Egy rejtőzködő kisvár a Tolnai Hegyhát vidékéről: Murga Sánc

A Siófokról Szekszárd felé vezető útról (65-ös) leágazó Murga felé vezető kis mellékút hatalmas erdővel borított löszdombok közé lett vájva. Kicsit olyan érzése van az embernek, amikor ezen az úton vezeti autóját, mintha egy másik világba érkezne. A falu története kicsit lenyomata Tolna megye történetének.  A német nemzetiségi hagyományok nyomait erősen magán viseli a helység annak ellenére, hogy a II. világháború után 1947-ben Csehszlovákia területéről magyar családokat telepítettek be ide, sok más Tolna megye településhez hasonlóan. A házak felépítése, a kéményvédők egy különleges atmoszférát képeznek a túrázók számára. Erre csak ráerősít a magyar történelem egyik negatív megítélésű politikusának Gömbös Gyulának szülőháza, amelyet egy kis útbaigazítást követően sikerült is megtalálnunk.

A települést keleti irányba elhagyva a Murgai víz nevű patak mentén haladva kb. egy-másfél kilométernyi sétát megtéve jó minőségű földúton, jobb kéz felöl megpillantjuk a várhelynek otthont adó magaslatot. A patak itt már kellően elkeskenyedett, így át is lehet ugorni rajta, de ha tovább haladunk kb. 150 métert, akkor egy hídon is átkelhetünk a túloldalra. Innen toronyiránt nekivágtunk a magaslatra vezető először lankás, majd egyre intenzívebben emelkedő útnak. A körülmények szerencsésnek voltak mondhatók, ugyanis a lankás szakaszt tarvágásnak vetették alá, így a megközelítés egy fokkal könnyebbnek tűnt. Zoltán elmondása szerint annak idején 2002 nyarán dzsungelkörülmények fogadták a kutatókat, ahol bozótvágóval törtek utat a vár irányába.

 

 

A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 26. (Szekszárd, 2004)– 229-244.oldal.:Miklós Zsuzsa Murga Sánc

Kutatástörténet – Miklós Zsuzsa:

„A várat első ízben az Egyed Antal-féle összeírásban említik: a határban az erdőben „vagyon egy nagysáncz, a hagyomány török-sáncznak lenni mondja. "

Az 1859. évi kataszteri térképen „Hármas sáncz"-nak nevezik ezt a területet. A Pesty Frigyes-féle Helynévgyüjtemény szerint „van a község határán déli részén két magas csúcsos hegy, melyek helyi elnevezéssel „Grosse und kleine Schantz'-nak neveztetnek, a melyekről azonban más nem ismeretes, minthogy mesterségesen összehordott nagy földhalmokból állanak s valaha ellenségnek menhelyül szolgálhattak. " A dűlök felsorolásakor a Schanzäcker dűlőnél a következőket jegyzik meg: „Ezen düllőben fekszik 2. magas hegy domb, a melly minden esetre mesterségessen látszik ide rakatva s hordva, s 50 évvel ez előtt erdő lévén, de a közbirtokosság B. Jeszenszky család ki irtotta, részint szántó földekké részint legelővé átalakította. "

A murgai sánc szerepel Rómer Flóris egyik jegyzőkönyvében is: „a sáncz délről van." Az sajnos nem derül ki, hogy Rómer látta-e a várat, vagy pedig mások által említve jegyezte fel. A Wosinsky Mór által a falvakhoz kiküldött kérdőívre adott válaszban a „sánczhegy"-né\ az erődítést nem említik: „nyugati oldalán egyenes irányban meglehetős hosszúságban pincze alakú bejárat van ásva annak belső végén pedig lefelé egyenes irányban mély üreg ásva, melyek azonban vízmosás és besikamlás folytán most már csaknem betöltvék. "

A vár első részletes leírását, alap- és metszetrajzát Wosinsky Mórnak köszönhetjük: „a murgai sáncz magas fennsíkját azonban nemcsak átlag 5 m széles árok, hanem azonkívül még jelenleg is átlag 10 m magassánctöltés veszi körül. A hegygerincz déli részétől három igen mély bevágás s azok között hagyott két magas földfal választja el. A legelső, „ a " bevágás alul 20 m széles, felül még több. A második, „ c " bevágás alul 8 méter széles. A löss-rétegből álló, első, „b" válaszfal 19 m magas, a második, „d" 15 méter magas. A sáncz elypsis-alakú fensíkja 47 m hosszú s 15 m széles. E középső fensikot - melynek meredek oldalfalai 20-25 méter magasak - veszi körül a mély árok s a magas töltés. A fensik közepét kelet-nyugati irányban egy 5 m széles árok szeli keresztül. A középső fensik mély sánczárkán túl észak felé egy magányosan álló, picziny hegykúp van még s azon túl nyúlik a hegy északi lejtője a völgybe. "

Wosinsky ásatást is végzett a vár területén: 1892 október 3-án „másod ízben vizsgáltam meg s ez alkalommal nagyobb munkaerővel a sáncz középső részének majdnem egész fensíkját átforgattam. " Az ásatás során „több helyen keresztben fekvő, igen erős (25-30 ctm. átmérőjű), elszenesedett tölgyfa-gerendákra s azok között rendkívül sok, keményre égett sártapasz-darabra akadtam, melyek mind kiégett vesszők nyomait tüntetik fel. " A leletek és megfigyelések alapján az ásató arra következtetett, hogy a védett területen „fából és részint sártapaszos vesszőfonással" készült, hatalmas várépület állt. Talált néhány terméskő darabot is, de falat, téglát nem. Igen sok volt az edénytöredék, amelyek Wosinsky szerint egykorúak. Jellemzőik: „szemcsékkel teli szürke agyag, a vastag perem s a hullámvonalas díszítés. Egy festett darabot is találtam és pedig szürke alapon barnára festett sávollyal. A cserepeken kívül őrlőköveket, hamut, állatcsontokat is talált.

 

…..

Átvágta az egyik „lössből hányt" töltést is, de ebben nem talált leleteket. A murgai és teveli várak kapcsán Wosinsky megállapítja, hogy ezek őskori földvárak mintájára készültek, „azzal a különbséggel, hogy ezeknél két oldali leásás után fennmaradt föld-falakat találunk elválasztó akadály gyanánt s ezeken népvándorlás kori edénytöredékeket találtam. E földvárak azonban az edénytöredékek technikája és díszítése után következtetve csak a népvándorlás legvégső szakából valók. "

….Wosinsky Mór kétszer is ásott ezen a lelőhelyen, és rövid beszámolója szerint igen sok volt a lelet. Sajnos, a feltárásokról sem a dokumentáció, sem maga a leletanyag nem maradt meg. 

…Sándorfi György az általa akkor ismert várakat csoportosítva Murgát a „bizonytalan korú X-XIV. századi várak" közé sorolta - Wosinsky leírására hivatkozva.

 

A 2002. évi szondázó ásatásról röviden:

Az ásatás eredményeit Miklós Zsuzsa tanulmányából emeltem át, gondolatait dőlt betűvel tárom az olvasó elé. A Tolna megyei várak kutatási programjának keretében 2002-ben Miklós Zsuzsa szondázó ásatást végzett a helyszínen. A feltárás célja a vár pontos korának és szerkezetének tisztázása, illetve Wosinsky Mór ásatásainak hitelesítése volt. A munkálatok során a vár platóján 5 kutatóárkot nyitottak. A vizsgálatok eredményeként sikerült tisztázni a vár korát: a kerámialeletek (99%-ban fazéktöredékek) és a fémleletek (lószerszámok és egyéb használati tárgyak, nyílhegyek) alapján nyilvánvalóvá vált, hogy az erődítés a 13. századra keltezhető.

 

 

 „Miután Wosinsky valóban csaknem teljesen felásta a lakóterületet, ott csak kevés - általa érintetlenül hagyott – eredeti rétegződést, objektumot találtunk: a vár DNy-i sarkában, a IV. árokban fedeztünk fel egy érintetlen hulladékgödröt. Wosinsky az ásatásán „ több helyen keresztben fekvő, igen erős (25-30 ctm. átmérőjű), elszenesedett tölgyfa-gerendákra s azok között rendkívül sok, keményre égett sártapasz-darabra" akadt.…”

 A lakóterület középső részén, a Wosinsky által leginkább bolygatott helyen, a II. és V. kutatóárok területén találtak (elpusztult) lakóépületre utaló nyomokat. Wosinsky feltételezett itt egy nagyméretű tornyot is, de ennek létezését igazolni egy teljes feltárással, szelvényekkel lehetne.

 

„ Kerámia - A 2002. évi szondázó ásatás edénytöredékeinek 99 %-a fazéktöredék. Ezeken kívül mindössze 1 db csészeperem és 1 db fedőtöredék került elő. A fazéktöredékek kavicsos anyagúak, durva kidolgozásúak, kézi korongon készültek. Többségükben szürkék, redukált égetésűek. Kevés a vörös, és szürkésfehér, valamint a sárgásbarna színű töredék. A peremek általában kettősen tagoltak; de előfordul az enyhén behúzott szélű is.

Fémtárgyak - A 2002. évi ásatás során igen kevés fémlelet került felszínre. Wosinsky feltárásán feltehetően több vas és egyéb használati tárgy bukkant elő, de ő ezeket nem említi. A vastárgyak állapota általában igen rossz. Kivételt képez egy levél alakú, nyéltüskés nyílhegy: a 4,7 cm hosszú nyílhegy pengéjén gyenge borda figyelhető meg. A lószerszámok közül több - töredékes - sarkantyú került felszínre: kettőnek a szárrészlete, egynek pedig a taraja. Lópatkót nem találtunk, de a tárgytípus használatára utal egy patkószög. A mindennapi élet használati tárgyai közül több karikát, egy szíjvéget, egy irtó-vesszővágó kést, egy hurkosfejű szöget, egy tűszerűén hegyesedő szerszámot, egy enyhén ívelt vaslemezt és több szöget kell megemlíteni.

…..

A sarkantyú töredékek erősen hiányosak, de a meglevő részletek alapján megállapítható, hogy ívelt szárú, csillagos tarajú példányok voltak. … Az egyetlen megmunkált csonttárgy talán tűtartó lehetett.  …A kerámia - anyaga, díszítése és kidolgozása alapján - a 13. századra keltezhető. „

 

….

A Sánc tehát nagy valószínűséggel az Árpád-korban is Murga faluhoz kapcsolódott. Birtokosuk minden bizonnyal a Morgai (Murgai) család volt. A falu első - általam ismert - említése 1500-ból származik, ekkor possessio, a Morgai családé. A család tagjai közül Morgai Marcel 1446-ban, Morga-i Miklós tolnai alispán pedig 1525-ben tanúként szerepel. Utóbbi esetben Morga-i Mihály kérésére indítottak vizsgálatot. Azt csak feltételezhetjük, hogy a vár és a falu a XIII. században is ennek a családnak volt a birtoka. Erre vonatkozóan nincs semmi támpontunk. A szondázó-hitelesítő ásatás során tisztázódott a vár kora: a viszonylag sok kerámia és kevés fémlelet alapján egyértelmű, hogy 13. századi. Miután Wosinsky valóban csaknem teljesen felásta a lakóterületet, ott csak kevés - általa érintetlenül hagyott - eredeti rétegződést, objektumot találtunk. Nehéz elkülöníteni, melyik árok Wosinskyé, és melyik volt eredetileg alapozási árok. Ezért a 13. századi - Wosinsky által feltételezett - nagyméretű torony alaprajzát csak teljes feltárással, szelvényekkel lehetne tisztázni. Ez a vár - elhelyezkedése, nagysága, erődítésének szerkezete és a leletek - alapján tipikus Árpád-kori erődítés. A leletek, ásatási megfigyelések szerint az egyértelmű, hogy a várat lakták. Nem tudjuk viszont, hogy maga a tulajdonos és családja, vagy esetleg a várnagya tartózkodott itt.”

A jövő tudományos kutatásának egy teljes feltárás keretében tisztáznia kell amennyire lehet a vár felépítését, szerkezetét. Igazolni kell, avagy cáfolnia a Wosinsky által feltételezett torony létét. A történeti kutatásban is vannak kérdések, melynek megválaszolása a jövő tudományos kutatásainak lesz feladata. A vár XIII. századi keltezése kapcsán fel kellene térképezni a környék akkori birtokviszonyait, valamint azt is hogy a mai Murgához képest a 13. században hol és milyen település feküdhetett a vár környezetében.

A Murgai víz irányába elnyúló magaslat északi oldalán van a várhely. Érdemes megjegyezni, hogy nem közvetlenül a magaslat északi peremén, hanem attól kissé beljebb helyezkedik el az erődítés. Ennek lehetséges magyarázatát az északi oldal a patak és a völgy felé eső részének enyhén meredek volta szolgáltatta számomra. Az ovális alakú, Ény-Dk tengelyű vármagot egy árok veszi körbe. A Keleti oldalon Wosinsky átvágta az árkot és a vármag egy részét. A kitermelt föld feltöltötte az árok ezen szakaszát, mintegy teraszt képezve ezen a részen.

 

Az átvágástól picit délebbre, a plató közepén állhattak a lakóépületek. Egy lehetséges jövőbeni teljes feltárás tisztázni tudná a lakóépületek alaprajzát, és választ adhatna azok felépítésére is. A platót DNY-i irányba elhagyva a D-i oldalt félkörben körbe ölelő kettős árokrendszer első árkában találom magam. Ez a várhely leglátványosabb része véleményem szerint. A gerinctől kettős árok védelmezi a vármagot. A körítő árok DNY pereméről (a kitermelt földet kifelé dobták, nem a vármagot magasították) készített panorámafotómmal a vármag és a két árok szimbiózisát igyekszem bemutatni. A DNY-oldal kiváló lehetőséget kínál arra is hogy az árokkal körülvett vár déli oldalát végig fotózzam. Az árok nyugati peremén haladva fotózom végig a vár oldalát és az árok itteni szakaszát.

Az ÉNY-i saroknál a peremet el kell hagynom, mivel hatalmas fa és bozótos állja utamat. Ezen a sarok jutok ki az északi oldal előtti „teraszra”. A terület legellentmondásosabb részéhez érkeztem. Wosinsky ábrázolásával ellentétben az északi árkon túl egy félkörben elhelyezkedő árkot feltételezek, amelyet az átvágás során kitermelt föld belemosódott az árokba középtájon egyfajta teraszt képezve.  A napsütéses idő a lombmentes környezet, látványossá és bemutathatóvá tette ez a kis árpádkori várhelyet. Véleményem szerint a kíváncsi látogató Tolna megye egyik leglátványosabb várhelyét találhatja meg, ha megfelelő időszakban keresi fel a helyszínt. Egy kis bozótirtás, és egy turistaútvonal kiépítése, megfelelő információs táblával, és pihenőpadokkal, egy újabb kis ékkővel gazdagítaná a megye amúgy sem szegényes kollekcióját a turistacélpontokat illetően.

 

 

Források:

A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 26. (Szekszárd, 2004) 229-244. old.: Miklós Zsuzsa-Murga Sánc

Balogh Margit: Murga – Murga Község Önkormányzata 2000. 5-6.oldal

 

 

 

Miklós Zsuzsa: Tolna Megye várai – MTA Régészeti Intézete 2007.

CASTRUM BENE EGYESÜLET IX. VÁNDORGYÛLÉS - Castrum Bene Túravezetõ - Vaja, 2003. május 30 – június 1.

Az elmúlt évek erõdítménykutatásai -  Miklós Zsuzsa MURGA – SCHANZBERG

A falutól DK-re, a Murgai-víz D-i partján, ÉNy-DK-i irányú hegyhát É-i végén található a földvár. Jelenleg többnyire bokros erdõ fedi. A 47 x 15 m-es platót körben árok, kívül sánc övezi. A hegy folytatása felõl még két árok védi. Wosinsky Mór 1892-ben az erõdített részt csaknem teljesen felásta. Átvágta az egyik sáncot is, de itt leletet nem talált. A várat a népvándorlás korra keltezte. Ásatási megfigyelései alapján arra következtetett, hogy itt „fából s részint sártapaszos vesszõfonással készült, hatalmas várépület állott.”

1988-ban Nováki Gyulával és Sándorfi Györggyel együtt végeztünk terepbejárást. 1993-ban és 1994-ben Nováki Gyulával, 1998-2000-ben magam végeztem itt és a környéken terepbejárást. 1994-ben Nováki Gyulával felmértük a várat.

Alapterület: 47 x 15 m (0,07 ha). Tengerszint feletti magasság kb. 180 m, relatív magasság kb. 45 m. Térkép: 705-313. Koordináták: 46,33,00 – 18,30,14.

A 2002. évi szondázó ásatás célja Wosinsky Mór feltárásának hitelesítése, a vár korának megállapítása volt. Mivel a várat (erõsen beteg) erdõ fedi, az árkok kijelölésénél figyelembe kellett vennünk a fákat. A védett területet 5 kutatóárokkal vizsgáltuk meg. A humusz vastagsága változó, helyenként egyáltalán nincs. Ez minden bizonnyal a kb. 100 évvel ezelõtti feltárás következménye. Gerendamaradvány csupán az I. árok D-i végében – másodlagos helyzetben – került elõ, sok XIII. századi cseréppel együtt. A II. árokban egy Ny-K-i irányú, 50 cm szélességû alapárkot, valamint – minden bizonnyal – Wosinsky Mór egyik (kb. 2 m széles) árkának részletét figyeltük meg. Ilyen jellegû árkot találtunk a III. árokban is. Valószínûleg a fent említett alapárok párja bukkant elõ a III. árokban: ez is 50 cm széles, függõleges falú, Ny-K-i irányú. Bolygatatlan területet csupán a vár DNy-i sarkában találtunk: itt egy 170 cm átmérõjû, 160 cm mély gödör bontakozott ki.

A feltárás során viszonylag sok 13. századi fazéktöredék és néhány hasonló korú vastárgy (kés, sarkantyú) került felszínre. Összességében megállapítható, hogy Wosinsky valóban felásta a védett területet, csaknem teljes kiterjedésében. Árkai eléggé szabálytalanok. Ahhoz, hogy pontosan láthassuk, minek alapján állapította meg Wosinsky, hogy milyen várépület állt itt, teljes feltárásra lenne szükség. Ugyancsak nagy felület kutatása szükséges annak tisztázására, hogy a II-III. árokban észlelt alapárkok milyen épülethez tartozhatnak.

 

Írta, fotózta, a cikket összeállította: ifj. Fidrich Tibor 

 

A helyszínről és az erődítésről készített kisfilm a Várvadász blog videócsatornáján az alábbi linken érhető el:

https://www.youtube.com/watch?v=Yig-F2ImerE

0.057 mp