ezt a struktúrát.  Az elővár kapuján áthaladva egy kövekből kialakított járda vezet a felsővár felé. Balra a régi kocsiszín és istálló maradványait lehet látni. Illetve egy szabadtéri színházat. Szintén a bal oldalon nem messze a szabadtéri színháztól láthatjuk a Teve sziklát, amelyet Szfinxnek is neveznek. A legenda szerint egy perzsa tevekaraván vált kővé ezen a helyen. A teve sziklákkal szemben az elővár délnyugati sarkában áll a három nővérről elnevezett sziklacsoport. A legenda szerint a három nővér nagy pletykás volt életük során, amikor magáról az ördögről kezdtek pletykálni, azon nyomban kővé váltak.  A sziklacsoport lábánál egy barlangot találni, a Warszycki kínzókamrát, és egy földszinti épületet, amelyben egykori kínzóeszközök vannak kiállítva. Stanislaw Warszycki krakkói várnagy a 17. század közepétől állt a vár élén. A feljegyzések szerint jó házigazda és igazi hazafi volt, ugyanakkor erőszakos és kegyetlen ember. Az alattvalóit mulasztás esetén kegyetlenül megbüntette, nem kímélt senkit a feleségeit sem. A kínzások helye a szikláknál levő barlang volt, amelyet Warszycki kínzókamrának hívnak.  

Felső vár - A kaputorony (1)

A felsővárba vezető út a kaputornyon keresztül vezet. A Bonerek birtoklása idején a kaputoronynak 5 emelete volt. A régi időkben a torony előtt egy szárazárok felett átívelő felvonóhíd feküdt. Ellenséges támadás esetén a felvonóhidat felhúzták, így a szárazárok elválasztotta a betolakodókat a toronytól. A második világháború előtt egy tábla volt a kapu fölött a Bonerek címerét tartó oroszlánfejekkel, ezek napjainkra csak részben maradtak fenn.  A kápolnáról szóló információk a 1665-ös és 1699-es inventáriumból maradtak fenn.

Várudvar (2)

A kaputornyon keresztül a 16. században kialakított várudvarra jutunk. A szabálytalan alakja a területét körbe ölelő sziklák miatt alakult ki. Az ügyes tervezésnek köszönhetően az egyes funkciójú belső terek és szobák különböző szinteken helyezkednek el, az udvar szintje alatt vagy felett. Korábban az udvar felett elhelyezkedő szobákat két, sziklaoszlopon nyugvó, fából készült galéria kapcsolta össze. Az udvar kicsi a sziklafalhoz épített egy szobából álló kis épületek veszik körbe. Ezek régen gazdasági helységként és raktárként funkcionáltak, jelenleg szuveníreket árulnak bennük.  Az udvar fontos részét képezi a ciszterna. A ciszterna mellett találhatók a pincékbe vezető lejáratok. A ciszterna mellett a kastély északi részén található pincék bejárata látható. A múltban a pincék védelmi (lőrések és ablakok) és közüzemi célokat (raktárak) szolgáltak. A kapu mellett az udvarra néző oldalon emléktábla emlékezteti a látogatót a Lengyel Turisztikai Szövetség 1906-os alapítására. Mellette egy csigalépcső, amely a vár déli szárnyának emelti szintjére visz minket (Puskapor raktár, Kincstár, Elítéltek tornya)

A várkonyha (3)

A felsővár udvarának északi részén az egykori várkonyha és kandalló maradványai találhatók.  A füst a szobát a boltozaton található kürtőkön hagyta el. A konyhához egy előkészítő és tárolóhelység is csatlakozott, sőt közvetlenül elérhető volt a 16. századi várkút is. Mélysége kezdetben 100m volt, napjainkban csak 30 méter. A legenda szerint a kút egy tágas barlanghoz kapcsolódik. A barlangban Andrzej Firlej egykori várúr rejtette el kincseit a svéd hadsereg elől. A kincset ma állítólag a Fekete kutya kísértete védi. Az udvarról a 60-as években épített csigalépcsőn keresztül jutunk az emeleti szintekre.

Emeleti szint-Keleti szárny (4)

A Wlodek család (14. század) által épített erősség legidősebb része a keleti szárnyat foglalja el. A csigalépcsőkön feljőve egy kisebb nyíláson át három egymást követő szobába jutunk. Az 1699-es inventárium a következőket írja: tárolóhelység, csarnok és szoba. A régi időkben fából épített galériáról érték el a vár ezen részét. A 14. században a Felső vár 3 emelet magas volt. A keleti torony a 14. században lakó és védelmi célokat szolgálhatott. Cink lapok találhatóak a sziklafal kövei között. A 20. század 60-as és 70-es éveiben ilyen módon különböztették meg az eredetit a kiegészített falrészletektől.

5 –Hálószoba

A keleti szárny magaslatáról ugyanazon csigalépcsőn keresztül lehet lejutni az udvar szintéje, és a szomszédos helységből induló másik csigalépcső a várudvar feletti teraszrészre vezeti a látogatót. A konyha felett vezető út segítségével egy másik csigalépcsőt lehet elérni, ami a vár nyugati szárnyába vezet. Itt két egymást követő helységet találni a Boner-hálószobát és a könyvtárat. A hálószoba sarkában felfedezni az illemhely részleteit.

6-A könyvtár

A szobából a könyvtárhelységbe vezet az út. Helységben található kis ablakok állandó félhomályt képeztek. Ez sikeresen megvédte az értékesebb könyveket és kéziratokat a napfénytől. Gyertyafényben olvasták őket.  A Boner-család, amely erre a vidékre érkezett német földről, nagyon komolyan vette az oktatást. Hatalmas gyűjteményre tettek szert különböző művészeti alkotásokból, és bővítették könyvgyűjteményüket is. A gyűjtemény tartalmazott még különböző dokumentumokat, rajzokat, térképeket és érméket is.

 7- Az ebédlő

Ez az egykori ebédlőterem más reprezentatív szobákkal egyenrangú. A várúr itt, illetve a szomszédos szobákban fogadta nemes vendégeit. Az egyik ilyen az 1655-ben a svédek által elpusztított csodálatos márványszoba.

8 – A szolgák tornya

Az ebédlőteremhez csatlakozik a Szolgák tornya. A torony alsó részét asztalok tárolására használták, míg a felső rész megfigyelési és védelmi célokra szolgált. A toronyban a kis lőrések napjainkig megmaradtak. Jelenleg a torony tetejét kilátóként használják. A kilátóból látható a környék hatalmas panorámája, a Birów-hegy, a Zborów-hegy és a Smolen (Pilcza) vára is. Jó idő esetén a Podzamce városától 100 km-re található Beskid-hegység is látható.

9-Lovagok kamrái

Az ebédlőtermet elhagyva egy lépcsőn leereszkedve a lovagok kamráihoz érkezünk. Egykor raktárként használták őket. Jelenleg vártörténeti kiállítás látható a helységekben. Többek között Ogrodzieniec vár makettjét, régészeti leleteket, és fényképeket láthatunk itt A. Wajda Zemsta című filmjéből. További látványosság egy film vetítése, amely a vár 16. századi lakóinak mindennapi életét mutatja be.

10 – „Tyúkláb” - Ágyútorony

A 15. században a lőfegyverek - mind a kézi, mind a tüzérségi - domináns szerepet játszottak a csatatereken. Ez arra késztette a vár építőit, hogy hatékonyabb védelmi megoldásokat alkalmazzanak.  Tömör épületszárnyakat építettek a falak mellett. Ezeket tüzérségi célokra alkalmazták egészen a kazamaták szintjétől kezdve. Ogrodzieniec várában ezt a célt a Tyúkláb elnevezésű épület szolgálta, amely a délnyugati falakat erősítette.  Stanislaw Boner (1550-1560) által emeltetett épület 5 emeletes volt ágyúállásokkal és lőrésekkel. A felső részén a szolgálók szobái voltak.  Napjainkban az alsóbb szinteken lőfegyverek, védőfelszerelések (pajzsok, páncélok, sisakok), közelharc során használt fegyverek (kardok, buzogányok) és különböző korszakokból származó egyenruhák kiállítását lehet megtekinteni.  Különlegesség, hogy az ágyúállások között reneszánsz tulipános freskó maradványai láthatók. Az épületszárnyat a Lovagi kamrák elő teraszának sarkáról, sziklába vájt lépcsőkön keresztül lehet elérni.

11-Közműudvar

Az ágyútorony földszintjéről a 16. században épített szűk udvarra lehet jutni. Az udvar az ágyútorony és a Beluard Bástya közé épített függönyfal kialakításával keletkezett. A lőállásként és kommunikációs célokra is használt. 4 emeletes fa galériát 2013-ban rekonstruálták. A közműudvar, vagy más néven Madár udvar, raktárt, műhelyeket, és tyúkólat is magába foglalt.

12-DK-i - Sarokbástya

A függönyfal galériájának egymás követő emeletein haladva a délkeleti bástyához érünk. Ennek a megoldásnak köszönhetően a lőfegyverekkel felszerelt védők, hatékonyan tudták ellensúlyozni az ellenséges támadásokat a délkeleti oldalon. A XVII. Század közepén Andrzej Firlej egy csodálatos márványszobát épített a Délkeleti bástya felett reprezentációs helységként. Sajnos, a szoba az 1655-ös svéd invázió során megsemmisült.

13 – Az elítéltek tornya - Börtöntorony

A délkeleti saroktoronytól a déli oldalon az Elítéltek tornya alatti nyílt teraszra jutunk. A nyílt terasz korábban egyike volt a vár reprezentációs helységeinek.  A tornyot a Wlodek család építette a 14. században. Később a Bonerek idején átépítették és börtönként használták. Az elítéltek cellái a második emeleten voltak. Az elítélteket egy kötélen keresztül engedték le a mennyezet résein keresztül celláikba.

 

14-A kincstár és a puskapor raktár

Várakban ez a két szoba gyakran egymás mellett helyezkedett el. Ennek köszönhetően a vár végső eleste előtt a védők egyszerre tudták felrobbantani ezt a két helységet. A kincstár szintjéről, amely jelenleg kilátó teraszként funkcionál, látni az elővár falait és nevezetes szikláit.  A túra utolsó részében áthaladunk a kőbe vájt puskapor tároló helységen. Ezt követően a csigalépcső levisz minket a várudvarra, ahol véget ér a körséta.

 

 

Írta, fordította, a fényképfelvételeket készítette: ifj. Fidrich Tibor 

 

 

Források:

Castle Ogrodzieniec – Publishing House Alatus – Katowice – Malgorzata Pleszyniak

http://www.zamek-ogrodzieniec.pl/kategorie/historia

https://zamki.res.pl/ogrodzieniec.php

0.031 mp