CIVITAS INVICTA – Gondolatok Szigetvárról

Az Idei év túrasorozatát nem szerettem volna úgy lezárni, hogy nem voltam Szigetváron. Újabb látogatásommal tisztelegni szerettem volna a 450. évvel ezelőtt történt események előtt. 7 éve jártam utoljára Szigetváron, az eltelt idő új megvilágításba hozta az akkor látottakat. Szerencsém és Balogh Zoltán jóvoltából alkalmam nyílt megismerni Lebedy János várkapitányt, akinek értő és lebilincselő kalauza felejthetetlen élménnyé varázsolta a látogatást.

A túra egyik nem titkolt célja az volt számomra, hogy a város mai területét bebarangolva azonosítsuk az egykori Óváros részleteit a jelenlegi városképben. Szigetvár egyike az egyik legjobban tárgyalt várainknak, mégis felépítésében számos tisztázatlan kérdés akad, amelyet a jövő régészeti kutatásainak kell majd megválaszolnia.  A Városrészek leírásánál a források szerzőinek írásait (Németh Béla, Bende Lajos, Dr. Papp László) használtam fel gyűjtöttem össze, de a minél nagyobb objektivitás kedvéért az elkészült cikket megmutattam Lebedy Jánosnak, hogy észrevételeit tegye hozzá az elkészült íráshoz. János hozzászólásait zárójelbe tettem, és pirossal jelöltem, és érintetlenül hagytam ott, ahol a téma megítélése szempontjából még objektívebbé válhat az adott rész. Az én személyes véleményemet zárójelben és kivastagított fekete karakterekkel lehet olvasni az adott rész esetében. Ezzel is szerettem volna illusztrálni, hogy Szigetvár esetében is számos szegmens igényel további tudományos vizsgálatot, és hogy mennyire eltért a kutatók véleménye az idő előre haladtával és az ismeretek bővülésével.

A 4 elkülönülő elem nagyszerűen beazonosítható a terepalakulatok alaposabb vizsgálatával. A Rendőrség épületének falán emléktábla hirdeti, hogy itt állott egykor az Óváros Északi kapuja (Vár u. 10.). Az Északi kaputól a Külsővár kapujáig (amely a Nádasdy bástyától kicsit keletebbre, a mai barokk óratorony és a Nádasdy bástya között álhatott) egy hosszú híd vezetett, amelynek közepén fa őrtorony állt. Láncos felvonóhíddal rendelkezett, melyet éjszakára mindig felvontak. Az őrtorony ábrázolása feltűnik nagyon helyesen egy két korabeli metszeten de sajnos nem mindegyik ábrázolja ezen részletet. A Kumilla Hotel mögötti területen jól látszik az a tereplépcső, amely kiadja az Óváros északi vonalát. Az Északkeleti oldalon a Bástya söröző kertjében (volt Olvasóegylet kertje) érzékelni lehet az egykori Bagotay bástya körvonalát, sőt a bástyától kiinduló az Óváros keleti határát jelentő tereplépcső, egy részlete is kiválóan megfigyelhető.  Feladata a Hegybástya és a Pécsi kapu lövegeivel összedolgozva az ellenség faltörőit megsemmisíteni, és az alatta úszó vízimalmot (vár malma) megoltalmazni. Itt kell megemlíteni, hogy az Óvárosnak három bástyája volt, amelyeket az építtetőkről, Baranyai megyei nemesekről neveztek el, akik oltalmat nyertek az erősségben.

 

 

A Bagotay bástyát a Pécstől nyugatra húzódó dombok alján létesült Bagotán lakó Bagotay család építette. A Vígadóval szembeni (József Attila u.9) ház falán emléktábla jelzi az egykori Pécsi kapu helyét. A kaputól vezetett az akkori országút Pécs felé. (Először derékszögben északnak fordult, majd a mai Szabadság utca nyomvonalán haladt egy darabig majd keletnek fordult, és Turbékon keresztül futott Pécsig. A kapu lényegében egy kaputorony volt előtte sorompóval. Az ostrom előkészületei során a Pécsi kaput és a Patai, Tizedes, vagy Kanizsai kaput is földdel töltötték fel.  A kaputól kisség délre, de az egykori keleti fal mentén találjuk a Ferencesek Templomát és Rendházát. (A helyén a török időkben dzsámi működött, valószínűleg az épület építőanyagát használhatták fel a ferencesek építkezéseiknél) Udvarán Lebedy várkapitány különleges helyszínre hívta fel a figyelmemet. Egy falrészletet mutatott, a hagyomány szerint ott ezen a helyen sikerült a töröknek áttörni a falakat, és bejutnia az Óvárosba. Feltehetjük a kérdést joggal miért a keleti oldal? Ennek véleményem szerint két fő oka lehetett. Ez egyik, hogy az Óváros Késás bástyája és a Bagotay bástya közötti hosszú szinte egyenes falszakasz teljes védelmét a két bástya oldalazó tüze nem tudta lefedni. A másik ok, hogy az Almás patak felduzzasztott mocsaras vizének kiterjedése itt kisebb volt, mint a nyugati oldalon. (Lebedy János: „Itt ha jól értelmezem árok volt és nem mocsár, de a mocsár is nyílt vizű, tiszta tó volt errefelé, csak az ártér északi része volt a duzzasztás miatt körül mocsaras, sásos. Egyértelműen, nyílt víztükörről van szó.”)  Nem véletlenül kezdte Ali Portug ezt az oldalt lövetni ágyúival. A délkeleti sarkon állt a Késás bástya, melyet építtetőjéről, Késás Pál dunántúli főkapitányról neveztek el. (Zárda utca 14. – Késás bástya helye) Az Óváros Déli oldala a Szecsődi Máté út és a Rákóczi út becsatlakozásának vonalában futott. A Henyey bástya és a Késás bástya közötti távolság 208 lépésnyi, kb. 150-160 méter. Az Óváros délnyugati sarkán állt a Kerecsényi László várkapitány sógora Henyey Miklós által épített, majd róla elnevezett Henyey bástya állt. 

 

 

 

 

A nyugati és a déli oldalt nagy kiterjedésű, rendkívül mély mocsár vette körül, nem is itt kezdték a városrész lövetését. Az mély ingoványos tó mellett a nyugati oldal falai 10-12 m (Lebedy János: „szerintem itt max 4-6,max a bástyák kívételek, míg a várnál a 6-8 m a lehetséges, de ott a kanizsai adatok referálhatók.”) magas baronafalu palánkfalak voltak. A nyugati oldal legjelentősebb eleme a Patai vagy Kanizsai kapu. Szokták egyes forrásokban Tizedes kapunak is nevezni. Ez egy kőkapu volt, melynek alapjait a közeli ház pincéjében meg is találták. (Lebedy János: „a rózsaszín ház pincéje boltozott, de még eddig hivatalosan nem azonosították azt a Patai kapuval”) A kapu közelében, a mai Flórián szobor helyén sorompó állt. (A Patai kapu vagy Tizedes kapu volt az Óváros nyugati bejárata, ott szedték a bejövő eladó népektől az adót. A városba belép attól balra esik a kapu) Az ostrom során a kapu közelében haltak hősi halált Radován Jakab és Dandó Ferenc hadnagyok, akik kitörésükkel a töltés bontását akarták hátráltatni. A tragikus kitörési kísérlet után Zrínyi több ilyen akciót már nem engedélyezett. Radován Jakab a kapu közelében a töltést lezáró sorompónál esett el, míg társa Dandó Ferenc onnan kb. 180-200 méterre a töltés város felöli irányának jobb oldalán felállított ágyúállás közelében. A patai kaputól északra nem volt bástya az északnyugati oldalon. Talán a mély mocsár nyújtotta természetes védelem miatt gondolhatták azt, hogy az oldal nem kell bástya? Kaptam olyan információt is, mely szerint az Óváros elfoglalása után erről a lehetséges bástyáról még nagyobb veszélyben lett volna a Nádasdy bástya és a külsővár bejárata. Nekem jelenleg a kéziratát olvasva egyezik a véleményem Bende Lajosával. Súlyos hiba volt az Óváros Észak Nyugati oldalán a bástya hiánya. Ugyanis a lehetségesen emelt bástya oldalazó tüzével, a töltés lebontását késleltetni lehetett volna, vagy szerencsésebb esetben megakadályozni.

 

 

 

Hancz Erika az Óváros felépítését egy nagyszerű tanulmányban foglalta össze, az alábbi idézetek ezen írásból ragadnak ki részleteket, az Óvárosra vonatkozóan.

Hancz Erika: Szigetvár az 1566. évi török hadjárat idején. A vár és a város történeti és régészeti kutatásai - Fiatal Középkoros Régészek IV. Konferenciájának Tanulmánykötete. Szerk.: Varga Máté 2013.  149-158.

„Az Ó- és az Újvárost széles és mély árok vette körül, melyet az északkeleti irányból érkező Almás-patak két ágából töltöttek meg vízzel. A vízszint optimalizálását a város nyugati oldalán lévő 7,5–8 méter széles és 520 méter hosszú földtöltéssel oldották meg, mely felfogta, és tóvá duzzasztotta a vizet. Ezen a töltésen keresztül egy út vezetett ki a városból nyugati irányban. A délkeleti részen pedig, ahol a patak elhagyta a tavat, egy gát szabályozta a vízszintet. A tó az egykori vízrajzi viszonyokat figyelembe véve a vártól nyugatra 420–600, keletre 260–440 méter hosszan nyúlt el.

...Mindegyik egységet külön megerősítették gátakkal, árkokkal, mellvéddel, és a sarkokon rombusz alakú bástyákkal látták el őket. A bástyák háromszoros sövényfonadékból készültek, melyeket vasrudak és kötelek tartottak össze, közüket földdel töltötték ki. Előnye az volt, hogy ily módon sok lovast befogadó és így a törökök ellen hatékony erősségeket lehetett felépíteni, hátrányát viszont az jelentette, hogy harminc-negyven évente a tölgyfaoszlopok elkorhadtak, így újra és újra cserélni kellett őket. Hátránya volt még, hogy az ellenség könnyen felgyújthatta ezt a konstrukciót. A földgátak a várban és az Óvárosban hat méter magasak voltak, a mellvédek belső falai pedig két-három méter vastag téglafalból készültek. A gátfok magas és széles volt.

…Az Óvárosnak három bástyája volt. Északi és nyugati oldalán az előbb leírt tó, déli és keleti oldalá n a tóból táplált vizesárok védte. A külső gátak falában helyezték el a kapukat és tornyaikat. Az Óváros nyugati vagy másként Patai-kapujától a gát tetején az előbb említett út vezetett Kanizsa felé. Ezen kívül a fő közlekedési úthoz vezető keleti, vagy másként Pécsi-kapu egy toronnyal is rendelkezett. A Patai és a Pécsi kapukat a török ostromkor a védők földdel betömték, hogy ellenállóbbá tegyék ezeket a kritikus pontokat. Az Óvárost kelet és dél felől a vizesárok külső részén egy sánc is határolta.31 Viszont keleti oldalának hossza négyszáz méter volt, így a két keleti bástya túl távol került egymástól.32 Az Óváros közepén, a piactéren, egy magaslaton állt a kéttornyú főtemplom. (A 17. századi metszetek egy részén már csak egy tornya ép.) Zsámboky János 1558. évi leírása szerint a város nyugati oldalán szintén gabonaőrlő malmok álltak, melyek minden valószínűség szerint 1566-ban is működtek.33 Ez a városrész hatékonyan csak a keleti oldalról volt támadható, teljes nyugati oldalán a négyszáz-négyszázötven méter széles tó határolta. Északkeleti szögleténél egy tóparti vízimalom állt. A déli részén, az Újvárostól elválasztó palánkfalak és az árok mentén, a mai szigetvári Tinódi Lantos Sebestyén Általános Iskola udvarán 2010-ben volt egy kis ásatásunk, melynek során sikerült kimutatni az Újvárosba vezető kapu melletti vaskos középkori tölgyfaoszlopok helyét és a kisebb átmérőjű, más konstrukciójú, vékonyabb, kettős oszlopokból álló későbbi török palánkfal vonalát is.”

Az Óváros Zrínyi Miklós kapitánysága idején sűrűn beépített volt. A házaknak csak kis udvarai lehettek. Kert csak a Monostor és Török Bálint kastélya mögött lehetett, máshol a szűk hely és a hasznosabb felhasználás miatt erre nem volt lehetőség. ( A felépítés és a kastély létezését csak régészeti kutatásokkal lehetne cáfolni, vagy igazolni, a városszerkezet felépítésére vonatkozóan a Szakály féle tanulmány is hasznos forrásként szolgálhat-a szerk.) A mai Zrínyi téren a templomtól északra levő banképület helyén állott az Enyingi Török család kastélya, melyben Istvánffy Pál, az ismert történetíró édesapja lakott családjával. A kastélytól északra állott a Siebmacher, Zündt, metszeteken is ábrázolt kéttornyú templom, az oldalában monostorépülettel.  Ettől keletre kezdődött a piactér, amely egészen a keleti oldal palánkjáig terjedt. Itt tartották a messze földön híres Szigeti vásárokat.  A Horváth Márk téren és a térbe torkolló utcák környezetében iparosok (csizmadiák, szabók, fegyverkovácsok, mészárosok, puskaművesek műhelyei, boltjai sorakoztak. Sor egy-egy csapszék, vagy élelmiszerkereskedés szakította meg.  A többi utcában földművesek és fuvarosok laktak. A Pécsi kaputól délre a mai Római katolikus templom környezetében állhatott a Ferences rendieknek egy temploma és kisebb monostora. (Lebedy János: „a kérdést több helyi kutató is vizsgálta, de a ferencesek, vagy más szerzetesrend ittlétére nem tudunk okleveles bizonyságokat felmutatni, nem bizonyítható ez a rend története alapján”) A városfalak aljában futó kis utcákban levő házakban gyalogos katonák voltak elszállásolva, hogy az esetleges támadás esetén minél előbb a falakon tudjanak teremni. Mind a ferences rendi monostorban, mind a piactér szélén levő nagytemplom melletti monostorban Kerecsényi László kapitánysága idején még élhettek papok, akik nagy valószínűséggel az ostrom előtt elköltöztek Szigetből.

 

Újváros

Az általam megismert tanulmányok és források alapján ez a legkevésbé kivesézett része az erődítés komplexumnak. Ennek ellenére a közelmúltban megismert források segítségével kísérletet teszek a felvázolására. Az Újváros Farkasits Gergely kapitánysága alatt kezdett épülni, ekkor területét a négy oldala felöl csak egy nagyobb árokkal vették körül. A déli oldal közepe táján, (ahol egy utca vezet a Máv raktáraihoz) állhatott a külső Siklósi kapu, mely egyszerű palánképítmény lehetett tetején ágyukkal ellátva. Ennek a külső kapunak kellett volna a két oldalbástya segítségével a török rohamait feltartóztatni. Zrínyi szerette volna megerősíteni az Újvárost, ahogyan erre a Károly főhercegnek írott leveléből is következtetni lehet. Ha 10-15 napig egy megerősített Újváros fel tudja tartóztatni az oszmán sereg rohamait, talán az ostrom végkimenetele is máshogyan alakul. A valóságban a gyenge erődítménykapuját és oldalbástyáit már az első nap betörték a török ostromágyúk. Az Újvárosban jobbágycsaládok élték tevékeny mindennapjaikat. Ha figyelembe vesszük, hogy Horváth Márknak és Zrínyi Miklósnak a vár fenntartásához, karbantartásához legalább 180-200 emberre volt szüksége. Ezek az emberek a korhadó palánkok cseréjét végezték, illetve a földtöltések magasítását karbantartását. Bende Lajos kalkulációi szerint legalább 200 szalma és nádfedeles jobbágyház állt az Újváros területén kissé keletre eltolódva. Már 1557-ben jöttek jobbágycsaládok Valkó Verőce környékéről Szigetbe a Török elől menekülve. Farkasits Gergely, Horváth Márk, Zrínyi Miklós szívesen látták ezeket az embereket, mert ebben az időben a vár környéke már szinte teljesen kihalt volt. Így a vármunkára embereket szinte lehetetlen volt találni. Nemcsak a török irtotta a környéket, hanem például Kerecsényi is mint ahogyan arról ő maga is beszámolt, vagy 40 falut égetett fel, hogy onna a török se adót, se élelmiszert, se rabszolgát, vagy élő munkaerőt ne remélhessen.  A kialakításánál fontos szempont lehetett, hogy Észak felöl az Óváros, Nyugat és Kelet felöl a felduzzasztott Almás patak által kialakított mocsár védte, így délre lehetett leginkább támadni. Az Újváros Északi határvonalát a mai Szekcsőy Máté utca képezi, A külső Bástya utcától a nyugati ingoványos mocsárig. Tinódi Lantos Sebestyén iskola udvarának környezete. A két városrészt elválasztó vizesárok maradványát a Gimnáziummal szemben levő iskola udvarának felbontásakor lehetett azonosítani (Bende Lajos)

 

A területen Hancz Erika és Bertók Gábor végzett ásatásokat 2010-ben. („Óvárost és az Újvárost is masszív palánkfal-rendszer vette körül,illetve a kettő között egy széles vizesárok húzódott,melyen híd ívelt át. A vizesárok és a palánkfalak egy kis szakaszát sikerült megfigyelni a 2010-es szigetvári ásatáson. A Tinódi Lantos Sebestyén Általános Iskola bővítése kapcsán a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal teljes megelőző feltárást írt ki a földmunkák helyén, mivel a fent nevezett területen korábban középkori és török kori kerámiatöredékek kerültek elő. A Baranya Megyei Múzeumok Igazgatóságának megbízásából Bertók Gábor és Hancz Erika pécsi régészek végezték el a feltárást 2010. március 29. és június 28. között.- Hancz Erika – Bertók Gábor A 2010-es szigetvári hódoltságkorirégészeti kutatások-VKT 2010/4. 20-22.oldal) A keleti oldal határát a mai Sánc utcától kissé beljebb kell keresni. A déli határral kapcsolatban Lebedy kapitány elmondta, hogy nagy valószínűség szerint a mai vasúti töltés előtt húzódhatott. Bende Lajos megemlíti, hogy az eredetileg palánkból épült déli határvonal nyomait a mai beépítettség miatt is ma már pontosan meghatározni szinte lehetetlen. Bende Lajos: „A jobbágyoknak a beköltözését nem szabad úgy elképzelnünk, hogy csapatostul egész faluk érkeztek be Szigetbe, mert a török is vigyázott a jobbágyaira, hanem úgy, hogy azok egyesével, vagy kettesével éjnek idején titokban, a török éberségét kijátszva költöztek be Szigetbe.” Van egy fontos momentum, amelyet Bende Lajos is említ az Újváros metszeteken való pontatlan ábrázolásával kapcsolatban. Az Újvárosról, mint erődelemről 1566-ig nem igen vett a külvilág tudomást. 1566. március 29-én kelt, Károly főherceghez címzett válaszlevelében Zrínyi megemlíti, hogy 3000 fő elég lett volna az Újváros védelmére, ha az nem terjeszkedik tovább, ugyanis ezen városrész hivatott a török első támadásait feltartóztatni. A Szigeti ostromról készült későbbi művek immár említik az Újvárost, de egy komoly vállalkozó sem akadt, aki a helyszínen rajzolta volna le ezt a fontos erődítéselemet. Így a bécsi és európai könyvkereskedések illusztrátori korábbi metszetekből emelték át a részletet, melyet átvett aztán több olasz és német illusztrátor is.

 

Utószó: Szeretném egyúttal megköszönni Lebedy János szigetvári várkapitány segítségét, aki információival és a Bende Lajos kézirat rendelkezésemre bocsátásával támogatta ezt a magasztos történelmi utazást.

 

 

A várkapitány a Szigetvár album című december elején megjelent kötet társszerzője is egyben.

https://www.lira.hu/hu/konyv/ismeretterjeszto-1/tortenelem-politika/szigetvar-album?recLink=1HYPERLINK "https://www.lira.hu/hu/konyv/ismeretterjeszto-1/tortenelem-politika/szigetvar-album?recLink=1&grPos=1&grRecid=ix02nzlr-984g1uybotm-C.c17_a181.S.ITEM_PAGE-0gexhpr&grRecStat=3"&HYPERLINK "https://www.lira.hu/hu/konyv/ismeretterjeszto-1/tortenelem-politika/szigetvar-album?recLink=1&grPos=1&grRecid=ix02nzlr-984g1uybotm-C.c17_a181.S.ITEM_PAGE-0gexhpr&grRecStat=3"grPos=1HYPERLINK "https://www.lira.hu/hu/konyv/ismeretterjeszto-1/tortenelem-politika/szigetvar-album?recLink=1&grPos=1&grRecid=ix02nzlr-984g1uybotm-C.c17_a181.S.ITEM_PAGE-0gexhpr&grRecStat=3"&HYPERLINK "https://www.lira.hu/hu/konyv/ismeretterjeszto-1/tortenelem-politika/szigetvar-album?recLink=1&grPos=1&grRecid=ix02nzlr-984g1uybotm-C.c17_a181.S.ITEM_PAGE-0gexhpr&grRecStat=3"grRecid=ix02nzlr-984g1uybotm-C.c17_a181.S.ITEM_PAGE-0gexhprHYPERLINK "https://www.lira.hu/hu/konyv/ismeretterjeszto-1/tortenelem-politika/szigetvar-album?recLink=1&grPos=1&grRecid=ix02nzlr-984g1uybotm-C.c17_a181.S.ITEM_PAGE-0gexhpr&grRecStat=3"&HYPERLINK "https://www.lira.hu/hu/konyv/ismeretterjeszto-1/tortenelem-politika/szigetvar-album?recLink=1&grPos=1&grRecid=ix02nzlr-984g1uybotm-C.c17_a181.S.ITEM_PAGE-0gexhpr&grRecStat=3"grRecStat=3

 

 

ifj. Fidrich Tibor 

 

Források:

Bende Lajos:-A Szigeti végház Zrínyi Miklós idejében (kézirat) (1983)– Szigetvár Várbaráti kör

Hancz Erika – Bertók Gábor A 2010-es szigetvári hódoltságkorirégészeti kutatások-VKT 2010/4. 20-22.oldal

Hancz Erika -  Szigetvár az 1566. évi török hadjárat idején. A vár és a város történeti és régészeti kutatásai

Fiatal Középkoros Régészek IV. Konferenciájának Tanulmánykötete. Szerk.: Varga Máté Kaposvár,2013

PAPP LÁSZLÓ:  SZIGETVÁR XVI—XVIL SZÁZADI ERŐSSÉG-RENDSZERE ÉS ÁBRÁZOLÁSAI -BM-JPM-Évkönyv-1965

KOVÁTS VALÉRIA: SZIGET VÁRÁNAK KUTATÁSTÖRTÉNETÉHEZ – BM-JPM-Évkönyv – 1966

0.039 mp